Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók
1856
1856. március 30. A krimi háborút lezáró párizsi békekongresszuson több pontban foglalkoztak a Duna torkolati szakasza hajózhatóságának kérdésével. A folyó torkolatánál szükséges szabályozási munkák kijelölésére és végrehajtására a szerződést aláíró hét nagyhatalom döntött az Európai Duna-bizottság létrehozásáról.

Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
Kapolyi László akadémikus talán vállalja?
Közéleti magazin Kapolyi László akadémikus talán vállalja?
----------------
AB indítvány BNV ügyben

Tisztelt Képviselő Úr!! Kedves Laci!
Országgyűlési képviselő tisztedben kereslek meg a tárgybeli ügyben a mellékelt levéllel és annak néhány csatolt iratával.


Szíves támogatásodat kérve ebben a fontos nemzetgazdasági témában.
A régi energetikus barátsággal üdvözöl
Kerényi A. Ödön

------------------------------------------------------

dr. Kapolyi László úr
országgyűlési képvelő
Budapest.

Tisztelt Képviselő Úr! Kedves Laci!
Örömmel értesültem Simon Kálmántól, hogy esetleg vállalnád a Nagymarosi Vízlépcső ügyében beadott Alkotmánybírósági Indítványom újbóli beterjesztését. A két év után megkapott AB Végzés szerint ugyanis nemzetközi egyezményt érintő ügyben ezt „bárki” nem teheti meg. A Végzés felsorolja az illetékeseket. Ezek között pl. az országgyűlési bizottságokat, képviselőket, az Állami Számvevőszék elnökét stb.
Dr. Kovács Árpád az ÁSZ elnöke, aki nagy támogatója az ügynek, felkérésemet azzal hárította el, hogy csak az ÁSZ által vizsgált ügyben adhat be AB Indítványt. Ő ajánlotta, hogy keressek egy támogató országgyűlési képviselőt, aki hajlandó tovább vinni a zászlót..
Az ügyet a következő képviselő urak ismerik, de érdeklődésen túl eddig nem tettek semmit:
Katona Kálmán, Podolák György, Orosz Sándor, bizottsági elnök, ill. tagok.
Tájékoztattam az ügyről Ficsor Ádám kabinetfőnököt és Németh Imre államtitkár urakat is.

A holtpontból történő kimozdításhoz ajánlott levélben kértem dr Szili Katalint, az országgyűlés elnökét, hogy adjon a segítséget az Indítvány újbóli benyújtásához. Eddig nem válaszolt levelemre.
Érdekes tény, hogy A BNV ügyben mind a kormánypárt, mind az ellenzék elétérő indokkal, de egyetért az elutasító állásponttal. Csupán az MDF mutat némi érdeklődést.
Úgy vélem, hogy a Szociáldemokrata Párt történelmi érdemeket szerezhetne, felkarolná a témát. és képviselője beadná a jogilag kész de a civil elemeket kihagyó, átszerkesztett Indítványt.
Ha a Simon Kálmán által eljuttatott irtok alapján valóban vállalnád az Indítvány beadását, minden szükségesnek vélt, további tájékoztató anyagomat rendelkezésedre bocsátom..
Ezek közül máris mellékelem a „Hága után” tézisszerű összefoglalót, amely a BNV szomorú történetét mutatja be a beruházás kezdetétől napjainkig.

A Bős-Nagymaros Vízlépcsők helyzetének tömör összefoglalását legjobban dr Sólyom László köztársasági elnök úrnak írt leveleim jellemzik., amelyeket jelen levelemmel együtt szintén mellékelek..
Ezek lényege az, hogy a józan reálértelmiség egyetért a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtásával, de senki sem mer konkrét lépést tenni a Kormány álláspont megváltoztatása érdekében., sem az MTA, sem a vízügy, sem a hajózás szakemberei. .Érdemben csupán én harcolok, az októberben 90 éves, vén energetikus, hogy az ország 4 TWh megújuló vízenergiát nyerjen a jövő számára a Duna hajózás egyidejű biztosítsa mellett.

A régi, energetikus barátsággal üdvözöl
Kerényi A. Ödön (az iparágban Ödön Bá’)
Budapest, 2008.08.23.

--------------------------------------------------------

Dr. Sólyom László úrnak
A Magyar Köztársaság Elnöke
Budapest

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Őszintén köszönöm, hogy a Hivatalvezető helyettes úr az Ön nevében elismerésre méltatta a „Magyar villamosenergia-iparág története.1888-2005.” című könyvemet. Remélem, hogy az áramszolgáltatással kapcsolatos kérdések vitáinál a könyv hasznos tájékoztató anyagként szolgálhat. Bőven található benne utalás a vízerőművekre, köztük a Bős Nagymaros Vízlépcsők történetére és megoldatlan problémájára is.
Ezzel kapcsolatban szeretném emlékeztetni Elnök urat egy ígéretére.
Dr. Mosonyi Emil akadémikus Széchenyi Díjának átadásakor személyes beszélgetésünkön érdemi választ ígért a Bős Nagymaros Vízlépcsők ügyében írt, 2006.05.01. keltű levelemre. Ebben kifejtettem az ügy valós helyzetét és javaslatot tettem a megoldásra is. A megoldás a Duna hajózás biztosítása lenne a Duna Bizottsággal kötött és törvénybe iktatott államközi egyezmény tiszteletben tartása révén, ami tekintélyvesztés nélküli kiutat is adna a Kormány számára merev helyzetéből. Levelemben még csak utaltam arra, hogy a kérdésben az Alkotmánybíróság véleményét kellene kikérni. Miután levelemre eddig nem kaptam választ, magam adtam be az Alkotmánybíróságnak azt az Indítványt, hogy érveim alapján minősítse alkotmányellenesnek a Nagymarosi Vízlépcső beruházásának leállítását.
Az AB Indítvány másolatát levelemhez mellékelem. Az ítélet mindenki számára irányadó lesz a további teendőkre és eldőlne a Hágai Bíróság döntésének végrehajtása körül kialakult, immár 10 éve folyó meddő vita. A halogatás a szlovák félnek kedvez, mivel a Bősi Vízerőmű termelésének jogos magyar hányadát (1/3) saját célra hasznosítja. Az évi kb. 1 milliárd kWh megújuló energia értéke kb. 40 millió Euro.
Engedje meg Elnök úr, hogy gratuláljak a magyar néphez intézett újévi köszöntőjéhez. Jó lenne, ha a szembenálló felek megfogadnák annak ajánlásait.
Nagyra becsültem levelemben is az Ön környezetvédő elhivatottságát. Felt
ehetően ennek folyománya a most tervezett országjárás is a nemzeti parkokba.
Ezzel kapcsolatban javaslatot teszek a program kiegészítésére. A javaslat a Bősi Vízlépcső szlovák oldalának meglátogatása lenne. Itt meggyőződhetne arról, hogy egyetlen fenékküszöb közös létesítése a Dunakiliti feletti főmederbe üdülőterületté varázsolta a Csallóköznek a főmeder és a műcsatorna közötti, szigetté vált részét. Ha a Dunakiliti alatti főmederbe három hasonló fenékküszöböt építenénk be –ahogy azt az eredeti terv előirányozta– a Szigetköz hasonló édenkertté válhatna. Azonban az már ma is örömmel állapítható meg, hogy a Szigetköz jósolt kiszáradását meggátolták a Dunacsúny-i gátnál a főmederbe másodpercenként 400, a Mosonyi Duna-ágba pedig 40 köbméter víz állandó lebocsátása, valamint az árvízi elöntések. Ezek hatására a Szigetköz a helyi szállodák kedvenc vízi-túrizmus propagandájává vált!
Az államfői látogatás rendkívüli módon elősegítené a hágai döntés végrehajtását és ezzel Szlovákia és Magyarország közötti feszült viszony javítását is.
Megismétlem hivatkozott levelem záró mondatát:
Bízva Elnök igazságérzetében és tárgyilagosságában, kérem javaslataim megfontolását. További sikereket kívánok nehéz feladatának végzésében.
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön
Állami díjas, gyémánt diplomás gépészmérnök
A Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettese
Budapest, 2007.01.18.
Melléklet Cím: 1121 Budapest, Törökbálinti út 13/a

--------------------------------------------------------------


Dr. Sólyom László úrnak
a Magyar Köztársasági elnöke

Budapest

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Élve azzal a nagy megtiszteltetéssel, hogy Mosonyi Emil akadémikus és családja megbízásából én vehetem át számára a Széchenyi Díjat és így módomban van Önnel személyesen is találkozni, az alábbiakban összefoglalom javaslatomat és kérésemet a Bős Nagymarosi Vízlépcsők ügyének rendezésével kapcsolatban.
Meg vagyok győződve arról, hogy Ön, mint a legnagyobb, magyar közjogi méltóság ás Alkotmány Bíróság volt, sikeres elnöke tárgyilagosan ítéli meg kérésemet és elősegíti a Hágai Bíróság ítéletének végrehajtását gátló félreértések tisztázását.
Nagyra értékelem környezetvédelmi elhivatottságát, de éppen ezért tartom fontosnak a reális, szakmai szempontok feltárását. A bírói gyakorlat mindig a szakértői véleményekre alapozza ítéletét és a döntés után nem jogszerű a per részvevőinek a megcáfolt érveiket tovább hangoztatni.
A tények feltárásában bizton támaszkodhat az Állami Számvevőszék, a Magyar Tudományos Akadémia és az állásukat nem féltő, tárgyilagos, vízügyi szakértők, valamint az érintett. energetikai és vízgazdálkodási egyesületek és szakmai, civil szervezetek támogatására, ha ilyen megkeresést kapnak az Ön, illetve a Kormány részéről. Ez irányú tevékenységemet az említett szervek vezetői jól ismerik és támogatják a villamosenergia-ipar illetékes vezetői is.
Javaslataim mögött 65 évi mérnöki tapasztalat áll, amit az Állami Díj, Köztársasági Érdemrendek, kormánykitüntetések ismertek el és igazolja az is, hogy tavaly kaptam meg a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét is a magyar villamos energetika érdekében végzett 20 évi nyugdíjas tevékenységemért és életművemért.
Önzetlen javaslataim tárgyilagosságát. alátámasztja, hogy 87 éves koromban nincs mögöttük semmiféle, egyéni érdek, csupán a volt bencés diák becsületes, a nemzetgazdaságot segítő, jó szándéka.

Levelemhez a témát részleteiben is feltáró, alábbi két fontos mellékletet csatolom
: –Az egyik a Hága után” című. 2001. évi nyilatkozat, amely tömören összefoglalja a Bős Nagymarosi Vízlépcsők létesítésének történetét, a Hágai Bíróság döntése utáni helyzetet, a magyar vízgazdálkodás általános tapasztalatait. és szakmai javaslatot is ad a politikamentes megoldásra.
– A másik irat „Mosonyi Emil Széchenyi Díja” címen bemutatja a világhírű tudós életmű kitüntetésének indokoltságát. Ismerteti egyben a hágai döntés végrehajtását tárgyaló magyar kormánybizottság új tárgyalási irányelveire tett javaslataimat is.. Ennek, lényege a Duna Bizottsággal kötött államközi Egyezmények, törvénybe iktatott magyar vállalásainak a betartása, amely a korlátozás nélküli dunai hajózás erőteljes növekedését hivatott megteremteni Kelheimtól a Fekete tengerig és a Duna-Majna-Rajna csatornán keresztül az Atlanti Óceánig.

Az említett mellékletekből csupán tézisszerűen emelek ki néhány fontos megállapítást., de kérem ezen iratok részletesebb tanulmányozását és esetleges szakérői véleményezését is.
– – A Nagymarosi Vízlépcső beruházásának egyoldalú leállítása –1998-ig számítva kb.1450 millió USD kárt okozott a nemzetgazdaságnak. Hasonlítsuk össze ezt az összeget azzal, hogy a legnagyobb villamos erőművek és a hat áramszolgáltató vállalat külföldi eladása mindössze 1250 millió USD költségvetési bevételt hozott.
– A Hágai bíróság döntésének végrehajtásában történő megegyezés hiányában a Bősi Vízerőmű évi kb. 3 milliárd kWh termeléséből, a magyar felnek járó kb. 1 milliárd kWh megújuló energiát a szlovák fél saját maga használja fel. Ennek értéke kb. 50 millió USD, azaz kb. 40 millió Euro, ami 12 éve náluk halmozódik.
– Téves a hágai döntés olyan , magyar értelmezése, miszerint a Nagymarosi Vízlépcsőt már nem is kell megépíteni. A Bíróság ugyanis csupán azt mondta ki, hogy a Nagymarosi Vízerőműre a Bősi Vízerőmű csúcsrajáratása céljából nincs szükség. Az érvényesnek minősített szerződés többi komplex, céljának (hajózás, árvízvédelem, közlekedés stb.) teljesítéséhez azonban a vízlépcső léte nélkülözhetetlen. A Bősi Vízerőmű csúcsra-járatásáról 1990-ben mindkét kormány az én javaslatomra mondott le, aki 1990-en a magyar villamosenergia rendszer iparági főmérnöke voltam. Javaslatom célja az volt, hogy „kijussunk a nagymarosi gödörből”, ezért a beruházás befejezése érdekében inkább lemondtunk a Bősi Vízerőmű a napi 4 órás 720 MW-os teljesítményéről, mi egyébként, indításkor az alatta lévő Duna szakaszon négy méteres hullámot okozott volna. A megújuló vízenergia termelést ugyanis ennél is fontosabbnak tartottam, ami a szlovák félnél később be is igazolódott.
– – A nagymarosi beruházás politika indíttatású, egyoldalú leállítása, sok milliárdos kárt okozó tévedés volt. Hasonlítható ahhoz, hogy egy kész, drága versenyautóra nem teszik fel a kerekeket, hanem az egészet selejtezik. Azt lehet ugyan mérlegelni, hogy egyáltalán megkezdjünk-e egy drága vízlépcső beruházást, de pl. Bős 90 %-os készültségénél, a beruházás leállítását követelni, a 25 %-ban kész, Nagymarosi Vízlépcső önkéntes leállítása révén sikertelen, zsarolási kísérletté minősült a Hágai Bíróság döntése szerint. Tévesnek bizonyult az a magyar jogi vélemény is, hogy a szerződés felbontható, az ország szavahihetőségét tette kétségessé nemzetközi megállapodásainak betartásánál. Dr. Lévai András akadémikus több éves vívódás után írt könyvében szintén beismerte, hogy a már közel kész közös beruházást nem lett volna szabad leállítani, mivel meg voltak a módszerek a vélt káros mellékhatások kiküszöbölésére is.
– A Duna Bizottsággal kötött államközi Egyezményeket az országgyűlés törvénybe iktatta. Ezek mellékletének számítanak az országok vízlépcső kijelölési javaslatai, amelyek esetünkben –Gabcsikovo mellett-- a nagymarosi, az adonyi. és a fajszi telephely megnevezésével szerepelnek. Ezen tények, ismeretében az Alkotmány Bíróság állásfoglalására lenne szükség ahhoz, hogy a törvénynél alacsonyabb szintű kormányhatározat megtagadhatja-e örökre vállalt duzzasztók megépítését, mivel ez kimerítené a törvénysértés gyanúját a miniszterelnökök részéről.
– A Bős- Nagymarosi Vízlépcsők ellen a rendszerváltás előtt kialakult ellenzéki vádakat, így pl. a környezetvédelmi katasztrófa veszélyét, szerződés felmondhatóságát a Hágai Bíróság – a szakértői vélemények alapján– nem fogadta el. A vádak azonban a társadalomban olyan téves nézeteket okoztak, amely egyedülállóajk a világ országai között. A magyar közvélemény. jelenleg ugyanis mindenfajta vízerő-hasznosítást ellenez, szemben a Kiotói állásfoglalással, amely a vízenergiát a legtisztább megújuló energiaként tarja számon és ajánlja hasznosítását az országoknak a CO2 légszennyezés csökkentése érdekében. Ehhez kacsolódik az a szomorú jelenség is, hogy a téves kormány állásfoglalás miatt ma az műegyetemi tanárok nem mernek a Duna vízerő-potenciáljáról előadást tartani, avagy az is, hogy az esztergomi Duna Múzeumban nincs egy fénykép sem a dunai vízerőművekről, és a Dráva 24. vízlépcsőjének megépítését a magyar fél hivatalból ellenzi. A médiák a Bős Nagymaros Vízlépcsőkről úgy tájékoztatnak, mintha a Hágai Bíróság nem is a szlovák fél javára döntött volna , hanem mi nyertük volna meg a pert és nem közölnek ezzel ellentétes véleményeket sem.
Mindez csak néhány példa arra, hogy tiszta vizet kellene tölteni a pohárba, no meg a fejekbe is, mivel elmaradunk az EU irányelvektől. Törvénysértő magatartást állapítana meg a Hágai Bíróság Is, ha újabb állásfoglalását kérnénk az ítéletének végrehajtását gátló, megegyezési vita lezárásához.
Fentiekkel kedves barátom, Mosonyi Emil akadémikus, professzor, talán utolsó kívánságának akartam eleget tenni, hogy a magyarországi Duna szakasz komplex hasznosításánál a nemzetgazdasági érdek érvényesüljön .
Bízva Elnök úr igazságérzetében, kérem javaslataim megfontolását és további sikereket kívánok nehéz feladatának végzésében.
Tisztelettel
Kerényi A . Ödön
Állami díjas, gyémántdiplomás gépészmérnök,
a Magyar Villamos Művek Rt. ny. vezérigazgató helyettese


Budapest, 2006.május 1.

Mellékletek


---------------------------------------------------------

Hága után

Kerényi A. Ödön

Miért csatlakoztam
Dr. Mosonyi Emil akadémikus és
Dr. Mistéth Endre ny. miniszter
felhívásához
1997 november 5.-én

Kiegészítés

Budapest, 2001. Március 15.

Kerényi A. Ödön
Állami-díjas, aranydiplomás gépészmérnök
MVM Rt. nyugdíjas vezérigazgató-helyettese
műszaki tanácsadó
1121 Budapest, Törökbálinti út 13/a.


Miért csatlakoztam Dr. Mosonyi Emil akadémikus és
Dr. Mistéth Endre ny. miniszter felhívásához
1997.november5.-én?

Nevezettek ebben a Hágai Bíróság ítélete után „szakmai mederben javasolták a magyar-szlovák tárgyalások folytatását, kizárva a küldöttségből, a már akkor „százmilliárdokban mérhető kárt okozó, nem hozzáértő tanácsadókat.
A felhíváshoz elsőként csatlakoztam, az alábbi nyilatkozatban igen röviden, tézisszerűen foglaltam össze ennek legfőbb indokait:
.
„Tényszerű indoklásom:

1. A közcélú villamosenergia-ipar és a Magyar Villamos Energia Rendszer felelős műszaki vezetője voltam 31 éven át 1953-1984 között. 10 évig h.iparigazgató, 21 évig az MVMT műszaki vezérigazgatói beosztásában és 1973-ban kaptam állami díjat a VER fejlesztéséért, így bő tapasztalatom van a villamos energetika terén.

2. A villamosenergia-igény Magyarországon 1925-1978 között évi 8,2 %-kal növekedett, ami 9 évenkénti duplázódást jelentett: Kulcskérdés volt, hogy a villamos energia forrásokat a VER legkisebb költsége elvén létesítsük és üzemeltessük a legkisebb tarifális átlagár érdekében. A fogyasztók érdeke volt tehát az elsődleges szempont az erőművi beruházások sorolásánál.

3. A vízerőmű, mint megújuló energiaforrás ideális erőmű típus, de folyami típusnál - pro kW - drágább volt minden más hőerőműnél. A számítások szerint még a lignit és atomerőművekben is 60 % Ft/kW fajlagos költséggel lehetett megtermelni egy kWh azonos önköltségű villamos energiát. Ezért a villamosenergia-ipar mindaddig nem támogatta a dunai vízerőművek építését, amíg a vízügyi szervek a teljes beruházást a villamosenergia-ipar beruházási keretei rovására javasolták létesíteni.

Amikor az Országos Tervhivatal komplex beruházásként központi keret terhére vállalta a BNV létesítését és a vízgazdálkodást, az árvízvédelmet és a hajózást terhelte a 40 % többlet, a villamosenergia-iparág is mellé állt a projektnek. Ennek oka a tiszai vízlépcsőknél szerzett jó tapasztalatok voltak.

4. A tiszai vízlépcsők elsődleges célja a vízügy által finanszírozott mezőgazdasági öntözési program volt. A tiszai vízerőműveket a megvalósítás után ésszerű költségmegosztással a vízgazdálkodástól a villamosenergia-ipar vette át üzemeltetésre és a vízüggyel kitűnő együttműködés alakult ki az olcsó üzemű villamos energia termelés érdekében. Tiszalök, Kisköre ma is kifogástalanul működik, a többi kisebb vízerőmű mellett (Kesznyéten, keleti-, nyugati törpék, stb.) és itt elhallgattak a folyami vízerőművekkel szembeni kezdeti ellenséges hangok (l. pl. Tiszató).

5. Míg ma Magyarországon mindössze évi 150 GWh-t termelnek a vízerőművek a Bős-Nagymaros Vízlépcsőkben évi 3,6 - 4 milliárd kWh termelés volt előirányozható. Ennek fele lehetett volna Magyarországé (1,8 - 2 milliárd kWh), azaz a jelenlegi 34 TWh termelés kb. 5-6 %-a. Melyik energetikus nem örülne ilyen legtisztább, környezetkímélő energiaátalakításnak.

6. Az 1989 óta történteket - mivel közismert - nem ismétlem. A BNV-ből Nagymaros, Dunakiliti objektumok az ellenzési politika áldozatai lettek. A félrevezetett értelmiség és a sajtó most a Hágai Nemzetközi Bíróság ítélete után kezdett rádöbbenni az igazságra. A mai tényhelyzetből kell kiindulni az ítélet irányelvei szerint.
7. Mi a tény?

 Bős, folyami erőműként is képes megtermelni átlag évi 3 TWh villamos energiát.

 Míg a BNV 4 TWh évi termeléséből 50 % járt volna, Nagymaros nélkül vízjogilag csak 33 % jár a közös Dunna-szakaszon Bősnél keletkező 21 m szintkülönbség után. (Ugyanis Csúnynál már 7 m keletkezik a szlovák részen, a határtól Bősig pedig még 14 m, ebből a fele a magyar rész, így adódik az 1/3 termelési jogosultság számunkra a vízerő-hasznosítás fizikája szerint.)

Az energetika tehát jogosan léphet fel a Bősi termelés 1/3-ának követelésével, ha a teljes vízhozam, az 50-200 m3/sec Öreg-Dunába eredetileg leengedni javasolt mennyiség kivételével átáramlik a műcsatornán, a Bősi Vízerőmű turbináin.

8. Mivel a tényleges vízhozam legfeljebb a fele lehet a magyar követelés, és ezt a szlovák fél át is engedné a Csúnyi gátnál, a magyar fél ez esetben egy kWh villamos energiát sem kapna. Az 1/3 rész kb. 1 TWh értéke évi 50 millió USD, 5 centtel számítva 200 Ft/$ kulccsal, azaz jelenleg 10 milliárd Ft, amit kártérítési alapként lehetne a tárgyaláson elérni, alku tárgyát képező időtartamra az 50 évre tervezett üzemidőből. Ma 2001-ben 3 centtel számolva 300 Ft/$ mai ára 15 Mrd Ft/év.

9. Nem az energetikusok dolga megállapítani, hány m3/sec vízmennyiség kell feltétlenül a Szigetköz kiszáradásának megakadályozásához.

A megismert kultúrmérnöki vizsgálatok alapján azonban a teljes vízhozam átengedése sem tudná a Szigetközt megmenteni, ha a vízszint emelését nem lehet más eszközökkel elérni. Ilyenek pl. a Dunakiliti Duzzasztómű üzem behelyezése (teljes vagy részleges), további fenékküszöbök beépítése, stb.

10. Az eredeti tervek, az azóta előirányzott kiegészítésekkel megoldották volna a környezeti aggályok elhárítását, a hajózás kérdését, ha a Nagymarosi Vízlépcső is megépül.

11. A hágai bírósági ítéletből kiolvasható, hogy mind a Szigetköz kiszáradása, mind az ivóvíz készlet feltételezett tönkretétele az a papírtigris, amit a társadalom ijesztgetésére néhány álszakértő politikai céllal kitalált és a parlamentet is téves döntésekre ösztönözte.

12. Téves az a nézet, hogy a Nagymarosi Vízlépcső létesítéséről a hágai ítélet alapján lemondhatunk, mivel a Bíróság csak a Bősi Vízerőmű csúcsrajáratása céljából nem tartotta szükségesnek a megépítést. A komplex célok megvalósításához azonban a Nagymarosi Vízlépcső nélkülözhetetlen, mint pl. az évi 1 milliárd kWh többlet, megújuló energiatermelés, az egész évben gázló nélküli, akadálytalan teherhajózás, a jelenlegi 5 hónap helyett, híd Nagymaros és Visegrád között, stb.

A Nagymarosi Vízlépcső Bős nélkül is egy nélkülözhetetlen eleme marad a teljes Dunaszakasz hasznosításának, így várhatóan megvalósítása is újjáéled a harmadik évezred elején.
A Bősi Vízerőmű csúcsra járatásáról a szlovák fél is lemondott és a beruházást be lehetett volna fejezi.
( E lemondás éppen az én javaslatomra történt, amit annak idején „Van kiút a nagymarosi gödörből” című tanulmányomban javasoltam és az országgyűlési képviselők is megkaptak, de az építkezés felfüggesztését a kormányfő mégis elrendelte.)
A fentiek alapján szükségesnek tartom, hogy a magyar Kormány a tárgyaló delegációba az érintett nemzetgazdasági ágazatok valódi szakértőit jelölje ki, a szlovák fél bizottságának megfelelő összetételben és jóhiszemű tárgyalásokon érvényesítse a magyar fél valódi érdekeit.
Ezen megfontolások alapján csatlakozom a felhíváshoz.”


Eddig az idézet. Mondanom sem kell, hogy a Nemcsók bizottság kompromisszum keresése után az új kormány a felhívással ellentétben a korábbi tanácsadókra hallgatva folytatta tárgyalásait.
A médiumokban azóta különböző közlések jelentek meg a Hágai Nemzetközi Bíróság (HNB) ítéletének végrehajtásáról tárgyaló magyar-szlovák kormánybizottságok javaslatainak értelmezéséről. A magyar nyilatkozatok sajnos sokszor egyoldalú kívánságot tükröznek, amit a szlovák fél rendszeren megcáfol. Sajnos a közvélemény nem kapott ez ideig elég tárgyilagos tájékoztatást a valódi magyar érdekeket is kielégítő megoldásról, mivel az egymást követő kormányok politikai okokból nem vállalják fel programjukban szereplő álláspontjuk megváltoztatását, illetve korábban törvényben is rögzített intézkedésük feloldásának parlamenti kezdeményezését. Talán nem közismert, hogy ma a beruházás leállítását, a dunakiliti duzzasztó üzembe helyezésének letiltását törvény írta elő, ami nyilván megkötötte a kormánybizottság mozgásterét.( Ez azonban az EU belépéskor hatálytalanítása került.)
Fent idézett indokolásom tézisszerű. Minden érdemi pontja kötetekre menő alapanyagokra támaszkodik és külön előadások témája lehetne. Ma ezek közül legidőszerűbb a 12. pont, mivel ez a magyar kormányküldöttség mai legfontosabb tárgyalási alapelvét teszi kérdésessé, ugyanis az ítélet téves értelmezéséből fakad. A Bíróság nem azt mondta ki, hogy a Nagymarosi Vízlépcsőt egyáltalán nem kell megépíteni, hanem csak azt, hogy a Nagymarosi Vízerőműre a Bősi Vízerőmű rendszeres csúcsrajáratás céljából nincs szükség, mivel erről mindkét fél lemondott A komplex célok eléréséhez azonban, amit az érvényesnek ítélt 1977. évi államközi szerződés rögzít a Nagymarosi Vízlépcső nélkülözhetelen.
Nyilatkozatom minden pontja ma is változatlanul érvényes, de szükségesnek tartom az indokok alábbi néhány kiegészítését, folytatva a számozást:
13. A BNV beruházás befejezésének elmaradása miatt keletkező kár szakértői felmérések szerint, 1998-as árakon kerekítve közel 1.5 milliárd USD- ra becsülhető. Ennek összetevői a feleslegessé vált beruházások, a törlesztendő hitelek, az évi 1.2 milliárd kWh osztrák villamosenergia-export többlet önköltsége, a meg nem valósult erőművi kapacitások pótlásához szükséges beruházások, a meghiúsult berendezés szállítások kötbérei, az elmaradt termelés pótlásához szükséges többlet tüzelőanyag, stb. Vessük ezt össze azzal a tényszámmal, hogy a villamosenergia-ipar privatizációjából a magyar állam mindössze 1.25 milliárd USD-t kapott. és ezen stratégiai iparág zöme külföldi tulajdonba került.
14. Az MTA kijelölt albizottsága a Nagymarosi Vízlépcső beruházás befejezését, a vízerőmű megépítését és a Dunakiliti tározó üzembehelyezését a Hágai Nemzetközi Bíróság döntésének végrehajtásához a legolcsóbb megoldásnak tartja. Sajnos javaslatát a Kormány egyelőre figyelmen kívül hagyja.
15. Lévai András Kossuth és Széchenyi díjas akadémikus, aki ellenzője lett a BNV projektnek az idézett 3. pontban említettek szellemében, legutóbbi könyvében a megvalósult beruházásokból kiindulva, ma már az eredeti terv befejezését tartaná reális megoldásnak.
16. A Duna medermélyülése vízlépcsők beépítése nélkül hosszú távon a nemzetközi gyakorlat szerint elkerülhetelen. Szászhalombatta mellett a medert keresztező kőolaj távvezetéket egy hajó kényszerű horgonyvetése ma bármikor felszakíthatja, mivel a vízsodor lemosta felőle a sódert. A megoldás a világhírű magyar vízügyi szakértők szerint már a háború előtt kialakult, de csak a Duna Bizottsággal kötött államközi Egyezmény alapján a 70-es években készítették el n nagymarosi mellett, az adonyi, a fajszi duzzasztógátak terveit. is. Ezek a duzzasztók –a medermélyülés kiküszöbölése céljából– elsősorban a hajózás érdekében szükségesek, de megvalósításuk gazdasági okokból, a jövő feladata marad. A gátakba erőművet is szándékoztak beépíteni, ami a gátépítés költségét csupán csak egy negyed résszel emelné, de a villamos energia ipar nem támogatta, ha azokat csupán erőművi beruházásként kezelték. A megújuló energiák hasznosítási igénye ezt a lehetőséget remélhetőleg nem fogja kihasználatlanul hagyni.
Mindezzel csak arra akartam a figyelmet felhívni, hogy a hágai döntésnek csupán pártpolitikai jellegű, rövidtávú kezelése -Mosonyi professzor híres mondása szerint- nem államférfiúi magatartás, mivel az államférfi az, aki hosszútávra tervez. A választási taktikából ma egyetlen párt sem meri e témát felvállalni. A szlovák fél pedig –birtokon belül lévén–- hasznosítja Bős teljes termelését, a dobrohorszti vízkivétellel megoldotta a Csallóközben a Duna bal-parti talajvíz szintjének emelését- E területet üdülő telepként hasznosítja, élvezi a pozsonyi hajókikötő növekedő forgalmát és türelmesen várja a magyar fél javaslatait, de már sejtetí megnövekedő kártérítési szándékait az eredeti terv meghiúsulása esetén.
Saját magam, életem vége felé, önzetlen, szakmai, magyar állampolgári véleményemet fejtem ki, mivel semmi más szempont nem vezet, mint hazánk és unokáim érdeke.
A Kormány államférfiúi bölcsességét Deák Ferenc tanácsának megfogadása bizonyítaná:
Uraim! Gomboljuk újra a mellényt!
Budapest, 2001. március 15. Kerényi A. Ödön




----------------------------------------------------------


Dátum: 2008. August 25. Monday, 14:54 Szerző: realzoldek
 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Közéleti magazin
· Írta: realzoldek


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Közéleti magazin:
Góg és Magóg fia helyett, Kun Béla unokája

 
Cikk értékelése
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

 
Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

 Küldd el levélben! Küldd el levélben!

 
Kapcsolódó rovatok

Közéleti magazin



Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.25 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::