| Ha nem lenne elég gáz, korlátozzák az ipari fogyasztást-Népszabadság 20081227 |
|
  A pártállamban az ország 10 milliárd földgázt fogyasztott el évente, zömmel import földgázt. Tárózásra is sokkal kisebb mértékben volt a múltban lehetőség, mint napjainkban.
Az ország földgáz felhasználása közel 50 %-al nőtt az 1990-es évekhez képest és jelentősen nőtt a tárózható köbméterek nagysága is.
Gázellátási nehézségek a múltban is voltak.
A gázellátási nehézségek leküzdésében jelentős szerep hárult az erőművekre, köztük a szénhidrogén tüzelésű erőművekre.
A Magyar Villamos Művek Tröszt Igazgató Tanácsa 1990 február 22-23-i ülésén fogadta el a hosszútávú energiapolitikai koncepció hazai feltételei című összeállítást.
Idézet a koncepcióból:
Szénhidrogén tüzelésű kapacitásunk 3100 MW, mely a kooperálóerőművek kapacitásának kereken 43 %-a, és a hazai termelés 22-%-át adja. A mintegy 2850 MW, jórészt alaperőműnek épült szénhidrogén tüzelésű kondenzációs kapacitás tölti be a tartalék-szerepét és az import mellett lényegesen ezzel oldjuk meg a menetrendtartás (fogyasztói igények követése) feladatát.
A szénhidrogén tüzelésű blokkok a rendszerváltás idejére nemcsak menetrendtartó erőművekké váltak, hanem alternatív tüzeléssel rendelkeztek, jelentős szerepük volt az ország gázfogyasztásának napi szinten történő alakulásában is. Olajtüzelésű üzemmódra képesek voltak úgy áttérni, hogy közben eleget tettek menetrendtartó kötelezettségüknek.
Volt időszak ezek a váltások naponta többször megismétlődtek.
A tröszt által koordinált műszaki fejlesztések eredménye a gázellátás biztonsága területén komoly előnyöket jelentett az ország számára.
Lekapcsolási sorrend ma is létezik, olajtüzelésre ma is képesek egyes erőművek áttérni, csak hát ennek árát a tulajdonosok erősen megkérik, a múltban az áram önköltségét csupán a műszaki fejlesztésre fordított összeg terhelte meg.
A tröszt szervezetének 1992-ben bekövetkezett szétverésével, a Horn kormány idején végrehajtott – nem mondunk privatizációt, mert az erőművek vagyona magyar állami vagyonból, más országok vagyonába került – a szénhidrogén tüzelésű blokkok műszaki fejlesztésének vége szakadt. Magyar szellemi tudás már nem válhat a fogyasztó javára, nem járul hozzá az ország takarékos energia gazdálkodásához. A Horn kormány mentségére mondjuk, hogy Horn Gyula, aki a kapitalizmus gazdaságpolitikáját Szovjetunióban tanulta meg, tisztában volt a kapitalizmus buktatóival, amely napjainkban sokak számára nyilvánvalóvá vált.
Horn Gyulának esze ágában sem volt az erőműveket eladni.
Clinton üzent 1994-ben Horn Gyulának, hogy a kapitalizmus a magántulajdonról szól, tessék folytatni a privatizációt, amit az Antall kormány a más iparágak területén megkezdett, a pártállamban Martonyi János vezetésével a reform kommunisták.
Clinton üzentében az is benne volt, ha nem folytatódik Magyarországon a privatizáció, elzáródnak a pénzügyi csapok.
Clinton üzenetét követően az Országgyűlés privatizációs törvényt fogadott el.
A törvény szerint az erőművek tulajdonosai 25-%-ban külföldiek lehetnek.
Ezt követően vette rá Bokros Lajos, Horn Gyulát, mint a kígyó a paradicsomban Évát, emeljük meg a külföldiek tulajdoni hányadát 48 %-ra.
A külföldiek megvásároltak a dolgozóknak juttatott részt és máris meghatározóvá váltak a résztársaság közgyűlésén.
Bokros a Horn kormány bukása után álláshoz Londonban jutott!
A magyar villany a rendszerváltást követően nemcsak a fenti fejlesztések elmaradása következtében kerül sokba a fogyasztónak, hanem a sólyom-fiókák tevékenysége is hozzá járul a fogyasztó számlájának a növeléséhez.
Sólyom fiókáknak a reális zöldek a Duna – kör emlőin felnőtt hazai zöldeket, köztük magát a névadót Sólyom László köztársasági elnököt jegyzik.
Néhány név a sokaságból:
Védegyletben szorgoskodnak,
Lányi András a közszolgálati műsorszolgáltatók néhány szerkesztőjének kedvenc riport alanya,
Karátson Gábor, Sólyom jóvoltából Kossuth díjban részesült főzseni, főkár okozó,
Ludwig Emil, a Magyar Nemzet munkatársára. Ludwig a legnagyobbika a hazudozók között. Állításunk elfogadásához elegendő elolvasni Ludwignek a Magyar Nemzetben (2007.augusztus 4) FENÉKKÜSZÖB címmel megjelent írását.
A legnagyobb bajnak a reális zöldek azt tartják, hogy Sólyom László köztársasági elnök lett.
Sólyom László Aggteleki Nemzeti Parkban tett kirándulását követően neki ment a BAZ megyei erőmű építési terveknek, köztük a tározós vízerőmű építés tervének, Sólyom egyike az áramára növelőjének.
Magyarország ma nyerő országok között lenne, ha megépült volna Prédikálószék, és a vízlépcső, amely létesítmények ellenzője Sólyom a rendszerváltás idején. Sólyom energetikával az ország energiagazdálkodást illető tévedéséből a mai napig nem gyógyult ki.
A reális zöldek számára nagy kérdés, hogy ki okozott országunknak több kárt Bokros Lajos vagy Sólyom László? (Zöldike)
|
|
Dátum: 2008. December 28. Sunday, 17:52 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
