| A pártokat szeretnék legyőzni |
|
 
Egyes Dunás civil kurátorok a demokratikus jogállam létét kérdőjelezik meg.
Civil szervezetük elnöke a Bencéseknél tanult, és a pártállamban szerzett televíziós gyakorlatot.
Most hogy végre az öt parlamenti párt egyezségre jutott új média törvény elfogadásában néhány civil kurátor nem képes megbékélni, hogy a Törvényhozó akarata szerint megszűnnek a közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére létrehozott közalapítványok.
A hatályos rádiózásról és televíziózásról szóló törvény - tehát nem a médiáról szóló törvény –az írott sajtóról az Országgyűlés utoljára 1988-ban fogadott el törvényt, megalkotta a közszolgálat fogalmát, amelynek működtetése évente több mint ötven milliárdba kerül.
2002-től az ötven milliárdot nem is a hallgatók/nézők adják össze, fizetik meg, hanem csupán az adófizetők.
Medgyessy kormány ugyanis megszüntette a készülék használati díjat, átvállalta a költségvetés terhére, így a Magyar Rádió, Magyar Televízió, Duna Televízió működését az adófizetők állják. Az adófizető, aki legkevésbé ér rá nézni, hallgatni, illetve kíváncsi/vevő a közszolgálati műsorszolgáltatók műsoraira.
A közalapítványok kezelői szerveibe, a kuratóriumokba a hatályos média törvény szerint, civil szervezetek delegálnak kurátorokat, néhány ezek közül megkérdőjelezi a parlamenti pártok jogát új média törvény megalkotására, elfogadására.
A magyarországi társadalom civiljei képviseletében a pártok szakértői által elkészített média törvénytervezet helyett a meglévő média törvény kell szerintük módosítani és összehangolni a hatályos sajtótörvénnyel, a reklámtörvénnyel, gazdasági versenytörvénnyel, a digitális átállásról szóló törvénnyel és sok más törvénnyel egyaránt.
Szerintük semmi esetre sem szabad a társadalmi tulajdonosi jogokat gyakorló civilszervezetek képviseletét megszüntetnie a Törvényhozónak, annál is inkább, mert nagy átalakulás időszakában vagyunk, és nagyon gyorsan elavulnak a ma jónak tartott szervezetek, működési elvek. Azt azonban kijelentik, hogy biztosan elfogadják az információszolgáltatás –ezen belül a sajtó, a média világa -, semmiképpen sem rendelhető alá az államigazgatási-, vagy pártszervezeteknek.
Ez utóbbi megállapításukat a reális zöldek is osztják, azzal a csekély eltéréssel, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók és közszolgálati műsorszolgáltatást is vállaló kereskedelmi műsorszolgáltatók már jó ideje nincsenek alárendelve egyetlen pártnak sem, államigazgatási szervnek sem.
Ők jó ideje önjárók, a műsorszolgáltatásuk tartalmát a munkatársaik által képviselt eszmeiség hatja át, amelynek középpontjában a pártok lejáratása áll.
Kifejezetten a politikai és hírműsorok tárgyilagosságára és pártatlanságára vonatkozik a megállapításunk, különösen az MR, MTV, DUNA, ECHO, HÍR, ATV, Budapest műsorszolgáltatóra igaz.
A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény nagyon szűkszavúan fogalmaz a sokoldalúság, tényszerűség, időszerűség, tárgyilagosság és a kiegyensúlyozottság követelményéről, a műsorok készítői, vezetői számára.
A közszolgálati műsorszolgáltatóknál létezik a Közszolgálati Műsorszolgáltató Szabályzat, de a reális zöldek tapasztalata szerint ez a munkatársak nem ismerik. A kereskedelmieknél semmi sincs, amely eligazítaná őket a pártatlanság elvének rejtelmeiben.
A mai napon a békétlen civilek gyűlését Kopeczky Lajos vezényelte.
Kopeczky Lajos, ismertségét a pártállamban szerezte a Televízió munkatársaként, manapság a Budapest TV-ben vezet műsort, a Közszolgálati Műsorszolgáltatók Társadalmi Kurátorainak Egyesülete elnöke, elmondása szerint gyakorlatban szerezte média tudományát.
Arra a gyakorlatban szerzett média tudására büszke Kopeczky, amelyet nagyrészt a pártállamban szedett össze, és manapság ebből élve a Budapest TV-ben vezet műsort.
A pártállamban a műsorok vezetőinak kötelező volt a sugalmazó kérdések feladása, igaz abba nem a saját véleményük burkolt elrejtését kellett megfogalmazni, hanem a PÁRT eszmeiségét. Akaratlanul is a pártállamban ismertségre szert tett rádiósok/televíziózok politikai szeplővé váltak annak idején, köztük Kopeczky Lajos is, aki a Bencéseknél tanult.
Amit nem tanultak meg sokan a pártállamban működő médiások közül és sokan visszaélnek vele az újak közül a tárgyilagosság fontossága.
A tárgyilagosság elve megköveteli, hogy a műsorok készítői, műsorvezetők, tartózkodjanak mind a politikai eseményekről, vitás kérdésekről, mind a politikai szereplőkről való véleménynyilvánítástól, annak nyílt és burkolt formáitól egyaránt.
A gyakorlat az elektronikus médiában az, hogy a kereskedelmi adókban működő fő média guruk explicit, a közszolgálatban működök rejtett formában nyilvánítanak véleményt, vállnak politikai szeplőkké, azzal a burkolt céllal, a választások útján mandátumhoz jutott képviselőket lejárassák, állítják a reális zöldek.
Hangsúlyozzuk nem egy- egy párt szolgálatában működnek, nem a Média törvény 4. § (2) bekezdését sértik meg, nem udvari újságírók módjára működnek, saját fontosságuk növelése egyetlen céljuk.
A reális zöldek álláspontja szerint 1990 akkor lett volna esély rendszerváltás megkezdésére, ha a képernyőről leradírozásra kerül a korábbi összes arc.
Ma a reális zöldek abban bíznak, az új média törvényt az Országgyűlés a tavaszi ülésszakán elfogadja, és a közvélemény számára ismertté válik:
· 1992-től a Szigetközi kutatásokra a Magyar Tudományos Akadémia a zöld tárcával közösen elkutatott több mint 5 milliárd forintot és még mindig nincs végeredmény,
· 1991-től ugyancsak a fenti grémium a Duna – Tisza homokhátság kutatása címén felhasznált több milliárd forintot, és ennek ellenére nem történik semmi, pontosabban a térség sivatagosodik,
· A Bős – nagymarosi vízlépcsőből a bősi mű 1992-től üzemel, és a nagymarosi része ugyancsak 1992-től, de nem a Duna kanyarban, hanem Bécsben,
· A Magyar költségvetés 1992-től évente 40 milliárd forintot tett be a szlovák költségvetésbe, ez a tény is hozzájárult, hogy északi szomszédunknál euró a fizetőeszköz,
· Az EU elvárja Magyarországtól, hogy 2010–ig oldja meg a Duna Bizottság elvárásai szerint a Duna Budapest feletti szakaszának a hajózhatóságát,
· A vízlépcsőknek nem csak negatív, hanem pozitív hatásai is vannak,
· A radar legjobb helye Zengőn van, a bánáti bazsarózsa nem őshonos a Mecsekben,
· Azok, akik 1989-ben Nagymaroson azt üvöltötték, hogy „Nem kell erőmű” kurták el az országot, köztük Sólyom László, a név azonos a Magyar Köztársaság államfőjének nevével Sólyom László nevével,
· A bősből való kiszállás eddig 1000 milliárdba került Magyarországnak, és veszteségeinknek még nincs vége,
· Miről tartottak népszavaztak 1992-ben Bécsben,
· 1991-ben a magyar kormány Pozsonynak a bősi villanytermelés kiváltására gázerőművet javasolt építeni,
· Miért volt a pártállamban elegendő az ország számára az évi 10 milliárd földgáz felhasználása,
· És így tovább…
(Kos)
|
|
Dátum: 2009. January 23. Friday, 19:38 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
