Reális Zöldek Klub - Jöjj el Krisztina királynő!

A közelmúltban került átadásra a Tiszaroffi árvízcsökkentő tározó. A beruházás 7.6 milliárd forintjába került a költségvetésnek, kidobott pénz az ablakon, állítják a reális zöldek, ha következő lépésben nem a Csongrádi vízlépcső épül meg a Tiszán.
A Tiszaroffi árvízszintcsökkentő tározó három település, Tiszaroff, Tiszabő és Tiszagyenda között helyezkedik el, közel 5300 lakos és 2000 háztartás árvízi biztonságát növeli.

Az elárasztásra számítások szerint 30-40 évente kerülhet sor. Ha 30 évig nem kerül elárasztásra a tározó, akkor oda víz csak az égi áldás jóvoltából jut. Öntözési célból a tározó területére víz ugyanis nem juttatható! Ha jön az árvíz a Tisza vize két hatalmas zsilipen, ún. be- és leeresztő műtárgyon keresztül jut be a tározóba.
Ha nincs árvíz, és ez a tervezők szerint 30 évig ez elő is fordulhat, a zsilipeken legfeljebb szikla mászók gyakorolhatnak. Csodálatos látvány két hatalmas „vizes”létesítményt szárazon látni. Még az is előfordulhat, hogy lesz olyan magyar lakos a 5300 között aki a két műtárgyat nem is fogja látni vízben állni. Arról nincs adat, hogy a 5300 lakos közül hányan munkanélküliek, segélyből élnek, esetleg közhasznú munkát végeznek. Azt hallottuk az 5300 lakos között van olyan, aki nem is akar dolgozni, legszívesebben segélyből él. Mások közmunkát végeznek. Azt is hallottuk, hogy a közmunka körül is megjelent a korrupció. Van már részmunkaidőben közmunkát végző, és olyan is, aki nem is tudja, hogy ő is végez közmunkát, holott a közmunkavégzők névsorában a neve szerepel.
A tározó 22,8 négyzetkilométeres alapterülete megközelíti a Velencei tó méretét. Az elárasztásra számítások szerint 30-40 évente kerülhet sor. Ha 30 évig nem kerül elárasztásra a tározó, akkor oda víz csak az égi áldás jóvoltából jut. Öntözési célból a tározó területére víz ugyanis gravitációs úton nem juttatható!
A zöld tárca közleményben a következő áll (idézet a zöld tárca által a Tiszaroffi tározó átadása kapcsán kiadott közleményből:
„Azért, hogy a tározók ne csupán árvízvédelmi létesítmények legyenek, hanem fejlődést hozzanak a térségbe, ahol épülnek, a tárca kezdeményezi, hogy a tározó területére eső földeken megszűnjön a művelési-ág korlátozás, hogy mindenki azt termeszthessen, amit szeretne. További terv, hogy a Tiszából kivezetett, a tájgazdálkodásban (pl. öntözésre, halastó vízpótlására) felhasznált vízért ne kelljen vízkészlet-járulékot fizetni.”
A Tározóhoz északi és déli műtárgy létesült.
Az Egyesült Államok történelméből ismert észak és dél harca, a fehérek és feketék harca.
A tározó körül megfigyelhető, hogy a déli műtárgy közelében lévő településéken élők között sokkal több sötétebb bőrszínű lakos él, mint az északi műtárgy közelében. A déli műtárgy elsősorban a tározó leürítésére szolgál, 3 nyílású, ún. „görgős-síktáblás” elzárású, kapacitása 150m3/s. A műtárgyak zsiliptáblái 1,5 cm vastag acéllemezből készültek, anyagszilárdságuk vetekszik a páncéléval, így ellen tudnak állni a rendkívüli árvízi nyomásnak is. Az viszont már nem biztos, hogy a fémgyűjtőknek is. A tározó körül szivattyútelepek nagy részének már nyoma veszett. Vízaknákat eredetileg vasrácsokkal fedték volna le, a vasrácsok helyett kőlapok fedik az aknákat.
Jellegzetes látvány az is a tározó körül, hogy a déli műtárgy közelében élő lakosság legtöbbjének háza kertjében gyomon kívül legfeljebb szemét látható.
Hajdan volt a gátőr Tiszabőn lakott, édesapja is, család gátőr família.
A gátőr család tizenöt kilométerre költözött a déli műtárgytól.
Tegyünk egy pesszimista becslést. 30 év alatt, tíz árvíz érkezik és a lakosságot ki kell telepíteni. Az összes kár - annak állam által történő kompenzálása - nem kerül többe a költségvetésnek, mint egymilliárd forint.
Ezt az országot, már csak Krisztina királynő képes megmenteni a végső pusztulástól, és a fehér-fekete ruhában paraszti munkát végzők.(Zöldike)