Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv előzetes véleményezése
Dátum: 2009. August 17. Monday, 22:57
Rovat: Vízügyek
 Kedves Kollégák!
Mellékelten, szakmai vitaindítóként megküldöm a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervekkel kapcsolatos, előzetes észrevételeimet, javaslataimat.
Az eddigi, részvízgyűjtőkön lefolytatott egyeztetésekről az interneten megjelent dokumentumok, jegyzőkönyvek áttanulmányozása alapos aggodalomra ad okot a VGT-k, ill. az OVGT végső sorsát illetően.
Az alapvető problémák a tervezés módszertanát, az alapadatok, az eddig elkészült kapcsolódó nemzetközi és hazai tervekkel történő összevetés, ill. a társtárcák véleményének a hiányát érintik. A konzultációkon résztvevők egy része is kifogásolta, hogy a nemzetközi-, ill. országos összefüggések ismeretéből kellett volna az egyes részvízgyűjtőket érintő észrevételek kapcsán kiindulni.
Változatlanul az egyoldalú, "ágazati szemlélet" tükröződik a gyakorlatban, az egyes konzultációkon résztvevők szakmai hozzáértése, az elhangzott észrevételek zömének parciális jellege, ill. egyes esetekben egyoldalú elfogultság és részben összeférhetetlenség miatt is (lásd: WWF-H, és Hajósy Adrienne részvétele, stb.), összességében megkérdőjelezhető.
A konzultációkat előkészítő és lebonyolító szervezetek szakmai felkészültsége és létszáma, valamint kompetenciája hiányos, a felmerült kérdésekben állásfoglalásra nem, csak "közvetítésre" jogosultak, arra is csak többszörös áttételekkel!
A témát érintően a vonatkozó törvények, és egyéb jogszabályok gyakori, menetközbeni változásai még tovább nehezítik az egyébként sem egyszerűen megoldható problémákat.
Szemlélet-, és paradigmaváltásra van szükség, az egyoldalú "ágazati" szemléletet a gyakorlatban, sürgősen fel kellene, hogy váltsa az integrált ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezés és a komplex, többcélú fejlesztés gyakorlata!!!
Ha ezt nem sikerül elérni, akkor a legnagyobb jószándékkal és akarattal a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének / VTT sorsára jutunk. (Hol van már a komplex program, a kapcsolódó terület-, és vidékfejlesztés, a különböző EU források - ÚMFT és ÚMVP 2007-2013., Tisza Komplex Program, stb. - koordinált pénzügyi tervezése és felhasználása, a létesítmények többcélú hasznosítása?). Nem tudom, hogy Vásárhelyi Pál ma adná-e a nevét ehhez a programhoz?
Jó lenne, ha az érintett szakmák, ágazatok képviselői - a környezet-, természetvédelem és a vízügy mellett a közlekedés, a hajózás, az energetika, turizmus különböző ágazatai, stb. - is hallatnák a hangjukat, amíg nem késő!
Az EU által is szorgalmazott, a 2011. évi Magyar EU Elnökség idején megtárgyalandó "Duna Stratégia" kidolgozása halaszthatatlanná teszi a kérdés, ill. a probléma megoldására vonatkozó hosszú-távra szóló egyeztetett és konszenzussal elfogadott stratégia és program kidolgozását és megvalósítását.
Magyar szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy a hazai, még meglévő adottságainkkal - Alföld, Duna, Tisza, Balaton, termálvízkincs, stb. - hogy tudunk ésszerűen gazdálkodni?
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: 06 30 319 2033
----------------------------------------------------
Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv / OVGT és háttéranyagainak véleményezése
I. Általános, elvi jellegű észrevételek
Mindjárt a bevezetőben illett volna utalni arra a tényre, hogy az első Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1942-ben, a közelmúltban elhunyt Mosonyi Emil professzor kezdeményezésére, és irányításával készült, amely komplexitását tekintve ma is mintaként szolgálhatna! Talán tartozunk ennyivel – legalább utólag – a hazájából elüldözött világhírű tudós, akadémikus emlékének és munkásságának!
A fenti tárgyú terv készítése során – szakítva az eddigi gyakorlattal – szükséges lenne a Világban végbement folyamatok elemzése és a jövőbeli, várható trendek ismeretében, egy alapvető szemlélet-, és paradigma-váltásra, az elmúlt években elkészült különböző – egymással is ellentmondásban lévő – stratégiák felülvizsgálatával és kiegészítésével (pl. Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia / NÉS, Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia / NFFS, Energia Stratégia, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia / NTS, Országos Egészségturizmus Stratégia / OES, Új Magyarország Fejlesztési Terv / ÚMFT 2007-2013. és kiemelt Komplex programjai – Duna, Tisza, Termál, Balaton Komplex Program, az egyes Régiók Operatív Programjai / ROP-k, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése / VTT I. ütem, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program / ÚMVP – 2007-2013., Európai Területi Együttműködési Operatív Programok / ETEOP, Kerékpáros Magyarország Program, a Stratégiai Környezeti Vizsgálat / SKV, stb.), ill. összhangba hozásával.
Kiindulásként a klímaváltozás, a globális felmelegedés, az energia-válság, az élelmiszerhiány, a vízkészletek alakulásának részletesebb – Kárpát-medencére, és ezen belül Magyarországra, a Duna és a Tisza, valamint a Dráva vízgyűjtőjére vonatkozó – elemzését kellene elvégezni, majd mindezekből a szükséges következtetéseket levonni.
A tervezés módszertanát ennek megfelelően szükséges lenne módosítani, ill. kiegészíteni, amelynek keretében – fontossági-, és időrendi sorrendben, először:
A Duna vízgyűjtőjének nemzetközi-, hálózati helyzetéből, nemzetközi vízi-út jellegéből (Rajna-Majna-Duna transzkontinentális víziút, a Duna-Majna „Európa” csatorna 1992. szeptember 25-i üzembe helyezése óta!), a különböző nemzetközi kötelezettségeink teljesítéséből (Duna Bizottság – Duna hajózhatóságának biztosítása, előírt paraméterek teljesítése, Európai Unió – VII. Helsinki folyosó, stb.) kellene kiindulni, az összes érintett és érdekelt fél bevonásával, figyelembe véve a 2010-ig kidolgozandó, és a 2011. évi Magyar EU Elnökség idején megtárgyalandó Duna Stratégiát is. (Megemlítjük, hogy Mosonyi Emil professzor az 1950-es évektől a dunai vízlépcsőrendszer tervezésének vezetője; a magyar-csehszlovák vízlépcsőrendszer tárgyalások műszaki irányítója volt. 1964. után, Németországi emigrációja idején, a Karlsruhei Egyetem tanszékvezető professzoraként, és a Theodor Rehbock Laboratórium igazgatójaként, az ő javaslatára, és koncepciója alapján épült a Duna-Majna „Európa” csatorna is!). A témához szorosan kellene kapcsolódnia a Duna-Tisza-csatorna és a Sió-csatorna megvalósításának, hajózhatóvá tételének, többcélú hasznosításának, stb.
A Tisza vízgyűjtőjének nemzetközi-, határokon átnyúló hálózati kapcsolataiból (Megemlítjük, hogy Mosonyi Emil professzor Békésszentandrási duzzasztómű építésének fő szakértője, a Tiszalöki vízlépcső felelős fő tervezője, majd az építés létesítményi főmérnöke volt. Ezen tervek megvalósítása mentette meg a Tisza-völgyet és a Körösök vidékét a kiszáradás miatt várhatóan bekövetkező természeti katasztrófától! A Tiszalöki-, majd 1973-tól a Kiskörei Vízlépcső üzembe helyezése és a Tisza-tó létrejötte tette lehetővé a 2000. évi cián-, és nehézfém-szennyezés okozta károk jelentős enyhítését, a tervszerű vízkormányzás útján! Ennek hiányában teljesen ki lettünk volna szolgáltatva a természeti katasztrófának! A Tisza-tó – a részben folyó (7%), részben tó (93%), mint mesterséges képződmény – azóta az „öko-turizmus szigeté”-vé vált, bár erről a radikális természetvédők szeretnek elfelejtkezni!). A témához szorosan kapcsolódik a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése / VTT felülvizsgálata és kiegészítése, a Csongrádi Vízlépcső beruházás és a Tiszaalpári tározó befejezése, a Tisza nemzetközi vízi-úttá nyilvánítása, a Tiszai Vízi Turizmus fejlesztési Programjának / TVTFP felülvizsgálata, szükségessé váló kiegészítése és megvalósítása, stb.
A Dráva vízgyűjtőjének nemzetközi-, határokon átnyúló hálózati kapcsolataiból, az „Ős-Dráva Program”-mal összehangolt, komplex fejlesztési-, és többcélú hasznosításának (hajózás, vízi-, vízparti, öko-, horgász-, kemping-, kerékpáros- (Három folyó – Mura-Dráva-Duna – kerékpárút), falusi-, kulturális-, örökség-turizmus, stb.) biztosításából
kellett volna kiindulni, mielőtt az egyes részvízgyűjtők, alegységek szerinti „rész-problémák”-kal kezdtünk volna, jól-rosszul foglalkozni.
A tervezési folyamat keretében, az előkészítéstől, a munkaközi-, szakmai egyeztetések, és iteratív fokozatos megközelítés során – szakítva az eddigi, egyoldalú ágazati szemlélettel, és okulva a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének eddigi kudarcaiból – az integrált ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezés, és a komplex, többcélú hasznosítást biztosító fejlesztések gyakorlatára lenne szükség mielőbb áttérni! (KvVM – VKKI, FVM, NFGM, KHEM, ÖM, stb. közötti szoros koordináció a Kormány / Kabinet szakmai irányításával, az MTA és a témában érintett és érdekelt szakmai szervezetek bevonásával, ill. az EU-források - Kohéziós Alap / KA, Strukturális Alapok / SA – ERFA, ESZA, stb., az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap / EMVA, koordinált felhasználásának biztosítása, stb. miniszteri hovatartozástól függetlenül!).
Az OVGT, ill. az egyes részvízgyűjtőkre, alegységekre vonatkozóan – az eddig lefolytatott egyeztetések jegyzőkönyveinek lényegesebb megállapításait is figyelembe véve – az alábbiak állapíthatók meg:
a tervezés választott módszertana, az országos, nemzetközi összefüggések ismertetésének hiánya,
a tervezői és szervezői kapacitások és a szükséges idő hiánya
a tervezői-, döntés-előkészítői felelősség időbeli és térbeli megosztása
az alapfogalmak részbeni tisztázatlansága
az alapadatok részbeni hiánya
a társtárcák előzetes szakmai bevonásának hiánya
az előzetes egyeztetéseken elhangzott, vagy leírt észrevételek részbeni hiánya
stb.
jelentős mértékben megnehezítették az egyes részvízgyűjtőkre, ill. azok alegységeire vonatkozó érdemi észrevételezés lehetőségét is.
Változatlanul probléma, hogy a tervezés – politikai nyomás és befolyásolás miatt – változatlanul a problémák valódi megoldását szolgáló, duzzasztást, vízlépcső-építést eleve kizáró kiinduló feltételek mellett folyik, figyelmen kívül hagyva a több-évtizedes nemzetközi gyakorlatot és eredményeket! (Lásd. Mosonyi Emil professzor egész életművét is!
A természet-, és környezetvédelem szempontjai, az EU Víz Keretirányelve / VKI, és a Natura 2000 területek, a WWF és az ICPDR figyelembe vétele mellett – azokkal egyenrangú feltétel-, és követelmény-rendszerként szükséges figyelembe venni
a hajózással – mint környezetbarát közlekedési-, és szállítási móddal –
a vízenergia-termeléssel – mint megújuló és a legtisztább energia-forrással –
a terület-, és vidékfejlesztéssel,
a falusi-, tanyasi-, a kulturális-, örökség-turizmussal
a vízi-, vízparti-, horgász-, vadász-, lovas-, kemping-, kerékpáros-turizmussal,
, stb.
kapcsolatos fejlesztési igényeket is! Ezek természetesen csak az érintett társtárcákkal közösen, konszenzus keretében oldhatók csak meg, ez nem lehet kizárólag a KvVM feladata és felelőssége!!!
II. Konkrét észrevételek, javaslatok:
Duna vízgyűjtő / nemzetközi-, országos integrált ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezése, komplex, többcélú hasznosítást biztosító fejlesztése összhangban az EU Duna Stratégiájával, Víz Keretirányelvével/VKI, a Duna Bizottság/DB dunai hajózásra vonatkozó előírásaival, a Tisza nemzetközi vízi-úttá nyilvánításával, hajózhatóságának, árvízvédelmének biztosításával, Tiszai Vízi Turizmus Fejlesztési Programja/TVTFP, stb.
Részvízgyűjtők, 17 tervezési részegység, 42 tervezési alegység
1. Duna
Bős-Nagymarosi Vízlépcső felülvizsgálatával, korszerűsített formában történő megvalósításával, az Adonyi-, Fajszi-, esetleg Mohácsi Vízlépcső beruházás előkészítése, a Sió-csatorna hajózhatóságának biztosítása, EuroVelo® EV-6. sz., stb.
2. Tisza
A Duna-Tisza-csatorna, a Csongrádi Vízlépcső, a Tiszaalpári víztározó beruházás befejezése, a Vásárhelyi Terv felülvizsgálata, korszerűsítése, Tisza nemzetközi vízi-úttá nyilvánítása, hajózhatóságának, árvízvédelmének biztosítása, Rahó-Rakamaz, stb.
3. Dráva
A Dráva hajózhatóságának biztosítása, az „Ős-Dráva Program” megvalósítása, stb.
4. Balaton
A vitorláskikötő-hálózat, a Balaton-körüli kerékpárút-hálózat, a második kompjárat megvalósítása, stb.
Budapest, 2009. augusztus 8.
Péteri László
Vonatkozó jogszabályok + módosításaik: (a módosítások indokoltságát érdemes lenne felülvizsgálni!)
2007. évi CXLIX. törvény
a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése / VTT) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról
2006. évi XCV. törvény
az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról / OTrT, BKÜTT+BTSZ
2005. évi CLXI. törvény
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról / OTrT, BKÜTT+BTSZ
2005. évi CXXXI. törvény
egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények szervezetváltozással összefüggő módosításáról
2005. évi CXXVII. törvény
egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények európai közösségi jogi aktusnak való megfeleltetéssel összefüggő módosításáról
2004. évi LXXVI. törvény
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról
2004. évi LXXV. törvény
a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
2004. évi LXVII. törvény
a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése / VTT) közérdekűségéről és megvalósításáról
2004. évi LIX. törvény
az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról / OTrT
2004. évi LIII. törvény
az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről
2003. évi XXVI. törvény
az Országos Területrendezési Tervről / OTrT
2000. évi CXII. törvény
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról / BKÜTT+BTSZ
1999. évi CXXI. törvény
a gazdasági kamarákról
1999. évi XCII. törvény
a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról
1999. évi LXVII. törvény
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló 1999. évi XXXII. törvény módosításáról / BKÜTT+BTSZ
1999. évi XXXII. törvény
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról / BKÜTT+BTSZ
1997. évi CXIV. törvény
az agrárgazdaság fejlesztéséről
1996. évi LIII. törvény
a természet védelméről
1996. évi L. törvény
a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról és kiegészítéséről
1996. évi XLVI. törvény
a helyi önkormányzatok 1996. évi új induló címzett támogatásáról
1996. évi XXV. törvény
a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról
1996. évi XXI. törvény
a területfejlesztésről és a területrendezésről
1992. évi XL. törvény
a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16. napján aláírt Szerződést kihirdető 1978. évi 17. törvényerejű rendelet, valamint a Szerződés módosításáról Prágában, 1983. évi október hó 10. napján aláírt Jegyzőkönyvet kihirdető 1984. évi 6. törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezéséről / G/BNV
40/2008. (IV. 17.) OGY határozat
a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról
39/2008. (IV. 17.) OGY határozat
az atomenergia 2005. és 2006. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés elfogadásáról
29/2008. (III. 20.) OGY határozat
a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiáról / NÉS
100/2007. (XI. 14.) OGY határozat
a Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól
67/2007. (VI. 28.) OGY határozat
a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről
65/2007. (VI. 27.) OGY határozat
a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat
az Országos Területfejlesztési Koncepcióról / OTK
96/2005. (XII. 25.) OGY határozat
az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról / OFK
63/2005. (VI. 28.) OGY határozat
az alternatív és megújuló energiahordozók elterjesztésének hatékonyabbá tételéről
28/2004. (IV. 6.) OGY határozat
a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló 2002. évi jelentés elfogadásáról
19/2004. (III. 26.) OGY határozat
a 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról
132/2003. (XII. 11.) OGY határozat
a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról
116/2003. (X. 28.) OGY határozat
a nemzeti lovas programot előkészítő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 104/2003. (X. 10.) OGY határozat módosításáról
104/2003. (X. 10.) OGY határozat
a nemzeti lovas programot előkészítő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról
97/2003. (IX. 23.) OGY határozat
a nemzeti lovas programot előkészítő eseti bizottság létrehozásáról
39/2001. (VI. 18.) OGY határozat
a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról
35/2001. (VI. 1.) OGY határozat
a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény megerősítéséről
31/2001. (V. 14.) OGY határozat
a mezőgazdasági termelők beszállítói biztonságát garantáló rendszer létrehozásáról
24/2001. (IV. 20.) OGY határozat
a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről
19/2001. (III. 30.) OGY határozat
az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság közötti közúti árufuvarozás meghatározott feltételeinek kialakításáról és a kombinált fuvarozás elősegítéséről szóló megállapodás megerősítéséről
38/2000. (V. 5.) OGY határozat
a holtágak megóvásával, hasznosításával és rehabilitációjával kapcsolatos további feladatokról
18/1999. (III. 8.) OGY határozat
a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában, Belgrádban, 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt Egyezmény Budapesten, 1998. évi március 26-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve és ennek Aláírási Jegyzőkönyve megerősítéséről
35/1998. (III. 20.) OGY határozat
az Országos Területfejlesztési Koncepcióról / OTK
97/1997. (XI. 6.) OGY határozat
a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat módosításáról
83/1997. (IX. 26.) OGY határozat
a Nemzeti Környezetvédelmi Programról
66/1997. (VII. 1.) OGY határozat
a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között az Ipoly, a Sajó és a Ronyva határfolyók vízgazdálkodási szabályozása következtében az államhatár megváltoztatásáról szóló, Pozsonyban, 1997. április 21-én aláírt Szerződés megerősítéséről
44/1997. (IV. 29.) OGY határozat
a magyar turizmus fejlődése érdekében szükséges tennivalókról
35/1997. (IV. 25.) OGY határozat
a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határ-menti Együttműködéséről szóló Európai Keretegyezmény megerősítéséről hozott 15/1993. (III. 26.) OGY határozat módosításáról
30/1997. (IV. 18.) OGY határozat
a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről
27/1997. (III. 28.) OGY határozat
a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának megerősítéséről hozott 16/1993. (III. 26.) OGY határozat módosításáról
24/1997. (III. 26.) OGY határozat
a holtágak megmentésével, rehabilitációjával, védelmével és hasznosításával kapcsolatos feladatokról
68/1996. (VII. 9.) OGY határozat
a magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról
108/1995. (XI. 9.) OGY határozat
a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény egyes rendelkezéseinek érvényesítése érdekében szükséges jogalkotási feladatokról
105/1995. (XI. 1.) OGY határozat
a Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlásáról
31/1995. (III. 24.) OGY határozat
a Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. (IV. 13.) OGY határozat módosításáról
25/1994. (IV. 13.) OGY határozat
a Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről
90/1993. (XI. 17.) OGY határozat
nemzeti környezet- és természetpolitikai koncepció kidolgozásáról
84/1993. (XI. 11.) OGY határozat
a területfejlesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről
81/1993. (X. 22.) OGY határozat
a Duna egyoldalú elterelése következtében szükséges cselekvési programról szóló 57/1993. (VII. 6.) OGY határozat módosításáról
57/1993. (VII. 6.) OGY határozat
a Duna egyoldalú elterelése következtében szükséges cselekvési programról
36/1993. (V. 28.) OGY határozat
a települések egészséges ivóvízellátását elősegítő 1993-1994. évi kormányprogramról
21/1993. (IV. 9.) OGY határozat
a magyar energiapolitikáról
20/1993. (IV. 7.) OGY határozat
a Dunai Vízlépcsőrendszer kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottság létrehozásáról
17/1993. (IV. 1.) OGY határozat
a Szigetköz természetvédelmi, környezetvédelmi és területfejlesztési kérdéseiről szóló 69/1992. (XI. 6.) OGY határozat módosításáról
16/1993. (III. 26.) OGY határozat
a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának megerősítéséről
15/1993. (III. 26.) OGY határozat
a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határ-menti Együttműködéséről szóló Európai Keretegyezmény megerősítéséről
9/1993. (III. 5.) OGY határozat
a Duna egyoldalú nemzetközijog-ellenes elterelése miatti tiltakozásról
69/1992. (XI. 6.) OGY határozat
A Szigetköz természetvédelmi, környezetvédelmi tájvédelmi és területfejlesztési kérdése tárgyában
28/1991. (IV. 30.) OGY határozat
a Dunával kapcsolatos egyes nemzetközi környezetvédelmi feladatokról
26/1991. (IV. 23.) OGY határozat
a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos kormányzati feladatokról
24/1991. (IV. 17.) OGY határozat
az Alföld egyes időszerű környezetvédelmi, tájvédelmi és tájhasznosítási kérdéseiről
22/1991. (IV. 13.) OGY határozat
a délalföldi települések ivóvizének minősítéséről és az egészséges ivóvíz-ellátási program módosításáról
Megjegyzés:
A törvények, jogszabályok menet-közbeni, gyakori változtatgatása, módosítgatása a távlati-, hosszú-, közép-, de még a rövid-távú tervezést, fejlesztést, beruházást is lehetetlen helyzetbe hozza, rengeteg kárt okozva az egész nemzetgazdaságnak, önkormányzatoknak, vállalkozásoknak!
Még komolytalanabb a helyzet, ha a törvények, vagy jogszabályok módosításának valódi oka a jogszabályokban foglalt határidők állami szervek részéről történt be nem tartása, az állami beruházások megvalósításának elmaradása. Ilyenkor a felelősségre vonást, a jogszabályok módosításával, vagy új jogszabály kiadásával akarják a kormányzati felelősök elkerülni, amelyhez az Országgyűlés segédkezet nyújt!? (lásd: területfejlesztés-rendezés, OTK, OFK, OTrT, BKÜTT+BTSZ, VTT mód. stb.).
Ki emlékszik már a korábban törvénnyel elfogadott „Alföld Program”-ra, Tisza Terv”-re, „Duna-Tisza-közi Homokhátság vízpótlása”, az „Alföldi Tanyavillamosítási Program”-ra, stb.? (Pedig, kb. 1,5 millió embert érint!)
Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv / OVGT és háttéranyagainak véleményezése
|
|