Sólyom László kakukktojás a V4-ek államfői között, állítják a reális zöldek
Dátum: 2009. September 13. Sunday, 13:43
Rovat: Média


Sólyom László kakukktojás a V4-ek államfői között, állítják a reális zöldek. Az európai integráció eszméjének ősidők óta nincs markánsabb megjelenítője, mint a Duna.


V4-ek csúcstalálkozóját követően Sólyom László megerősítette Magyarország elkötelezettségét az európai integráció továbbvitele mellett. Az európai integráció egyik pillére a Duna. Hajózni kell! címmel a reális zöldek elnöke 2000. január 17-én a MAHART tanácstermében a reális zöldek rendezvényét a következő szavakkal nyitotta meg:

”Jelenünkben, Magyarország jövőjéről szóló viták központi kérdése, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk dátuma. Kétségtelen az Európai Unió fogalma, az európai egység eszméjét övező fogalmak között az elsők között van, alighanem a legelső. De az integráció eszméjének ősidők óta nincs markánsabb megjelenítője, mint a Duna.

A Dunát és környezetét kilenc ország egyforma büszkeséggel vallja magáénak, azzal a biztos tudattal, hogy ez a völgy népeik otthona, éltetője évszádok óta. A több fővárost és világvárost teremtő folyó az általa összekötött népek jelképe lett. Neve megjelent a népdalokban, nekünk magyaroknak a nemzeti imádságunkban a Himnuszban. Engedjék meg, hogy felolvassam Kölcsey Himnusz költeményének második szakaszát:



Őseinket felhozád

kárpát szent bércére,

Általad nyert szép hazát

Bendegúznak vére.

S merre zúgnak habjai

Tiszának, Dunának,

Árpád hős magzatjai

Felvirágozának.



Hogy mennyire igaza van a költőnek. A Duna mentén termelt nemzeti jövedelem nagysága gazdasági teljesítmény szempontjából a világ első folyójává teszi. Kilenc ország több mint 70 millió lakója, a kontinensen élők 12 százaléka érzékeli közvetlenül hatását. A medrében hömpölygő víztömeg nélkülözhetetlen eleme, létfeltétele az élővilágnak, embernek, növénynek, állatnak: pótolhatatlan nyersanyaga, szállítópályája az állandóan fejlődő gazdaságnak és egyben befogadója a sokféle tevékenység salakjának a szennyvíznek. A Duna fenntartható fejlődésének, erőforrásainak regenerálásához, Magyarország szennyvízelvezetése, a tisztítás naturális mutatói ma még távol vannak az optimálistól. Útban Európa felé a politikánknak ettől bizony göröngyős is lehet az útja, és nem attól az ostoba elvtől, miszerint: a Duna duzzasztása a természet és az emberi elleni agresszió.

A Duna-Majna- Rajna csatorna megnyitásával a Fekete- tengert és az Északi tengert összekötő, 3500 kilométeres transzkontinentális víziútrendszer keleti gerincévé vált.

Keletivé vált, keleten kel a nap, ahonnan őseink jöttek megkeresni a koronát, amelyet valakik, valamikor elvettek tőlük.

Hogy őseinktől kik vették el a szent koronát azt a történészek még kutatják, de hogy a Dunát ki vette el a reális zöldektől, és önöktől is, azt tudjuk. A rendszerváltozás előtti utolsó kormány. Németh Miklós miniszterelnök Nagymarost dobta oda az ellenzéknek, pedig nagyon jól tudta a Duna, annak hajózhatósága, előbb utóbb kikényszeríti az alsó duzzasztást is. Már az ókorban is tudták: navigare necesse est: Hajózni szükséges! Ennek ellenére az ellenzékbe beépült mozgalmárok még 1998-ban is arról papoltak, évek óta munkálkodnak, hogy a Dunán megvalósuljon a környezetbarát hajózás, majd hozzá tették: ennek lényege a hajókat kell a folyóhoz igazítani.

Elvbarátaikról Helmuth Schmidt, a háború utáni évtizedek egyik legbölcsebb és legrokonszenvesebb politikusa, a düsseldorfi Heine egyetemen a globalizációról szóló előadásában így vélekedett:

„Szervezett polgári kezdeményezésük nagy része nem arra törekszik, hogy valamilyen pozitív célt valósítson meg, hanem hogy épp valaminek az útját állja. Majd így folytatta Németország egykori kancellárja: Kísérlet történt arra is hogy bírósági döntéssel megakadályozzák az Elba hajózható szakaszának szabályozását, majd így fejezi be: Továbbá négy professzor emelt panaszt az Alkotmánybíróságnál, hogy elejét vegyék Németország csatlakozásának az európai valutaközséghez - szerencsére eredménytelenül. fejezte be a kancellár előadását.

Sajnálatos, hogy nekünk magyaroknak nem volt ilyen szerencsénk Trianon, Párizs után jött mégHága.

Hölgyeim és Uraim a Reális Zöldek Klub morális kötelezettségének tartja, hogy megbeszélje Önökkel, milyen eredményeket ért el a meghívóban feltüntettek köre, a Duna környezet barát hajózhatósága megoldásában, és miben reménykednek. Terveik bemutatásában segítségünkre lesz Hankó mérnök Úr. Hankó mérnök Úr, bevezető előadásával beavat bennünket a Kormány áldásával készült legújabb Duna szabályozásáról.

Köszönöm, hogy eljöttek rendezvényünkre, és segítségünkre lesznek abban, hogy a Szap- Budapest közötti Duna szakasz hajózhatósága megoldására, milyen folyószabályozáshoz kérjünk PHARE segélyt az Európai Uniótól.



Budapest, 2000. január 17-én



Közel tíz év telt el a reális zöldeknek 2000- ben a MAHART Székházában megtartott rendezvénye óta.

Azóta gyakorlatilag nincs MAHART, viszont van egy dumakörös emlőkön a közéletbe bekerült államfőnk Sólyom László, aki magyar államfőként azt üzente Brüsszelbe, hogy az EU kezdje faragni a hajóit.

Nincs európai polgár – azon a negyven hazai Sólyom Lászlóval azonos húron pendülő mozgalmáron kívül - akik azonosulna azzal az ostobasággal, hogy az Európa Dunán közlekedő összes hajóját selejtezze ki.

A reális zöldek szégyenkeznek, hogy Magyarország képviseletét a V4-es elnöki tisztet Sólyom László látja el. (Zöldike)






A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1145