Reális Zöldek Klub - NFGM-közlemény:Növekvő vállalkozói K+F

Budapest, 2009. szeptember 25.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Növekvő kutatás-fejlesztési tendencia

— erősödő vállalkozói szerepvállalás —

A tavalyi év második felében kibontakozó gazdasági visszaesés ellenére 2008-ban összességében javuló tendenciák jellemezték a kutatás-fejlesztés területét. A KSH 2009. szeptember 24-én közzétett adatai szerint, a kutatás-fejlesztési ráfordítások értéke tavaly nőtt, és ismét elérte a GDP 1%-át, elsősorban a vállalkozások növekvő aktivitásának köszönhetően. A vállalkozások — megközelítve a kitűzött lisszaboni célokat – 2008-ban már többet költöttek kutatás-fejlesztésre, mint az állami költségvetés. A kormány a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzését a gazdasági válságból való kilábalás egyik kiemelt eszközének tekinti, ezért a költségvetési megszorítások ellenére, fokozottan támogatja a szakterületet: 2009-ben 170 milliárd, 2010-ben 180 milliárd pályázati forrást biztosít kutatás-fejlesztésre.

A középtávú innovációs stratégia alapján kialakított kormányzati ösztönző politikának is köszönhetően, a kutatás-fejlesztési ráfordítások tavaly nemzetgazdasági szinten 266,4 milliárd Ft-ot értek el, ami 8,4%-os (mintegy 20,7 milliárd Ft-os) növekedést jelent 2007-hez képest. A nagyarányú növekedésnek köszönhetően a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya is nőtt, és elérte az 1%-ot, amire az elmúlt 15 évben mindössze háromszor, 1993-ban, 2002-ben és 2006-ban volt példa.

Valamennyi szektorban növekedtek a K+F-ráfordítások, így 2008-ban a vállalkozások finanszírozták a kutatási-fejlesztési tevékenység legnagyobb részét (48,3%-át), átvéve a központi költségvetés eddig vezető szerepét. A vállalkozások arányának növekedése a K+F-ráfordításokon belül megközelíti a lisszaboni célkitűzéseket.

Hasonló irányú átrendeződés figyelhető meg a kutatás-fejlesztési tevékenységbe bevont emberi erőforrások összetételét tekintve is. A vállalkozások által a kutatás-fejlesztés területén alkalmazottak létszáma 6,9%-kal (14 ezer fő fölé) nőtt, s ezzel részarányuk a 2007. évi 26,5%-ról 27,9%-ra emelkedett (miközben a kutató-fejlesztő intézetek aránya csökkent, a felsőoktatási kutató-fejlesztő helyek aránya pedig alig változott). 2008-ban összesen 50 279 fő dolgozott K+F-területen. Ez 1,6%-kal haladja meg az előző év adatát, és a nemzetgazdasági foglalkoztatotti létszám 1,3%-ának felel meg (szintén emelkedést mutatva az előző évhez képest).

A pozitív tendencia fenntartása kiemelt kormányzati cél, ezért a kormány változatlanul támogatja a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzését. Idén összesen 170 milliárd forint értékben nyerhetnek el támogatást vállalkozások, egyetemek, kutatóhelyek, és más intézmények, jövőre pedig mintegy 180 milliárd forintot fordítható a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatására.

A szigorú költségvetés ellenére a Kormány biztosítja az Kutatási és Technológiai Innovációs Alap költségvetési támogatását 20 milliárd forint értékben.

A vállalkozások innovációs teljesítményének ösztönzése érdekében, a kiemelt ágazati akciótervekben fontos feladatként jelenik meg a nagy hozzáadott értéket nyújtó iparágak hangsúlyozott támogatása, amely a 2009-2010 évben újabb lendületet adhat a kutatás-fejlesztési ráfordításoknak.

A kutatási-fejlesztési ráfordítások alakulása szektoronként, nemzetgazdasági szinten:

Forrás: KSH, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut08.pdf