Reális Zöldek Klub - A reális zöldek csupán feltételezik Nagy Boldizsár megvezette Kovács Lászlót

Kovács László parlamenti vizsgáló bizottság előtt feleljen az Országgyűlés félrevezetéséért! Derüljön ki Kovács László külügyminisztert Nagy Boldizsár tudatosan vezette meg vagy Kovács László „saját szakállára” az Országgyűlést? A reális zöldek nem állítják, csupán feltételezik Nagy Boldizsár megvezette Kovács Lászlót.

1998. február 25-én parlamenti vitanapra került sor Bősről. Kovács László a vitanapon kifejtette az ítélet „igazságos döntetlen”, amely nem írja elő második duzzasztó létesítését.

Valójában az ítéletet 1:7 arányban elvesztette Magyarország és az sem felel meg a ténynek, hogy az ítélet az alsó vízlép építését elveti.

Kovács László külügyminiszternek illet volna azzal tisztában lennie a Hágai Nemzetközi Bíróság még sohasem hozott olyan ítéletet, hogy az egyik felet valaminek a megépítésére vagy lebontására kötelezte volna.

A Hágai Nemzetközi Bíróság azokban a kérdésekben hoz ítéletet, amelyben a felek az alávetési nyilatkozatban kérik a Bíróságot.

A hágai ítélet 134. pontjában a Bíróság megállapítja: Nagymaros felépítésének többé nincs értelme. A Bíróság megállapítását a villamos energiatermelésen belül a csúcsra járatásra vonatkoztatja.

Idézzük a bírósági ítélet 134. pontját:

„134. Ami 1989-ben vagy 1992-ben helyes jogalkalmazás lehetett volna, ha az ügy akkor a Bíróság elé kerül, az 1997-ben a joggal való visszaélés lenne. A Bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a bősi erőmű már közel öt éve működik; hogy az üzemvízcsatorna, amely az erőművet táplálja, egy lényegesen kisebb tározóból nyeri vizét, melyet nem a Dunakilitinél, hanem a Dunacsúnnál felépített duzzasztógát képez; és hogy az erőmű a vízjárást követő üzemben működik, nem pedig csúcsra járató üzemben, mint azt eredetileg tervezték. A Bíróság ugyanakkor nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy Nagymaros nemcsak hogy nem épült fel, hanem a csúcsra járatás mindkét fél általi tényleges elvetésével, felépítésének többé nincs is értelme.”

A komplex célok megvalósítása köztük a hajózási paraméterek biztosítása céljából a Bíróság igent mondott alsó duzzasztásra az ítélet 135. pontjában

„135. Mint arra a Bíróság már korábban rámutatott, az 1977-es Szerződés nem csak energiatermelést szolgáló közös beruházás volt, mivel tervezése alapján más célokat is szolgálnia kellett: a Duna hajózhatóságának fejlesztését, árvízvédelmet és jégszabályozást, valamint a természetes környezet védelmét. Ezek közül egyik sem élvezett abszolút elsőbbséget annak ellenére, hogy a Szerződés a Vízlépcsőrendszer építésében az energiatermelésre helyezte a hangsúlyt, továbbá ezek közül egyik sem veszített fontosságából. Ezen célok elérése érdekében a Felek magatartási, teljesítési és eredményre irányuló kötelezettségeket vállaltak.”

Ha a Google keresőbe „az 1977-es szerződés célkitűzései a jelenleg meglévő építményekkel” mondatrészt írjuk be, a találatok között a 1139/2004.(XII.11.) Korm. határozatot és Nagy Boldizsár tollából készült „FELEK ÉS A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG JOGI ÁLLÁSPONTJA A GABCIKIVO (BŐS)-NAGYMAROS PERBEN” összeállítás jelenik meg. Nagy Boldizsár az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi jog docense, a vízlépcső-perben a Magyar Köztársaság képviseletében védőügyvédként vett részt. (Dumbi)