Reális Zöldek Klub - Tévedtek a Duna mozgalmak!

A Duna mozgalmak által Magyarország számára javasolt folyó vizeinkkel történő gazdálkodás katasztrófához vezet. A Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottsága, több más országos intézménnyel közösen 25 év után először tett közzé olyan állásfoglalást, amelyben megállapítja, hogy napjaink és a közeljövőben várható vízhiány alapjaiban rendítheti meg a lakosság létbiztonságát.

A Duna mozgalmak 25 év óta folyó vizeinknek a kormányzása helyett, a Duna és a Tisza vizének az ország területéről történő szabad elfolyását javasolják.

„A hazai víz- és élelmiszer-ellátás a lakosság létbiztonságának záloga”

AZ „ASZÁLY ÉS A SZÁRAZODÁS MAGYARORSZÁGON” KONFERENCIA ÁLLÁSFOGLALÁSA

Szakemberek, oktatók, kutatók, a gazdasági élet szereplői, a tudományos konferencia valamennyi résztvevője, hozzáértésük és felelősségük tudatában állásfoglalással fordulnak az Országgyűléshez, hogy hozza meg a szükséges döntéseket, valamint intézkedéseket az egyhangúan elfogadott „Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégián” túlmenően, és határozzon a „Nemzeti Víz- és Élelmiszer-ellátási Létbiztonság Program”-ról, a lehetséges rendkívüli események megelőzése és hatásainak mérséklése érdekében, figyelemmel az EU Víz Keretirányelv végrehajtására, a készülő Duna Stratégiára.

Rendkívül fontosnak tartjuk annak tudatosítását, hogy napjaink és a közeljövő aszálya és a szárazodás nem azonos az elmúlt évtizedekével, ami alapjaiban rendítheti meg a lakosság létbiztonságát!

· Magyarországon 100 évből 28 aszályos, s már az 1900-as évek elején – különösen a mosonmagyaróvári professzorok – harcot hirdettek az aszály ellen. Történtek figyelemfelkeltő vizsgálatok, kezdeményezések a közelmúltban is, de a jövőben várható vízhiány, szárazság és aszály az eddigiektől minőségileg eltérő lesz, mert a felmelegedés és a szárazodás folyamatában jelenik meg, szélsőséges időjárási jelenségekkel súlyosbítva. Ezt jelzi az aszályos évek gyakoriságának növekedése, valamint az, hogy a közelmúlt években a korai és kései fagyokat árvíz, belvíz, majd aszály, soha nem tapasztalt hőségnapok követték, amit özönvízszerű esők, sárlavinák, jégesők, viharok, erdő-, bozót-, tarlótüzek, új kórokozók és kártevők megjelenése kísért. A keletkezett károk mind a GDP-t, mind a fizetési mérleget súlyosan érintették. Az aszály mind gyakrabban sújt olyan térségeket is, ahol megjelenésük nem, vagy korábban kevésbé volt jellemző.

· A magyarországi aszály és a szárazság régebben mindenekelőtt mezőgazdasági kárként szerepelt, mely területileg is differenciáltan jelentkezett. Ha veszélybe került a lakosság élelmiszer-ellátása (búza, burgonya stb., vagy az állatállomány takarmánygabona-szükséglete), általában importból ellensúlyozható volt. A mezőgazdasági károkat a múltban az öntözés némileg csökkentette, az éghajlat szárazodása miatt azonban ennek lehetőségét az öntözésre fordítható vízkészlet fogyatkozása eleve számottevően korlátozza, miközben az öntözéses gazdálkodás erőteljesen csökkent az utóbbi évtizedekben. A felmelegedés, az időjárási szélsőségek, a szárazodás és az aszály már a nemzetgazdaság több ágát is károsan érintheti, a víz- és élelmiszerhiányon túlmenően a humán- és állategészségügyben, élelmiszeriparban, infrastruktúrában, építészet talajmechanikai vonatkozásaiban, energiaiparban, szállításban, közlekedésben, turizmusban stb. is halmozottan okozhat károkat, amit tetéz az, hogy a szárazodás kiterjedése térben is megnő.

· A vízhiány, a szárazodás nemcsak gyakoribbá, elhúzódóbbá válik, hanem várhatóan súlyosan érinti a természeti környezetet és a természeti erőforrásokat, a mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termelőalapokat. Ez különösen ráirányítja a figyelmet a lakossági víz- és élelmiszer-ellátás fokozódó bizonytalanságára, valamint az ivóvíz és az élelmiszer-alapanyagok minőségének romlására, miközben növekednek a termelési költségek és a vállalkozások, befektetők kockázatai.

· Tudatában annak, hogy a klímaváltozás folyamatában a vízkészletek és az agroökológiai potenciál – az egy lakosra jutó kedvező vízkészlet, a jó és közepes minőségű termőtalaj-ellátottság okán – hazai és nemzetközi vonatkozásban felértékelődik, elsőrendű feladat ezen potenciál óvása, megőrzése, fenntartható hasznosítása.

· Megkerülhetetlen az aszály és a szárazodás társadalmi hatásaival való szembenézés is, hiszen a jelenség súlyosan, elemi létfeltételeiben veszélyezteti a lakosságot. Megrendülhet a polgárok biztonságérzete, amihez a helyes történelmi szemlélet mellett anyagi biztonság és eligazító jövőkép, illetve az ezekre utaló döntések, feladatok, érzékelhető lépések szükségesek. Alapvető a lakosság tájékoztatása, a tudatosság erősítése a társadalom valamennyi szintjén a várható változásokról, ezek következményeiről, a felkészülés lehetőségeiről.

Kérjük, hogy az Országgyűlés minél előbb határozzon a magyarországi víz- és élelmiszer-ellátás biztonságát előmozdító stratégia, intézkedési terv kidolgozásáról, jogszabályokkal alátámasztott cselekvési program előkészítéséről, kormánybiztos megbízásáról, a beszámolási kötelezettségről, az ösztönző intézkedésekről, ezek feltételeiről, a végrehajtás szereposztásáról, valamint elkülönített források biztosításáról!

Figyelemmel a világban zajló folyamatokra, továbbá arra, hogy az EU munkaprogramot fogadott el a vízhiány és a szárazság kezelésére irányuló intézkedésekről, valamint a konferencia állásfoglalásában megfogalmazottakra,

javasoljuk, hogy a magyarországi tartós víz- és élelmiszerhiány megelőzését szolgáló intézkedések között jelenjenek meg az alábbiak:

A társadalmi tudatformálás érdekében

1. Tájékoztatási és párbeszédprogramok kezdődjenek a kormányzati, szakmai, társadalmi, civil szervezetek között.

2. A kormányzati, szakmai szervezetek ösztönözzék a vízhiánnyal és a szárazsággal foglalkozó rendszeres médiatevékenységet.

A felsőszintű döntésként

3. Az Országgyűlés határozzon a lehető legrövidebb időn belül „Nemzeti Víz- és Élelmiszer-ellátási Létbiztonság Program” kidolgozásáról, az EU irányelvekhez igazodó tartalommal.

4. Készüljön nemzeti aszálystratégia, cselekvési program, végrehajtási utasítás, valamint új támogatási rendszer.

5. Szerepeljen a támogatás feltételeként az igazolt felkészülés.

6. Nevezzenek ki kormánybiztost a megvalósítás, a folyamatos tájékoztatás, a kommunikáció, az Országgyűlés és a Kormány elé kerülő jelentések összehangolására.

7. Különítsenek el forrásokat a feladatok megvalósítására, s intézkedjenek a beszámolási kötelezettség, valamint a számonkérés rendszerességéről.

8. Kerüljön sor az alapvető vízigények mindenkori kielégítése érdekében, a Víz Keretirányelvnek megfelelően, vízkészlet-vízhasználati megállapodások kötésére a vízgyűjtő terület érintett államaival.

9. Kezdeményezzenek olyan K+F programokat, melyek tudományosan megalapozzák a szükséges intézkedéseket. Működtessenek nyomon követési, ellenőrzési és visszajelző rendszereket.

10. Készüljön oktatási program a megelőzés, védekezés, a szakképzés erősítésére és a tanácsadó szakemberképzés javítására, valamint az állampolgárok ismereteinek bővítésére.

A vállalkozások, gazdasági és más szervezetek, önkormányzatok, társadalmi csoportok körében

11. Váljon alapvető követelménnyé a megelőzés.

12. A jó gyakorlat szerves részét képezze a vízkészlet-gazdálkodás, továbbá a vízhiány megelőzése, és a talajok nedvességmegtartó képességének megóvása.

MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Országos Meteorológiai Szolgálat

MEH-MTA Környezetállapot-vizsgálat projekt

Kecskeméti Főiskola

VAHAVA Hálózat