A Pénzügyminisztérium részletes válasza a Költségvetési Tanács jövő évi költség
Dátum: 2009. December 22. Tuesday, 16:03
Rovat: Média
A Pénzügyminisztérium közleménye
A Pénzügyminisztérium részletes válasza a Költségvetési Tanács jövő évi költségvetéssel kapcsolatban még fennmaradt észrevételeire
A jövő évi költségvetés előkészítése, és parlamenti elfogadtatása a Költségvetési Tanács megállapításainak, észrevételeinek figyelembe vételével, javaslatai többségének elfogadásával történt.
Ennek ellenére a Költségvetési Tanács december 21-iki közleményében úgy fogalmazott, hogy a parlamenti szavazáson az általuk javasolt módosításokra nem került sor.
A Pénzügyminisztérium mindezek után szükségesnek tartja, hogy részletes szakmai választ adjon a Költségvetési Tanács még fennmaradt felvetéseire. Elöljáróban jeleznünk kell, hogy a Költségvetési Tanács megfogalmazott kritikái nem érintik a költségvetés valós minőségét, tartalmi jellemzőit, azok olyan formai észrevételek, amelyek alapján kevéssé érthető a 2010-es költségvetés ilyen mértékben kritikus minősítése. Ezen túl fontos jeleznünk, hogy a Tanács véleményét több esetben is hibás jogértelmezésre alapozza, és ezen hibás közleményeit mindennemű konzultáció nélkül fogalmazza meg, így alkalom sem nyílik a helytelen jogértelmezések megelőzésére. Bízunk azonban benne, hogy a Költségvetési Tanács nyitott saját gyakorlatának további fejlesztésére is. Ezen túl bízunk abban is, hogy a Költségvetési Tanács egyre több figyelmet fordít majd a 2010-es költségvetés bevételeinek, kiadásainak és egyenlegének tényleges teljesülését érintő tartalmi kérdésekre, és olyan szakpolitikai megnyilatkozások véleményezésére, melyek meghatározhatják a jövő évi költségvetési hiánycélok teljesülését.
A Költségvetési Tanács által felvetett egyes kérdésekben az álláspontunk a következő:
A Tanács szerint a törvény az államháztartási törvény vonatkozó előírása ellenére nem tartalmazza a költségvetési tételek tervezéséhez alapul szolgáló 2009. évi várható teljesülések értékét.
Ezek az adatok teljes egészében rendelkezésre állnak, mind a parlamenti döntéshozók, mind a Költségvetési Tanács szakemberei számára. Ugyanakkor nem tényadatokról van szó, hanem olyanokról, amelyek az év előrehaladtával folyamatosan változnak, a Pénzügyminisztérium ennek megfelelően az egyes tételek teljesülésével kapcsolatos prognózisait folyamatosan hozzáférhetővé tette és frissítette.
A Költségvetési Tanács felvetése már csak ezért is nehezen értelmezhető, s a Tanács egyébként sem fogalmazta meg világosan, hogy mely időszakban kialakult várható adatokat tartaná szükségesnek a közzététel mellett még a fejezeti kötetekben is feltüntetni. (A törvényjavaslat megalapozásakori, vagy későbbi, a szakértői szakasz során kialakult, vagy még későbbi, a fejezeti kötetek elkészítésekor összeállított, vagy a parlamenti szakasz további részében rendelkezésre álló várható adatokat tart szükségesnek beépíteni a Tanács.)
A Tanács szerint az úgynevezett külső tételek listája sem tartalmát, sem jogszabályi helyét tekintve nem felel meg az államháztartási törvényben szereplő követelményeknek.
A külső tételek listáját a törvénytervezet 10. melléklete tartalmazza. Vagyis ez a lista része lett a törvénynek. A költségvetési törvény pedig, mint speciális, felülírja az ÁHT-t (államháztartási törvény), mint általános törvényt.
Nem helytálló, hogy a külső tételek listája nem felel meg az ÁHT előírásainak. A külső tételek ÁHT-beli definíciója szerint egyedi jogosultságot, vagy kötelezettséget létrehozó törvényi rendelkezésen, valamint magángazdasági és demográfiai folyamatokon kell alapulnia a tételeknek. A törvényjavaslat mellékletében felsoroltak ennek megfelelőek.
Bár a Pénzügyminisztérium a költségvetési törvénytervezetben jelentősen szűkítette a felülről nyitott költségvetési kiadásokat, a Tanács még mindig kifogásolja: a törvény az úgynevezett felülről nyitott költségvetési kiadások közé sorol több olyan tételt is, amelyek esetében ezt az államháztartási törvény értelmében nem tehetné meg.
Korábbi téves nyilatkozatokkal szemben vitathatatlan tény, hogy a Pénzügyminisztérium lényegesen szűkítette a felülről nyitott előirányzatok körét. Emellett az ÁHT szerint jogszabályi kötelezettséggel terhelt előirányzatok szükségszerűen felülről nyitott előirányzatok kell, hogy legyenek, hiszen a költségvetés nem korlátozhat jogszabályi rendelkezések szerint teljesítendő kifizetéseket. A helyes jogszabály-értelmezés alapján ilyen előirányzatnak kell tekintetnünk például olyan uniós fejlesztési források társfinanszírozási forrását biztosító költségvetési tételeket, melyek biztosítása az uniós források lehívásakor Magyarország jogszabályi kötelezettsége. Emellett amennyiben megvalósulnának a Költségvetési Tanács által javasolt változtatások, úgy például éppen ezen európai uniós támogatások kötelező központi költségvetési társfinanszírozása nem lehetne automatikusan túlteljesülő előirányzat, ami veszélyeztetné az uniós támogatások felhasználását, és súlyos károkat okozhatna a nemzetgazdaságnak.
De ilyen előirányzat a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére szolgáló keret, vagy a beruházás-ösztönzési célelőirányzat. Ezeknek az előirányzatoknak a bezárása folyamatban lévő beruházások időszakos leállását, kivitelezők számláinak késedelmes kiegyenlítését, így megint csak jogszabályi kötelezettségek megsértését, s ennek eredményeként éppen az Áht. szabályaival ellentétes költségvetési gazdálkodást eredményeznének.
Végül a Tanács szerint a költségvetési törvény az államháztartási törvény és a költségvetési felelősségi törvény előírásaival ellentétben a 2011-re és 2012-re vonatkozó egyenleg-célokat nem nominális értékben, hanem a GDP százalékában határozza meg.
A költségvetési felelősségről szóló törvény nem írja elő a nominális követelményt. A Tanács véleményének megfogalmazásakor nem is jelöl meg jogszabályi hivatkozást. A célértékek meghatározása során a nemzetközi gyakorlatban elfogadott megoldás a GDP százalékában meghatározott értékek alkalmazása. Közgazdaságilag is indokolatlan egy három évvel későbbi egyenlegszám nominális rögzítése. Ezért is dolgozik minden nemzetközi szervezet GDP arányos mutatókkal.
A Pénzügyminisztérium azért tartja szükségesnek a véleménykülönbségek részletes szakmai ismertetését, mert ez alapján válhat nyilvánvalóvá: a kormány alapvetően a költségvetési felelősségről szóló törvény szellemének és tartalmának megfelelő jövő évi költségvetési tervezetet készített, és ilyen törvényt alkotott a parlament december közepén. A törvény érvényesíti az átláthatóság, a megalapozottság, a felelős költségvetési gazdálkodás követelményeit, ugyanakkor szolgálja a gazdaság, a közszféra stabilizációját, és biztosítja működésének zökkenőmentes és folyamatos finanszírozásához szükséges feltételeket. Határozott véleményünk, hogy a 2010-es költségvetés tervezése és parlamenti elfogadása során is meghatározó eredmények születtek a költségvetési fegyelem, a költségvetési gazdálkodás átláthatósága és ellenőrizhetősége terén és bízunk benne, hogy ezen eredmények elismerése idővel a Költségvetési Tanács nyilatkozataiban is megjelenhet.
Budapest, 2009. december 22.
Pénzügyminisztérium Sajtó
|
|