Egyre többen vannak, akik megkérdőjelezik az ENSZ klímaváltozási testületének...
Dátum: 2010. February 11. Thursday, 17:20
Rovat: Média


Egyre többen vannak, akik megkérdőjelezik az ENSZ klímaváltozási testületének alkalmasságát


Kedves Juhos Laci!

Külön levélben kértem már, hogy alábbi javaslatomat szíveskedjetek feltenni a honlapotokra, feltéve, hogy azzal egyet is értetek.


Szándékozom a KÜM. KHEM, KvVM vezetőinek és, mint cikket a médiának is elküldeni

üdvözlettel

Ödön Bá’



Javaslat az EU Duna Stratégia kidolgozásánál képviselendő magyar álláspontra



- Nem, a CO2 csökkentés, hanem a Duna komplex hasznosítása a fő indok Nagymarosi és a többi, magyar dunai vízlépcső létesítésénél.

- Ezt az elvet vallják Mosonyi Emil akadémikus, professzor követői és a Reális Zöldek Klubtagjai és támogatói is.

- A komplexitás volt az 1977. évi BŐS-NAGYMAROS VÍZLÉPCSÖK (BNV) szerződés alapelve is.

- (Ennek történetét tartalmazza a Hága után 5. című összefoglalóm , ami olvasható a www.realzoldek.hu honlapon lévő tékámban.)

- Az EU VII. közlekedési út létesítésében való részvétel lehet a járható megoldás, amihez az EU anyagi támogatást is ad.

- A román-bolgár új vízerőművek beruházása jó példa számunkra is.



A komplexitás elvi sorrendje az alábbiak szerint változott a BNV 1977. évi szerződéskötés és a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi ítélete óta:



1. A BNV legfőbb célja a hajózás egész évi biztosítása a Duna Bizottsággal kötött Egyezmény irányelvei szerint.

2. A Bősi Vízerőmű nem jár rendszeresen , napi 4 órán át 720 MW, teljes kapacitásával csúcsüzemben , hanem folyami erőműként a Duna mindenkori vízhozamát hasznosítja megújuló, villamos energia termelés révén.. A főcél tehát nem eredetileg tervezett csúcsrajáratás, hanem a legnagyobb, évies villamosenergia-termelés elérése.

3. A hágai perben a rendszeres csúcsüzemről mindkét fél lemondott, tehát a Nagymarosi Vízlépcső nem a csúcsra-járatást szolgálja, hanem - az ítélet szerint - érvényben maradt szerződés többi, a Duna komplex hasznosítási feladatának teljesítése végett.

4. Változatlan cél az árvíz elleni védelem. A Dunacsúnyi duzzasztó gát, amely átvette a Dunakiliti vízmű szerepét lehetővé tesz, hogy a bősi műcsatorna 6500 m3 /s áteresztésén felüli a Duna árvíz tömegét 10000 m3/s mennyiségig levezesse. Tényként rögzíthetjük, hogy a vízszint ezen árvíz-hozamnál 0,5 méterrel maradt a gát magassága alatt!.



5. A közúti közlekedés javítása valósul meg azáltal, hogy mind a bősi, mind a nagymarosi gát új hidat képez a Dunán. A nagymarosi gát összekötné a pilisi és a börzsönyi hegyeket, állandó vízszintet mutatna a Duna-kanyar szállodák látogatóinak és az öböl új „Duna-tava” a vízi turizmus kedvence lehetne.

6. A duzzasztás a talajvízszint szabályozását teszi lehetővé. Nem szárad ki a Szigetköz, ha a főmeder vízszintjét megemeljük és, mellékágakba is vizet eresztünk. Erre a megoldásra jó példa a Dunakiliti mellet a főmederbe épített fenékküszöb, amely Pozsony villanegyedévé tette a műcsatorna és a főmeder közötti szigetet. A Kilitii gát alatti főmederbe három fenékküszöb volt eredetileg előirányozva, amelyek az 50-200 m3/s vízhozamok mellett is állandó vízszintet biztosítottak volna.

7. A túrizmus fejlesztése a már említett vízi sportokon és kishajózáson túl, a Duna-Majna-Rajna csatorna Nagymaros alatti személy hajó forgalom növekedését tenné lehetővé.

8. A Budapest alatti Duna szakasz vízlépcsői kiegészítik a komplex hasznosítás energetikai céljait a Duna mellé telepített. nagy hőerőművek kondenzátorainak friss víz hűtési lehetőségével. Az Adonyi Vízlépcső a Dunamenti Hőerőmű termelés korlátozását .szűntetné meg az alacsony vízszintek idején. A Nagymarosi Vízlépcső az új Szőnyi Hőerőmű hasonló poémáját oldaná meg. A Fajsz Vízlépcső pedig a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os bővítését tenné gazdaságosabbá a frissvíz hűtés révén, a drága, hűtőtornyos változat helyett.

9. Az öntözés és vízgazdálkodás javítása Magyarország súlyponti kérdésévé vált. Mosonyi Emil akadémikus, világhírű, vízépítő tudós tanulmánya mutat rá arra, hogy a dunai vízlépcsők nélkül a Duna-Tisza hátság kiszárad. A duzzasztás tenné lehetővé, hogy a talajvízszint ne süllyedjen a kritikus színt alá és a Duna - Tisza csatorna gravitációs úton jutasson vizet a Tisza völgybe.. A tanulmány a reális zöldek honlapjáról is letölthető.



10. A Duna komplex hasznosítása Magyarország távlati teveinek, energia koncepciójának szerves része kell, hogy legyen mivel nélküle nem illeszkedünk be az EU fejlesztési terveibe sem.



Kerényi A. Ödön ( Ödön Bá’)


Hága után 5 kiegészítéssel












A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1414