Enni kell! Mondta Bognár Mihály, bank szakmából felkért előadó a WEB Riport .hu
Dátum: 2010. March 03. Wednesday, 18:44
Rovat: Szociális piacgazdaság
Enni kell! Mondta Bognár Mihály, bank szakmából felkért előadó a WEB Riport .hu által „ A magyar húsipar jelene és jövője” címmel Budapesten megrendezett konferencián.
A bankos előadó mondását minden bizonnyal a 2010-es választásokat követően nem minden parlamenti párt osztja.
A JOBBIK szerint: Aki nem dolgozik, ne is egyék.
A konferencia fővédnöke Gráf József, a paraszt tárca vezetője drótposta üzenetével köszöntötte a konferenciát. A Miniszter távolmaradását a konferenciáról egyesek nehezményezték, többségben voltak azonban azok, amelyek Gráf József működését a tárca élén a rendszerváltás óta a legjobbnak minősítették az összes parasztminiszterek közül. (Kivétel Torgyán József, mert nem volt paraszt. Karsai József szerint Torgyán nem volt képes megkülönböztetni a búzát az árpától. A parasztnak pedig ez nem okoz gondot.)
A hazai húsipar szereplői Magyarország EU csatlakozását követően versenyre kényszerülnek.
A szolnoki például a szlovákiai besztercebányai húsüzemmel.
A szolnoki eleve elveszti a versenyt, mert többet kénytelen fizetni a villanyért, gázért.
Ez valóban így van, de nem lenne így, ha a magyar politikai elit nem lenne olyan ostoba, mint amilyen.
A bősi termelésből – Nagymaros nélkül - Magyarországot évente egy milliárd kilowattóra villamos energia illetné meg. Ennek értéke 20 milliárd forint, amelyet a magyar politikai elit minden évben beletesz a szlovák költségvetés bevételi oldalába, amiből Pozsony kedvezményesen adhatja a villanyt a besztercebányai húsgyárnak.
A hústermelők költségének a 60-70 százaléka a takarmány költsége.
A mezőgazdasági kibocsátás megoszlása 2008-ban (folyó alapáron) a takarmánynövények tekintetében mindössze 2 % volt.
A takarmány termesztéséhez napfényre, jó földre és leginkább vízre van szükség.
A Magyar Országgyűlés 1992-ben törvényt fogadott el arról, hogy Magyarország területéről a hazánkba érkező folyók vize folyjék el szabadon, azok visszatartása – például öntözés céljára – a természettel szembeni agressziónak minősül.
A Homokhátság sivatagosodik.
Az Országgyűlés országgyűlési határozatában - 1994-ben – kötelezte a kormányt - Horn, Orbán, Medgyessy, Gyurcsány I. , Gyurcsány II , Bajnai kormányokat –vigyenek vizet a Homokhátságra, állítsák meg a Alföld közepén a sivatagosodási folyamatot. Egy liter vizet a kormányok 1994 óta nem voltak képesek az Alföld közepére jutatni.
Az országgyűlési határozat nem jogforrás, viszont a törvény igen.
A törvény pedig mindenkire így a kormányra nézve is kötelező.
Ha pedig törvény mondja ki a folyók vize folyjék el Magyarország területéről szabadon, akkor az égi áldás az egyetlen lehetőség vizet vinni a Homokhátságra.
Aszály pedig időnként van, az Antall kormány idején aszály stratégia készült 18 éve azonban mindössze annyi történt, hogy az Akadémia Kutató Intézetei az aszálytűrő növények után kutatgatnak.
Az ország sertésállománya mindössze 3 millió 383 ezer volt 2008-ban, ami 13 %-kal kevesebb, mint a 2007. év végén.
Ami bíztató 2009-ben növekedés volt a disznó(ságo)k számában.
A konferencián egyesek úgy vélekedetek az a magyar disznó, amit a koca a Trianont követően megmaradt Magyarország területén ellik. Mások szerint az is magyar disznó, amelyet a Felvidékről behoznak, és eladás előtt átcímkéznek.
Gráf Józsefnek volt egy álma, leköszönésekor a disznó állomány növekedjék hat millióra.
A Miniszter álmából nem lett valóság, hatmillió disznó sehol, viszont van hat millió szegénységben élő 200 forintos virsli evésre kényszerülő.
A reális zöldek szerint szomorú helyzetért a Brüsszelben buldózernek elkeresztelt Gráf József a legkevésbé tehető felelőse.
Felelősé tehetők az elmúlt harminc évben az ország gazdaság politikáját befolyásolók.
Miután 1979-ben Vályi Péter miniszterelnök helyettest, Ózdon belelökték az izzó kokillába, Magyarországon a reálértelmiséget mellőzik a vezetésből, a hatalmat átvették a jogászok, (reform) közgazdászok, bankárok, a tengerentúlról érkezett tanácsadók szolgái.
Húsz év után hat millió ember rosszabbul él, mint az átkosban.
Minden bizonnyal Marxnak van igaza.
Marx 1867-ben megmondta:
Marx megmondta
"A tőkések a munkásosztályt egyre több és több drága áru, épület, és technika megvásárlására fogják buzdítani.
Ezzel együtt arra ösztönözve őket, hogy egyre több drága hitelt vegyenek fel mindaddig, amíg a hitelek visszafizethetetlenekké válnak.
A bedőlt hitelek csődbe juttatják a bankokat, amelyek emiatt államosítva lesznek, és mindez végeredményben a kommunizmus születéséhez vezet." Karl Marx, 1867
Félig megvolnánk…
|
|