Trianon, Párizs, megHága. Mikor a Hitler–Mussolini–féle bécsi döntés
Dátum: 2007. May 30. Wednesday, 08:00
Rovat: Globalizáció és Magyarország
Történelmi apologetika. Trianoni évforduló margójára.
A történészek feladata, hogy kiderítsék a föderalizmus, illetve a területi autonómiák rendszere lett volna legjobb ellenszere Trianonnak.
A XX. században Magyarország legjobb nemzetközi szerződése, amelyet szomszéd államokkal kötött, az 1977-ben Csehszlovákiával megkötött vízlépcsőszerződés. Miért? Bős fele gazdasági és részben politikai értelemben is visszakerült Magyarországhoz, míg Nagymaros a fele csupán gazdasági ételemben került északi szomszédunkhoz. Az 1977-ben megkötött vízlépcsőszerződés két szomszédos állam között előremutató volt, az európai integrációt valósította meg. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányában, Helsinkiben, 1975-ben 33 európai és 2 észak-amerikai állam képviselője által aláírt elveket valósította meg a gyakorlatban. Magyarország képviseletében a záróokmányt Kádár János írta alá. Kádár az aláírás alakalmával a Magyar Televíziónak adott nyilatkozatában arról szólt, hogy felhívta az értekezlet figyelmét a magyar nép nehéz történelmi útjára.
A magyar nép nehéz történelmi útjára ezúttal Pezenhoffer Antal a magyar történelmet Mohácstól felölelő 13 kötetből álló művéből idézünk:
„Mikor a Hitler –Mussolini – féle bécsi döntéssel Kárpátalját (sajnos, csak rövid időre) visszakaptuk, a magyar állam a ruténoknak ünnepélyesen kötelezte magát, hogy autonómiát fognak kapni. Noha a hazafias magyar sajtó előtte éveken át állandóan azt hányta a csehek szemére, hogy ők is önkormányzatot ígértek Kárpátaljának az új cseh állam megalakulásakor, de szavukat megszegve ezt még se adták meg neki, mi épp úgy megszegtük szavunkat és az önkormányzatot épp úgy nem adtuk meg nekik, mint ahogyan a csehek nem adták meg. Ezt azonban nálunk annyira nem vette észre senki, hogy még bizalmas magánbeszédben se hallottam soha, hogy valaki erről akár csak említést is tett volna.
Aztán ugyanezen időtájban ünnepélyes megnemtámadási szerződést kötöttünk a jugoszláv állammal s kölcsönösen kezeskedtünk egymás területi épségéért. Alig száradt meg azonban a tinta ezen az ünnepélyes szerződésen, mikor – mert a viszonyok alkalmat adtak rá, mert Hitler Jugoszláviát büntetésül megszállta – mi is megszálltuk és elfoglaltuk Muraközt és Bácskát. Igaz, hogy ezek a területek minket illetek, mert hiszen - szintén visszaélve az akkor számunkra kedvező helyezettel – nem rég vették el őket tőlünk szintén erőszakkal a jugoszlávok, de mért biztosítottuk mi Jugoszláviának akkori területi épségét, tehát a Muraközt és a Bácskát is, ha igazságosan nem illette meg Jugoszláviát? Ha azonban ennek ellenére mégis kezeskedtünk érte, miért nem tartottuk meg szavunkat? A szerbek akkor, mikor 1918-ban elorozták tőlünk ezeket a területeket, nem volt mivelünk területi épségünket biztosító szerződésünk. Nekünk volt velük, mikor ezeket a területeket visszavettük tőlük.”
A vízlépcsőszerződéssel szemben fellépők Magyarországot, a fenti esküt szegő úton tartják, viszik tovább a mai napig, ahelyett, hogy a Kárpát- medence és környezetében élő népek egymásra találásáért tennének, mint a reális zöldek.
Sólyom László köztársasági elnök a spanyol királynak, Magyarország integrációs törekvéseket erősítő szándékáról szól, ugyanakkor zöld államfőnk nem veszi észre, hogy korábbi mozgalmi működésével, és hivatalba lépését követően, menyit ártott ő maga a Kárpát-medence népei között, nevezetesen a magyar-szlovák, magyar-horvát, sőt a magyar-osztrák jó kapcsolatoknak.
A helsinki záróokmányt Szovjetunió képviseletében Brezsnyev írta alá. Az aláírást követően nyomban megmozdultak azok a politika erők, Magyarországon is, amelyeknek nem tetszett Helsinki. Lényegében ezek a politikai erők lehelték életre a Duna –mozgalmakat. S még az is előfordulhat - erre a magyar-szlovák vízlépcsőszerződés jogvita rendezetlen és elnyúló volta alapján utalunk - , hogy Magyarország államközi kapcsolataiban ugyanazt a szerződést, mármint a vízlépcsőszerződést kétszer szegi meg, a XXI. század elejére Magyarország önmagát zárja ki az európai integrációból. (Kos)
|
|