Reális Zöldek Klub - Civil Europa Hirlevel - 2010. aprilis 8.

A Reális Zöldek Klub az alábbi véleménye hangoztatása mellett csatlakozik a Magyarországi civil szervezetek a Duna -régió stratégiáról szóló állásfoglalásához:

A Reális Zöldek Klub szervezete a Duna - stratégia kialakításánál első helyre a természeti környezet megőrzését teszi.

Amennyiben egy folyó belépcsőzése megkezdődött a lépcsőzést a folyó torkolatáig be kell fejezni. A Duna magyarországi szakasza felett a Duna belépcsőzése gyakorlatilag befejeződött. A Duna Budapest alatti szakaszán két duzzasztás üzemel, kettő építés alatt áll.

A Duna magyarországi szakaszán a meder a folyó szabályozása és a felső szakaszon megépített vízlépcsők hatására jelentős mértékben süllyed. A meder süllyedése veszélyezteti a Duna természeti környezetét.

A nagymértékű medersüllyedés a laikusok számára is világossá teszi a belépcsőzés szükségességét.

A rendszerváltás után a Bős-nagymarosi vízlépcső ügyét 1993. február 22-ig Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter felügyelte.

Mádl Ferenc, az Antall kormány minisztereként úgy ítélte meg, hogy a Duna és mellékfolyóinak megtisztítására egyelőre kevés az esély. (Magyar Szemle, 1998. február)

Egy szennyvízzel túlterhelt folyó belépcsőzése akár ökológia katasztrófát is okozhat.

Magyarországnak az EU -hoz való csatlakozását követően megteremtődtek a szennyvizek kezeléséhez szükséges források.

Pozsony felől a rajkai szelvénynél mérve is egyre tisztább Duna víz érkezik hazánkba, ivóvíz bázisaink tehát nincsenek veszélyben, mint erre Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter 1992-ben felhívta a figyelmet.

A Reális Zöldek Klub ragaszkodik az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-án megjelent 2000/60/EK sz. Irányelve a "Víz Keret Irányelv" Duna magyarországi szakaszára vonatkozólag teljes körű alkalmazásához.

A Duna magyarországi szakaszának hajózhatóságára készített vizsgálat a duzzasztást, mint lehetséges alternatívát kizárta.

A Víz Keret Irányelv előírja, hogy a beavatkozások vagy nem beavatkozások előnyeit és költségeit (hátrányait) a mérleg serpenyőibe kell tenni. A Dunán történő beavatkozások köréből a Duna magyarországi szakaszának a duzzasztása nem zárható ki.

Budapest, 2010-04-09 Juhos László, a Reális Zöldek Klub elnöke

----- Original Message ----- From: "Civil Europa"
To:
Sent: Thursday, April 08, 2010 4:32 PM
Subject: Civil Europa Hirlevel - 2010. aprilis 8. - 9/9.

Civil Európa
az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról
2010. április 8. - 9. évfolyam 9. (külön)szám

A. Csatlakozzon!
B. Állásfoglalás a Duna-stratégiáról
C. Csatlakozó nyilatkozat
D. A hírlevélről

**************************************************************
Ajánlja fel 1%-át az Európa Ház Egyesületnek, mellyel
a magyar EU-elnökséghez kapcsolódó társadalmi programokat támogat!
Adószám: 19020927-2-41
**************************************************************

A. Csatlakozzon!

KÖZÖS CIVIL ÁLLÁSFOGLALÁS A DUNA-STRATÉGIÁRÓL

A Duna-stratégiáról szóló nyilatkozathoz 2010. április 12-ig vár civil csatlakozókat az EU2011 Civil Munkabizottság.

Egyre növekvő érdeklődés kíséri a Duna-régió helyzetét, lehetséges fejlődési irányait. Ennek egyik jeleként az Európai Tanács 2009. június 18-19-i ülésén felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2010 végéig tegyen javaslatot a Dunára vonatkozó európai uniós stratégiára. A munka elkezdődött. Ennek jegyében az Európai Bizottság nyílt konzultációt hirdetett meg: 2010. február 2 - április 12. között várja az érdeklődők-érdekeltek, így állampolgárok és civil szervezetek véleményét, javaslatait egy lehetséges Duna-stratégiával kapcsolatban.

A lehetőséggel élni kívánunk. Ezért az ilyen jellegű kérdésekben kialakított eljárásrend szerint nyílt konzultációt szerveztünk 2010. április 7-én érdeklődő civil szervezetek számára Budapesten, ahol először tájékoztatót hallgattunk meg a Duna-stratégiáról, majd egy lehetséges közös magyar civil álláspontot vitattunk meg. Az így elfogadott szöveget itt közöljük, ahhoz a mellékelt nyilatkozat kitöltésével 2010. április 12. (hétfő) 14.00 óráig lehet csatlakozni. Ekkor a szöveget a támogató civil szervezetek felsorolásával eljuttatjuk Brüsszelbe az Európai Bizottsághoz. A stratégia kialakításának folyamatát természetesen továbbra is figyelemmel kísérjük.

Mivel reményeink szerint a Duna-stratégia elfogadására 2011 első felében, a magyar EU-elnökség idején kerül sor, az említett konzultációra az Európa Ház kezdeményezése nyomán az EU2011 Civil Munkabizottság házigazdaságában került sor.
---

B. Állásfoglalás a Duna-stratégiáról

Magyarországi civil szervezetek
ÁLLÁSFOGLALÁSA
az Európai Unió Duna-régió stratégiájáról

1. A Duna-stratégia irányvonala
1.1. A Duna-stratégia kialakításához fontos meghatározni azt az elméleti vázat, mely alátámasztja a Duna-menti együttműködéseket erősítő programokat.
1.2. Így a Duna-stratégia kialakításánál figyelembe kell venni:
- a folyó közlekedésben (különös tekintettel a Dunát érintő VII. számú páneurópai közlekedési folyosóra), szállításban és infrastruktúrában betöltött szerepét;
- a Dunát, mint ivóvíz- és energiaforrást, valamint megőrzendő természeti környezetet;
- a térségben az innováció, a kutatás és az oktatás szerepét;
- a Duna-menti turizmus és vidékfejlesztési lehetőségek igényét;
- a folyó szerepét egy közös Duna-tudat és identitás kialakításában, melyben elsődleges szerepet játszik a kultúrák közötti párbeszéd és szolidaritás; ez regionális kiegészítője egy, az egész Európai Unióra vonatkozó Európa-tudat formálásának;
1.3. A szerteágazó és sokszor egymással is versenyre kelő értékek és érdekek miatt fontos az integrált, közös alapelveken nyugvó Duna-stratégia kialakítása, mely a gazdasági racionalitások mellett figyelembe veszi a társadalmi igényeket és tényezőket is.

2. Következtetések, javaslatok
2.1. Politikai szinten a tervezett Duna-stratégia:
2.1.1. legyen nyitott, befogadó jellegű, érzékeny a társadalmi szempontokra, vegye figyelembe a civil szervezetek javaslatait, építsen tapasztalataikra;
2.1.2. az érintett kérdések összetettsége és egymástól való kölcsönös függősége miatt csak akkor lehet eredményes, ha következetesen alkalmazza az integrált megközelítés elvét a szektorális szempontok helyett;
2.1.3. alkalmas eszköz kell legyen arra, hogy
a. érdemben járuljon hozzá az európai integrációs folyamat elmélyítéséhez, mindenek előtt az "Európa 2020" program keretében és
b. közelebb hozza a térség hat nem EU-tagországát az Európai Unióhoz, segítve integrációs törekvéseiket;
2.1.4. fejezze ki az Európai Unió makroregionális szintű politikáját;
2.1.5. járuljon hozzá a régióban már létező és különböző szinteken és területeken működő együttműködési rendszerek tevékenységének összehangolásához, hatékonyabbá tételéhez és az átfedések kiküszöböléséhez;
2.1.6. projektjeinek értékelése egységes indikátorrendszer alkalmazásával történjen;
2.1.7. megvalósítása csak folyamat-jelleggel képzelhető el, mely a végrehajtás során rugalmasságot és időközönkénti felülvizsgálatot is feltételez;
2.1.8. céljai legyenek reálisak; megvalósításukhoz készüljön középtávú (3-5 éves) akcióterv, mely kifejezésre juttatja, hogy a siker fontos feltétele minden szereplő aktív bevonása és részvétele;
2.1.9. eredményei legyenek láthatóak és kézzelfoghatóak a társadalom, az állampolgárok számára;
2.1.10. vegye figyelembe az EU balti-tengeri térségre vonatkozó stratégiája végrehajtásának tapasztalatait;
2.1.11. a Duna-stratégia elfogadására 2011 első felében kerüljön sor.

2.2. Gyakorlati, civil társadalmi szintű javaslatok a tervezett Duna-stratégia akciótervéhez:
2.2.1. legyenek olyan programok (találkozók, fesztiválok, látogatások stb.), melyek erősítik a Duna-menti népek összetartozásának eszméjét, regionális tudat kialakítását a kulturális sokszínűség fenntartásával, különös tekintettel a fiatalokra;
2.2.2. alakuljon meg a régió civil szervezeteinek hálózata (Dunai Civil Fórum), mely többek között közös fellépést és projekteket tesz lehetővé; a hálózat tagjai évente találkozzanak a régió más-más országában;
2.2.3. erősödjön a régióban a szereplők közötti rendszeres kapcsolat és együttműködés, a szociális és civil párbeszéd; ezekben a folyamatokban fontos szerepet játszhatnak a nemzeti szinten működő Gazdasági és Szociális Tanácsok;
2.2.4. az emberek közötti kapcsolatok erősítését segítse a szabad mozgás előtt álló akadályok további csökkentése, illetve megszüntetése, a méltányos munka és méltányos bér elvének alkalmazása;
2.2.5. alakuljon egy olyan nemzetközi kutatócsoport, mely feladatának tekinti a Duna-stratégia kérdéseinek tudományos elemzését, vizsgálatát; munkáját ösztöndíjas-program is segítse;
2.2.6. az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság hozzon létre a Duna-stratégiával foglalkozó, folyamatosan működő megfigyelőközpontot vagy tanulmányozó csoportot;
2.2.7. támogatni kell azokat a kezdeményezéseket, melyek a régióban használt nyelvek oktatását tekintik feladatuknak;
2.2.8. a Duna-stratégiában, illetve annak akciótervében foglaltak végrehajtását egy társadalmi szereplőkből álló monitoring-bizottság végezze, mely megállapításairól éves jelentést készít;
2.2.9. a Duna-stratégia és annak akciótervében foglaltak megvalósításának finanszírozása különböző források igénybevételével történjen: az EU (elsősorban a strukturális alapok) mellett a térségbeli országok saját forrásai, magánforrások és a nemzetközi pénzintézetek jöhetnek elsősorban számításba; mindez jelentse külön alap létrehozását.

Budapest, 2010. április 12.

A csatlakozó civil szervezetek felsorolása:
---

C. Csatlakozó nyilatkozat

Megjegyzés:
1. A rendezvényre az interneten is lehet jelentkezni: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1776
2. Amennyiben a hírlevél jelentkezési lapját szeretné kitölteni, kérjük, hogy:
- a hírlevél többi részét törölje;
- a nyilatkozatot a megjelölt e-mail címre: info@eucivil.hu küldje vissza!

Egyetértek az Európai Unió Duna-stratégiájának tervezetéhez a magyarországi civil szervezetek a 2010. április 7-én Budapesten történt konzultáció végén elfogadott közös állásfoglalásával és hozzájárulok, hogy civil szervezetem neve szerepeljen az állásfoglalás aláírói között.

Fontos! Kérjük, hogy - amennyiben lehetséges - szervezete nevét angolul is adja meg, mivel az állásfoglalást angol nyelven juttatjuk el az Európai Bizottsághoz.

Képviselő neve:
Szervezet neve:
Szervezet neve angolul (ha van):
Szervezet címe:
Tel:
E-mail:
Fax:
Internet:

Dátum:
Aláírás:

Kérjük a nyilatkozatot 2010. április 12. (hétfő) 14.00 óráig visszaküldeni: info@eucivil.hu.
---

E. A hírlevélről
A Civil Európa az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról.

Szerkesztőség:
Civil Európa Hírlevél/Európa Ház
P: 1395 Budapest 62., Pf. 113.
T: (1) 356-8440, F: (1) 356-8499
E: info@eucivil.hu, I: http://www.eucivil.hu

A hírlevél megjelenését a Nemzeti Civil Alapprogram, a Szerencsejáték Zrt. és a Kovács Alapítvány támogatja. Ha szeretné, hogy az Ön híre is megjelenjen, kérjük írjon az info@eucivil.hu címre. A közlés jogát fenntartjuk. Híreink átvétele lehetséges a forrás megjelölésével. A forrás megjelölésének módja: www.eucivil.hu. A Civil Európa Hírlevél 9. évfolyam 9. (külön)számát 8514 előfizetőnek küldjük. Fel- és leiratkozás: info@eucivil.hu
---