A villanypiac léte a közgazdaságtudomány eszközrendszerével nem igazolható
Dátum: 2010. April 11. Sunday, 20:58
Rovat: Energia
 Áremelkedés esetén a közgazdaságtan tudománya szerint működésbe lép a helyettesítési hatás. A fogyasztók csökkentik a magasabb árú termék keresett mennyiségét és inkább helyettesítői felé fordulnak. Ha emelkedik a hamburger ára, akkor fogyasztók egy része hamburger helyett egyéb helyettesítő terméket, például meleg szendvicset fog fogyasztani.
A villanyfogyasztók többségére nézve a helyettesítési hatás nem érvényes. Az információs társadalomban a villany semmilyen más energia hordozóval nem helyettesíthető. Azt, hogy a villany fogyasztásából senki sem zárható ki Alkotmányban szükséges foglalni. Alkotmányba szükséges foglalni, hogy évi 100 KWh villamos energia mennyiség állampolgári jogon mindenkit megillet. A villany fogyasztásából való kizárás a társadalomra nézve veszélyekkel jár, a szélsőségesek száma növekedik.
A fogyasztó hamburger iránti kereslete csökkenhet, ha a hamburger minősége romlik. A villany minőségének a változásáról nem beszélhetünk.
A villany minősége állandó. A villany minőségének a biztosításáról a rendszer irányítója gondoskodik. A minőségbiztosítás eszközei rövid idő távon prímér, szekunder és tercier szabályozási energiák, hosszabb idő távon csúcs, menetrendtartó erőművek és szivattyú tározós erőművek rendelkezésre állása. Párhuzamosan járó rendszerek mindegyikének részarányának függvényében a fenti eszköztárral rendelkeznie szükséges normál és üzemzavari állapot esetén egyaránt.
A fentiekből következik egy rendszer erőmű parkjának a bővítése nem bízható a piacra.
A villany termelése szempontjából a piaci liberalizációjának a versenyre nincsen befolyása. Erőművek egymás közötti versenye fikció.
A piac az árucserék összessége. Ahhoz, hogy valóságosan funkcionáló piacról beszélhessünk, a különböző áruk cseréjének kiterjedése szükséges. A villany piac nem ilyen. (Uhu)
|
|