Reális Zöldek Klub - Gyengék a hazai zöld szervezetek? /Fórum téma/

Gyengék a hazai zöld szervezetek? Költői kérdés hangzott el a Magyar Rádió (2007-06-05) reggeli új megújult műsorában.
A hazai zöld szervezetek nem gyengék, hanem közülük egyesek hazugságok melegágyát jelentik.

Hasonlóan a magyar politikai elit nagy részéhez, sőt a politikai elit szolgálatába álló magyar értelmiség egy szűk, a médiában bennünket folyamatosan eligazító tagjaihoz. A bennünket eligazítók között tartjuk számon Nagy Boldizsár jogászt. Nagy Boldizsárra, annak okán utalunk, hogy Szénási Sándor, a MR a Kossuth adó reggeli műsorának új műsorvezetője Rába habzása ügyében Nagy Boldizsárnak adott megszólalási lehetőséget. Nagy Boldizsár több milliót keresett, mint a Hágai Vízlépcső per magyar stábját erősítő szakértő. Nagy, annak a pernek a szakértője volt, amelynek tárgyalása során a magyar zöld érveket a Nemzetközi Bíróság nem „vette be”, Magyarország a vízlépcső pert 1:7 arányban elvesztette. Hogy itt egyértelműen hazug feltételezésekről van szó, megállapításunkat támasztja alá a Magyar Környezeti-és Természetvédő Szervezetek Országos Találkozóján részt vevő szervezetek 1994-ben kiadott összeállítása. 1994-ben, tehát már a Horn kormány idején a zöldek azt feltételezik (hazudják?), hogy „A fenékküszöb már rövid távon komoly környezeti károkat okoz.”
A zöldek feltételezését a magyar politikai elit már 1993-ben „megette”. 1993- ban az Országgyűlés határozata alapján, Magyarország neki állt a Szigetközben a Dunából a Dunába vizet szivattyúzni. A magyar eljáráson a világ kacagott/röhögött, leginkább a közelben élő Burgenlandiak. Miután akkori jó forintból hárommilliárd forintot elfüstölt Magyarország Szigetközben, a Horn kormány négyszáz nap után fenékküszöböt épített. A vízpótlást, azóta is, Szigetközben a fenékküszöb részben megoldja. Azért csak részben, mert teljes egészében a vízpótlást Kiliti megoldaná, de Kiliti üzembe helyezését 1994-ben Fodor Gábor, a Horn kormány minisztere megakadályozta. Az a Fodor Gábor, aki 2007-ben a magyar zöld tárca bársonyszékén ül, és napjainkban a bekeményítés híve.

1994-ben a zöld tárca bársonyszékében Baja ült. Baja, aki nemhogy szembesítette volna a zöldeket, a tényeket semmibe vevő állításaikkal, évi 400 millió forint költségvetési támogatással jutalmazta meg őket. És ezt a pénzosztást, azóta is, folytatják az egymást váltó zöld tárcavezetők.
Az í- re a pont azzal került fel, hogy ebből a hamis feltételezéseket terjesztő grémiumból került a Sándor –Palotába Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke, öntörvényű zöld államfő.

Amíg a fenti összeállításban szereplő érintetteket a közvélemény előtt a média nem mutatja be sokoldalúan, tényszerűen Magyarországnak nincs esélye a gödörből kikerülnie, amiben benne van, a magyar politikusok jóvoltából. Amíg a média elfelejti megemlíteni, hogy a Rábán 111 éve üzemel az Ikervári vízlépcső, amely hasonmása (hidrológia értelemben) a Bős-nagymarosi vízlépcsőnek, Magyarország elveszett.

A pártok önmagukat teszik alkalmatlanná feladatuk ellátására, valótlan népakaratot fejeznek ki. Szigetközben, Csallóközben, nincs ember, aki a bősi vízlépcső lebontása mellett voksolna, mint ezt a Duna-kör követelte, és a hamiskártyások nyomása alatt az Antall kormány Pozsonynak a bősi termelés kiváltását gázbázison javasolta. Mára kiderült Pozsony, lekörözi Budapestet, s a magyar politikai közéletelemzők nem veszik észre, lemaradásunk igazi okozóit. (Kos)