Reális Zöldek Klub - Bős 4 millió ember ivóvíz bázisát veszélyezteti?

1992-ben az Országgyűlés 4 millió ember ivóvíz bázisának a veszélyeztetettségére hivatkozással egyoldalúan megszüntette a vízlépcsőszerződést.

Az elmúlt közel húsz év alatt a Magyar Tudományos Akadémia Szigetközi Munkacsoportja milliárdokat herdált el az Országgyűlés feltételezésének az igazolására.

Először fordul elő, hogy az ivóvízbázisok diagnosztikai vizsgálatára a vízügynek van lehetősége.

Ivóvízbázis-védelem konstrukció –

Távlati vízbázisok diagnosztikai vizsgálatának elvégzése

KEOP-2.2.3/C-2008-0003

sajtóközlemény

2010. április 14.

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság az ÚMFT Környezet és Energia Operatív Programja (KEOP) keretében közel 191 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert négy távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálatának elvégzésére a Rába és a Duna egyes szakaszain Vének, Ács, Mérges települések mellett, valamint Árpás és Kisbabot határán.

A projekt előkészítése 2009. december közepe óta folyik, melyben megtörtént a kijelölt területek bejárása, elkezdődtek a tervezési munkálatok. A beruházás jelenlegi szakaszában megindul a települések és környezetük vízbeszerzési lehetőségeit vizsgáló létesítmények (kutak) kiépítése.

Ezen alkalomból tartottak ma helyszíni sajtótájékoztatót Véneken, ahol a négy vízbázis terület közül először indulnak meg a kivitelezési munkák.

A sajtótájékoztatón Mohácsiné Simon Gabriella osztályvezető, ÉDUKÖVIZIG és Sidó Szabolcs, a kivitelezést irányító OVIBER-VIKUV Konzorcium 2009 vezérigazgató-helyettese beszélt a projekt létrejöttének okairól, az eddig befejeződött tervezési munkákról és a megvalósulás további lépéseiről.

A projekt teljes lezárása idén decemberre várható.

A felmérések szerint Magyarország közüzemi ivóvízbázisainak jelentős része sérülékeny földtani környezetben üzemel, csak kevés vízbázis rendelkezik természetes védettséggel. Az ivóvízbázisok egy része, a bekövetkezett elszennyezések miatt vagy már nem védhető meg, vagy üzemelését korlátozni kell. Gondolni kell ezek pótlására, és mindezzel párhuzamosan az esetlegesen jelentkező új vízigények kielégítésére is. Ezt szolgálják a potenciális ivóvíznyerő helyek, azaz a „távlati ivóvízbázisok” biztonságba helyezési munkálatai. A távlati ivóvízbázisok nagy része is sérülékeny környezetben van.

Az Ivóvízbázis-védelmi Program – 2052/2002. (II.27.) Kormányhatározat – keretén belül az igazgatóság működési területén 36 db üzemelő és 15 db távlati ivóvízbázis alapállapot felmérését irányozta elő. Ebből lezajlott 25 db üzemelő és 9 db távlati vízbázis beruházása, 1 db üzemelő és 2 db távlati vízbázis diagnosztikája pedig már folyamatban van. Jelen beruházás célja a meghatározott számú vízbázisok közül a még hátralévő négy terület védelmének megteremtése, melyek diagnosztikai vizsgálatokkal érhetőek el. Ennek keretében megtörténik a kijelölt területeken a tényleges állapotok felmérése, a potenciális ivóvízkészlet meghatározása, az utánpótlást biztosító területek lehatárolása, és a meglévő állapotok fenntartásának biztosítása.

A beruházás előkészítése során megvalósult a különböző forrásokból származó, rendelkezésre álló adatok összegyűjtése, feldolgozása, értékekése és a későbbi felhasználásra megfelelő csoportosítása.

A beruházás jelenlegi szakaszában szennyező- forrás feltáró fúrásokat, észlelő hálózati figyelő és próbatermelő kutakat hoznak létre, melyek szivattyúzási kísérlete alapján megtörténhet a kivehető vízmennyiség és az igénybe veendő vízkészlet vízminőségének megállapítása, továbbá a területek helyszíni állapotfelvétele bejárásokkal, mintavételezésekkel, laboratóriumi vizsgálatokkal valamint a kőzetek rétegződésének feltárása geofizikai mérésekkel.

Mind a négy területen a kísérleti telepek mérési eredményeinek feldolgozása után, mely 2010. augusztus közepére várható, az archív és mért adatok felhasználásával megtörténik a földtani/vízföldtani modellek felállítása, és számítógépes modellezés segítségével azokban a szivárgási viszonyok szimulálása. A modell eredményei alapján a vízutánpótlódásban résztvevő felszíni és felszín alatti területek lehatárolásra kerülnek, a rendeletileg meghatározott védőterület rendszert kialakítják.

Az utómunkálatok során a védőterület határait ingatlan határokhoz történő igazításával térképen ábrázolják. Az így meghatározott területeken – a vízkészletek állapotának megőrzése miatt - a mintavételi hely kialakításával, mintavételi program készítésével a tényleges állapotok nyomon követhetővé válnak. A projekt utolsó lépése egy számítógépes térinformatikai rendszer kialakítása, amelynek segítségével az összes meglévő adat könnyen hozzáférhető és bármikor bővíthető.

E beruházás segítségével az érintett területeken élő lakosság egészséges ivóvízellátása érdekében hosszútávon meg tudjuk őrizni a jó vízminőséget. Biztosítottá válik a rendelkezésre álló, de jelenleg tartalékolt ivóvízbázis védettsége annak érdekében, hogy a megfogyatkozó vagy minőségileg leromló állapotú majdani források pótlására bármikor felhasználható legyen.

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

9021 Győr, Árpád út 28-32.

További információ:

Mohácsiné Simon Gabriella, osztályvezető, ÉDUKÖVIZIG (06-96/500-035)

www.edukovizig.hu/projektjeink