Nemzetközi Szlovák-Osztrák „EU Duna-régió Stratégia” Konferencia
Dátum: 2010. May 11. Tuesday, 20:19
Rovat: Vízügyek


Nemzetközi Szlovák-Osztrák „EU Duna-régió Stratégia” Konferencia
Bécs, 2010. április 19.

Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes
nyitó plenáris előadása

Hölgyeim és Uraim!

A rendező országok egyikének képviselőjeként kitüntető megtiszteltetés számomra, hogy Önökhöz szólhatok. Megragadom az alkalmat, hogy kifejtsem Önök előtt a Szlovák Köztársaság Duna-régióval kapcsolatos véleményét és álláspontját. Ugyanakkor fel szeretném hívni figyelmüket a történelmi összefüggésekre és a jövő lehetőségeire. A Duna nem pusztán földrajzi fogalom. Partjai mentén a természet sokoldalúsága alakította a térségben élő népek társadalmi és kulturális sokrétűségét. A térség óriási lehetőségeket kínál, de ezeket eltérően aknázzák ki a folyó forrása és torkolata között. Az EU Duna-régió Stratégiáját történelmi alkalomnak tekintjük. Olyan alkalomnak, amely nemcsak a gazdasági fejlődést ösztönzi, hanem hozzájárul a Vasfüggöny maradványai által okozott akadályok felszámolásához is. Európa fő vízi útjának kiegyensúlyozott gazdasági hasznosítását elsősorban politikai programokból származó akadályok hátráltatják. Ezek az akadályok nem egyeztethetők össze napjaink szellemével és késleltetik a világpolitikában is fontos szerepet játszó Európai Unió fejlődését. Elvárható, hogy a Duna Stratégia valamennyi dunamenti ország érdekeit tükrözze. Kiváló lehetőséget kínál a múlt irracionális előítéleteinek feloldására. Pragmatikus európai szemlélettel kell a Duna Térség hatékony fejlesztését elkezdeni. Az európai források célratörő felhasználását a kohéziós politika segítségével kell a következő pénzügyi időszakban irányítani. Nyereségtermelő és további járulékos eredményeket produkáló közös és országos projektekre van szükség.

Szlovákia Duna-stratégiával kapcsolatos hivatalos álláspontja pontosan megfelel az Európai Unió alappilléreinek, azoknak a Lisszaboni Szerződéssel módosított alakjában, és a 191. valamint a 192. Cikkelyek gyakorlati megvalósítását jelenti. Ahogy azt Szlovákia Duna-stratégiával kapcsolatos hivatalos álláspontja rögzíti, az elsődleges cél a Duna hajózhatóságának biztosítása, hogy ez által Európa leghatékonyabb és legkevésbé környezetszennyező szállítási útvonalává váljék. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a Nyugat-Európát lefedő viziutak sűrű hálózata által nyújtott előnyök a dunamenti államok és országok számára ne váljanak elérhetővé.

A szlovák Dunaszakasz mentén húzódó terület természeti kincsekben igen gazdag. Dél-Szlovákia alatt található Európa legnagyobb ivóvíztárolója, a Csallóköz. Hozamát szakértők másodpercenként 20 köbméterre becsülik, minőségét bizonyítja, hogy gyakorlatilag tisztítás nélkül használható. Számunkra az ivóvíz forrásának megőrzése és a Duna környezetbarát, nemzetközi viziútként történő hasznosítása egyenlő prioritást élvez.

Szlovákia elkötelezte magát természeti erőforrásainak az Európai Uniót létrehozó szerződés szellemében történő ésszerű és fenntartható használata mellett. A természeti erőforrások – és különösen a megújulók és fenntarthatók – hasznosításának elmulasztása megfosztaná Szlovákiát, a középső Duna-régiót és az Európai Uniót számos előnytől.

Az infrastruktúra kiépítése minden közlekedési mód támogatását jelenti, beleértve az összefüggő, folytonos Dunai viziút és a Duna hajózhatóságának megteremtését is. Ez számunkra rendkívül fontos! Ezen túlmenően, Szlovákia energia-infrastruktúrájának kiépítésére is törekszik, ami a hulladékmentes, megújuló vízenergia termelését jelenti.

Fel kívánom hívni figyelmüket az árvizek elleni hatékony védekezés fontosságára. Ezen a területen Szlovákia értékes tapasztalatokat szerzett a saját folyói mentén húzódó védvonalak kiépítése során. A 2002 évi árvizek ezeknek köszönhetően nem okoztak az 1954 és 1965 évi árvizekhez hasonló károkat.

A Szlovák Köztársaság folytatni kívánja a Duna-régió fejlesztését olyan beavatkozásokkal, amelyek megfelelnek a környezetvédelem és a biodiverzitás megőrzése igényeinek, ezzel párhuzamosan hasznosítják a közlekedés-áruszállításban és az energiatermelésben rejlő lehetőségeket. A régióban támogatni fogja a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés alapjainak lerakását, valamint az egyedülálló kulturális hagyományok és örökség megőrzését.

Csak így tartjuk Európa legnagyobb viziútja révén megvalósíthatónak a más régiókhoz és országokhoz történő csatlakozást. Földrajzi helyzetüknek köszönhetően Szlovákia és a Cseh Köztársaság előtt kitárul az esély arra, hogy a Fekete- a Balti- és az Északi tenger összekötésének történelmi tervét megvalósítsák. Szlovákia rendelkezik a szükséges szellemi, tudományos és műszaki kapacitásokkal, valamint a technikai háttérrel, melyeket szívesen az Európai Unió rendelkezésére bocsátana a folyamatok menedzselésére.

Hölgyeim és Uraim!

Feltételezem, egyetértenek velem, amikor kijelentem, hogy Európa csak akkor maradhat versenyképes, ha hajlandó a termelő ágazatokba, a társadalmi tudásba és a gazdaságba beruházni. A gazdasági növekedés szorosan kapcsolódik a kulturális fejlődéshez. A tudás támogatása a fenntartható fejlődés előfeltétele.

Az Európai Unió valamennyi tagországában a tudásalapú társadalom a fejlődés kulcsa, ezért gyakorlatilag nem okozhat problémát a Duna és az egész Duna-régió kedvezőbb gazdasági, ugyanakkor környezetbarát hasznosítása. A szlovák és a magyar illetékes szervek az elmúlt 15 év során közösen, folyamatosan észlelték a dunai környezet egyes összetevőinek alakulását. A monitoring program eredményei alapján kijelenthető, hogy a beruházások a környezet károsítása nélkül megvalósíthatók. Szlovákia hivatalos álláspontja a Duna-stratégia kérdésében ezen a két pilléren alapul.

A Duna-régióban több nemzet különböző kultúrái találkoznak. Ez szintén kihangsúlyozza a kulturális örökség sokrétűsége megőrzésének, a régió kulturális és történelmi műemlékei védelmének, a kultúrált párbeszéd, a kölcsönös megismerés és megértés ösztönzésének szükségességét. A Duna nem választhat el – egyesítenie kell minket!

Hölgyeim és Uraim!

Meg vagyok győződve arról, hogy a Duna-régió Stratégiájával foglalkozó konferenciákon elhangzó előadások és viták nyomán elfogadásra kerülő akcióprogramok történelmi távlatokat nyitnak meg valamennyiünk számára. A Duna-régió fejlesztésének új kezdeményezéseit és kihívásait fogják felvázolni. Meggyőződésem, hogy a stratégia ki fogja alakítani a dunamenti országok és államok gazdasági és társadalmi fejlődésének, ugyanakkor a természeti és kulturális örökség megóvásának közös felelősségen alapuló mechanizmusát. Bízom abban, hogy a Duna-stratégia lesz az első nagyléptékű európai projekt, amely igényeik, és közös érdekeik alapján szorosabbra fogja fűzni az államok, a régiók és közösségek kapcsolatait. Bízom abban is, hogy a végrehajtás közös, összehangolt módon fog történni. Végül is a Duna és a szomszédos régiók problémái mindannyiunk közös problémái.

Befejezésként hangsúlyozni szeretném, hogy Szlovákia szükségesnek és elengedhetetlennek tartja a Stratégia céljainak teljességre törekvő megvalósítását. Szem előtt kell tartani minden érintett fél érdekében az egyenlőség elvét. Meg kell találni az egyes dunamenti országok, államok és régiók meglévő geopolitikai, természetvédelmi és fejlesztési stratégiáit egyaránt kielégítő megoldásokat. A nagyszabású európai projekt a nem-EU országok bevonása nélkül nem lehet sikeres.

A merész vállalkozás első lépése három állam: a Cseh-, az Osztrák és a Szlovák Köztársaság határán lévő Transzkontinentális Tranzit Állomás megvalósítása lehetne. Ennek terveit a konferencia folyamán kívánjuk ismertetni. Ezzel a legátfogóbb és leghatékonyabb, öt szállítási mód összeköttetését biztosító csomópont épülne ki.

A projekt lényeges elemei az alábbiak: a talajvízkészletek védelme és növelése, a folyó vízenergiájának hasznosítása, nagyteljesítményű viziút kiépítése a Hainburgnál végződő osztrák szakasz és a Gabčikovo erőmű között, a Morava folyó belépő hajózsilipének megépítése és árvízvédelmi rendszer létesítése.

A dunamenti államok fejlesztési terveikben remélhetőleg csak olyan projekteket fognak erőirányozni, amelyek előmozdítják a Duna-régió fejlesztési elképzelésit, és közelebb hozzák a megvalósítás fázisait.

Köszönöm szíves figyelmüket.





Az eredeti angol szövegből fordította Szilvássy Zoltán, aranydiplomás mérnök.
2010-05-06






A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1608