Előzetes észrevételek a Nemzeti Együttműködés Programjával / NEP kapcsolatban
Dátum: 2010. May 26. Wednesday, 20:08
Rovat: Média


Kedves Kollégák!

Tájékoztatásul, mellékelten megküldöm a fenti tárgyú Kormányprogrammal kapcsolatos, jobbító szándékú, előzetes észrevételeimet, javaslataimat, abban a reményben, hogy a döntéshozók - a "nemzeti konzultáció" kertében - talán még figyelembe veszik, az ország, ill. a nemzet érdekében.


Itt az idő, talán még mindig nem késő!


Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033


---------------------------------------------


 

 

Észrevételek, javaslatok

A „Nemzeti Együttműködés Programja / NEP” c. dokumentummal kapcsolatban.

H-47. sz. MKOGY előterjesztés

 

 

 

I.       Általános, elvi jellegű észrevételek:

 

A dokumentumban foglalt általános alapelvekkel, az elmúlt 20, ill. különösen az utolsó 8 év kritikai értékelésével, a nemzeti együttműködés nyilatkozatában, rendszerében és a nemzeti ügyek meghatározásában foglaltakkal egyetértünk. A NEP végrehajthatósága érdekében azonban a megvalósítás módjának, eszközeinek, és néhány stratégiai jelentőségű téma részletesebb kifejtését szükségesnek tartjuk. Ezek közül jelentőségüknél fogva az alábbiakat emeljük ki, amelyekben alapvető szemlélet-, és paradigma-váltásra, és a feladatok konkrétabb megfogalmazására lenne szükség:

-       A gyakorlatban az integrált ágazati-, területi-, hálózati-, területi-, intézményi tervezés és a komplex fejlesztés, ill. program-finanszírozás, valamint a többcélú hasznosítás feltételeit és lehetőségeit kell a gyakorlatban biztosítani, az Európai Unió támogatási lehetőségeinek maximális kihasználhatóságának biztosítása érdekében, figyelembe véve a hazai társfinanszírozási kötelezettségeket is.

Ezen belül kiemelten:

-       A vizek visszatartását, tározását, többcélú hasznosítását – beleértve az árvíz-, belvíz-, aszály elleni védelmet, a környezetbarát vízi-közlekedés / szállítást, hajózást, a tiszta-, megújuló vízenergia-hasznosítást, mezőgazdasági öntözést, a vízi-, vízparti-, öko-, természetjáró-, kerékpáros-, falusi-, tanyasi-, kulturális-, örökség-turizmus, stb, és a vidék fejlesztését – szükséges lenne, összehangoltan biztosítani, amely egyúttal az energia-függőség csökkentését, a munkahelyteremtést, foglalkoztatás jelentős, és teljes-körű bővítését, az elmaradott térségek felzárkóztatását egyidejűleg szolgálhatná.

-       Ezekkel összefüggésben viszont felül kell vizsgálni – a tudomány legújabb eredményei és megállapításai ismeretében – a tervszerű vízkészlet-gazdálkodást, többcélú vízhasznosítást, a vízi-közlekedés fejlesztését eleve megakadályozó, a „Duna Kör” és atomjaira hullott jogutódai (Duna Charta, WWF-H, Védegylet, stb.) által képviselt, és az elmúlt 20 évben a politika rangjára emelt, és „tabu-téma”-ként kezelt, vízlépcső-ellenes álláspontot is. A FIDESZ MPSZ – KDNP pártszövetségnek – az elsősorban a 20 évvel ezelőtti politikai-rendszerváltás céljait szolgáló – a „Duna-mozgalmak” szakmailag teljesen megalapozatlan állásfoglalását, hazug állításait (lásd: „C” variáns - „papír-tigris”) támogató álláspontját, az eltelt 20 év tapasztalatai, a tudományos eredmények ismeretében, felül kellene vizsgálnia, a nemzetközi, európai gyakorlat figyelembe vételével.

-       A Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszer megvalósítására vonatkozó 1977. évi államközi szerződés egyoldalú felmondása miatti Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtása – magyar-szlovák közös megállapodás alapján – a készülő Európai Duna Régió Stratégia / EDRS magyar részanyagának elkészítéséhez, és a 2011. évi magyar EU elnökség idején történő sikeres elfogadásához nélkülözhetetlen! Ennek hiányában Magyarország egyedül maradhat a Duna Régióban, és jelentős EU támogatástól is eleshet, nem is beszélve a Duna Bizottságban, a Belgrádi Egyezményben, az EU-DB-ICPDRKözös Nyilatkozat”-ban is vállalt nemzetközi kötelezettségeink teljesítésének elmaradása miatti presztizs-veszteségről!

 

 

A fenti tárgyú dokumentumban alapvető, stratégiai kérdésként és prioritásként kellene kezelni a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében az alábbi világméretű problémák kezelését, amelyek egyúttal Európát, a Kárpát-medencét és benne Magyarországot is alapvetően érintik:

 

-        klímaváltozás, globális felmelegedés és ennek térségünket érintő, várható káros hatásainak kivédése / árvíz, belvíz, aszály egy időszakon belüli, egyre gyakoribb várható megjelenése

 

-        új energia-politika kidolgozása: energiagazdálkodás / energia-takarékosság, megújuló energiák – és ezen belül kiemelten a vízenergia – fokozott, és komplex, többcélú hasznosítása, atom-energia

 

-        új vízgazdálkodás-politika kidolgozása: vízgazdálkodás / víztakarékosság, víztározás, duzzasztás, többcélú-, komplex hasznosítás: vízenergia-termelés, hajózás, vízi-közlekedés, -szállítás, ivóvízkészlet-gazdálkodás, mezőgazdasági öntözés, vízi-, vízparti-, kerékpáros-, kemping-turizmus, stb.

 

-        új közlekedés-politika kidolgozása: környezetbarát közlekedési-, szállítási módok, kombinált közlekedés preferálása, figyelem bevéve a turizmus különböző ágazatainak fejlesztési igényeit és lehetőségeit is!

 

-        szemléletváltás szükségessége a környezet-, és természetvédelemben / a korábbi merev, egyoldalú hazai – „Duna Kör” által diktált – szemlélet helyett kompromisszum-, és konszenzus-keresés a különböző tudomány-ágak, a különböző gazdasági ágazatok, a szakmai-, és civil szervezetek képviselőivel, a társadalom különböző rétegeinek szereplőivel történő párbeszéd, és érdemi egyeztetés alapján.

 

-        szükséges a magyar turizmus és a vendéglátás eddigi nemzetközi-, nemzeti-, nemzetgazdasági-, társadalmi-, kulturális-, környezeti-, politikai, stb. hatásainak, szerepének, jelentőségének újraértelmezése, ill. ennek alapján az eddigi fejlesztési prioritások felülvizsgálata (a készülő turizmus keret-törvényben ezért az alapfogalmak, definíciók előzetes tisztázása és a nemzetközi szervezetek ajánlásainak figyelembe vétele, új turizmusstatisztikai törvény elkészítése, stb.) és alapvető szemléletváltás szükséges. (a turizmusfejlesztés szükségessége ne csak a pártok választási programjaiban szerepeljen elvi deklaráció szintjén és az első három prioritás között, hanem ennek megfelelő, konkrét jogi, közgazdasági, stb. intézkedések szülessenek a gyakorlatban is!).

 

-        Ennek keretében szükséges lenne a turizmus és a vendéglátás ágazatközi-, tárcaközi-, nemzetközi-, horizontális- / keresztbefekvő jellegének elismerése, ill. elismertetése a nemzetgazdaságon belül is.

 

-        a turizmus és a vendéglátás közvetlen és közvetett kapcsolódásait, hatásait ideje lenne egyszer tudományos igényességgel, rendszer-szemléletben áttekinteni, majd ennek ismeretében – kiindulásként – a szükséges jogi- és közgazdasági szabály-módosításokat elvégezni. (pl. egészségügy – gyógy-turizmus, földművelésügy / vidékfejlesztés – vidéki-, falusi-, tanyai-, agro-, lovas-, vadász-, horgász-turizmus, természetvédelem – öko-turizmus, oktatás-, művelődésügy – kulturális-, örökség-turizmus, közlekedés – kerékpáros-turizmus, stb.)

 

 

II.    Konkrét észrevételek, javaslatok:

 

Ad. 1. Gazdaságfejlesztés (1.12. Saját, meglévő erőforrásaink. föld, víz, élelem, energia kiaknázása) és 3. Egészségügy.

 

-       a jelenlegi, és folyamatban lévő Kormányprogramokat, és Fejlesztési Programokat felül kell vizsgálni, és az elfogadásra kerülő Kormányprogram alapján módosítani szükséges (lásd: Új Magyarország Fejlesztési Terv / ÚMFT – 2007-2013. és kiemelt, országos, komplex, ill. operatív programjai [Duna Komplex program, Tisza Komplex Program, Termál Komplex Program, ill. ETEOP], az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program / ÚMVP – 2007-2013. keretében megvalósításra tervezett turisztikai beruházások összehangolása, a turizmus „kettős integrációjá”-nak – a turizmus különböző ágazatainak egymással, ill. a nemzetgazdaság egyéb ágazataival történő összehangolása – biztosításával, stb.

-       a különböző európai infrastrukturális-, közlekedési-, közmű-, energia-hálózatokhoz, tematikus-, kulturális utakhoz történő csatlakozás biztosítása szükséges a tervezés, és a fokozatos, ütemezett megvalósíthatóság elősegítése érdekében (TEN-T, EuroVelo® Európai Kerékpáros Vándorút Hálózat / EV – 1-12, Európai Hosszú-távú Gyalogos Turista útvonal Hálózat / E-1-11, Szent Jakab út / El Camino, Szent Márton út, Sissi út, stb.).

-       a miniszterek feladat-, és hatáskörét meghatározó, vonatkozó Kormányrendeletek kiegészítése a kötelező, turizmussal kapcsolatos tervezési-, finanszírozási-, és egyéb feladatokkal

-       ad. 37. oldal: az alternatív, megújuló energia-források közül – lehet, hogy nem véletlenül! – kimaradt a legfontosabb: a tiszta, megújuló, környezetbarát Vízenergia! A biomassza, bio-dízel, a nap-, és szél-energia hasznosítását, állami támogatásának következményeit, „teljes életciklus-analízis” alapján, felül kell vizsgálni, az atomenergia-hasznosítás fajlagos költség-ráfordításával, a villamos-energiarendszer irányítási lehetőségeivel összehasonlítva! (Paksi Atomerőmű korszerűsítése, bővítése, szivattyús energia-tározás, stb.)

-       ad. 38. oldal: A termál-, gyógyvízkincs hasznosításával kapcsolatban az Állami Számvevőszék / ÁSZ korábbi vizsgálatainak, észrevételeinek, javaslatainak fokozott figyelembe vétele szükséges!

-       Ad. 53. oldal: egészségügy – egészség-, és gyógy-turizmus kapcsán, az érintett miniszterek feladat-, és hatáskörét, illetékességét a vonatkozó Kormány-rendeletekben egyértelműen szükséges meghatározni!

-       Ad. 59. oldal: a köztestületi kamarák jogi szabályozását, kötelező tagságának visszaállítását teljes-körűen (egészségügyi, ipari-, kereskedelemi-, mezőgazdasági-, építészeti-, mérnöki, stb.) szükséges rendezni.

 

Budapest, 2010.05.22.

 

 

 

 

                                                                       Péteri László

 

 

------------------------------------------------------------

 

 

Egy helyben toporgó Vásárhelyi-terv

2010. május 26. 00:01

Magyar Nemzet



Tizenöt víztározó kellene a tiszai árvízvédelemhez, de mindössze kettő épült meg az elmúlt években

Bár a szocialista kormányzat azt ígérte, hogy 2004-re befejezi a Tisza és mellékfolyói árvízrendszerének teljes körű kiépítését, azóta a hat helyett csupán két tározó készült el, ráadásul a megvalósításra a 2010-es költségvetésben egyetlen fillért sem szánnak. Miközben az országot szinte évente elárasztják a medrükből kitört folyók, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium arra hivatkozik, hogy a Tisza-völgy árvízi biztonságának megteremtése 25 év alatt lehetséges.

 

 

----------------------------------------------------------------------------

 

Fazekas Sándor: a legfontosabb cél a vidék versenyképességének erősítése

2010. május 03., 13:29

 

Fazekas Sándor leendő vidékfejlesztési miniszter szerint a legfontosabb cél az, hogy a magyar vidék legyen versenyképes a nagyvárosokkal életnívóban, környezetvédelemben, munkalehetőségek tekintetében és a lakosság megélhetésének biztosításában.