Reális Zöldek Klub - Duna-Száva viziút

A Duna-Száva viziút

Az EU Duna-Régió Stratégiája Konferencián Žalac, G., Vukovár Megye beruházási főelőadó angol nyelvű előadása

Dunát az Adriával összekötő viziút első tervei még az osztrák-magyar monarchia idején láttak napvilágot. Azok korszerűsítését és valóra váltását a többcélúság igénye (tömeg- és darabáruk hosszutávú olcsó, környezetbarát szállítása, öntözés, lecsapolás, vízkormányozás, ipar- és infrastruktúra fejlesztése) tette indokolttá, és a műszaki fejlődés lehetővé.

A Duna-Száva csatorna összeköttetést teremt a horvát belső- és az európai- viziúthálózatok között. Ugyanakkor megnyitja a fiumei kikötő – egyelőre Zágrábnál vasúti átrakással, távlatilag viziúton történő – elérhetősége révén, a kontinens belsejébe zárt (angolul találóan „landlocked” névvel minősített) területeket a világkereskedelem előtt.

A többcélú Duna-Száva csatorna Kelet-Horvátországban, a közel azonos, 85 m tengerszint feletti magasságban fekvő Duna menti Vukovár és a Száva menti Šamac városok között, 61,5 km hosszban épül. Az első 10 km-es szakasz a Dunába torkolló Vuka folyó völgyében halad és azon a vízszint a Duna vízjárását követi. A következő 50 km hosszon, váltakozó mélységű bevágásokban, a csatorna állandó vízszintje 80 mAf. Az utolsó 1.5 km-es szakasz vízszintjét a Száva határozza meg. A Száva vízszintje általában magasabb a Dunáénál, ezért az év nagyobb részében a víz a Duna felé fog áramlani. A három szakaszt egymástól két vízlépcső választja el, melyek mindegyike duzzasztóműből, hajózsilipből és szivattyútelepből áll.

A nyomvonal szántóföldeket, erdős ligeteket és két községet keresztez, három község mellett és további nyolc közelében halad. A meglévő utakat hidak vezetik át a csatorna fölött, az alkalmas helyeken kikötő partfalak létesülnek.

A két irányban – a Duna és a Száva felé - szabályozható vízkormányzás az időjárástól gyakorlatilag független, megbízható mezőgazdasági termelést tesz lehetővé, előnyben részesítve az értékes terményeket, mint pl. a zöldségféléket, gyümölcsöket, ipari- és gyógynövényeket, vetőmagvakat, stb. Az ilyen gazdasági stratégia várhatóan megfordítja a negatív népesedési irányzatot.

Vukováron, a csatorna dunai végpontján, Horvátország legnagyobb folyami kikötőjét, az idegenforgalmi-, kereskedelmi- és ipari területek helyigényének kielégítése érdekében, át kell építeni.

A csatornamenti területek rendezése során kiemelt gondot fordítanak az idegenforgalmi, sportolási és üdülési lehetőségekre. Ezek közé tartoznak kerékpárutak, kocogó-ösvények a csatorna mentén, vendéglátó létesítmények, lovaglási- és horgászati lehetőségek, természetvédelmi területek és tanösvények.

A többcélú Duna-Száva Csatorna terv kivitelezését négy ütemben irányozták elő. Az első tartalmazza a középső szakasz öntözőrendszereinek kiépítését, valamint a Száva közeli erdőterületek felszíni és felszínalatti vízrendezését.

A második ütemben tervezik a középső csatornaszakasz földmunkáit, valamint a Száva irányába történő vízelvezetés javítását és a meglévő dunai kikötő átalakítását.

A harmadik ütemben kerül sor a csatorna hajózhatóvá tételéhez szükséges létesítmények megépítésére.

A negyedik ütemben tervezik a Duna-Száva Csatorna megnyitását a hajózás számára, ezzel a csatorna a 35.000 km-es európai viziút-hálózat részévé válik.

A szöveget magyar nyelvre fordította és tömörítette

Szilvássy Zoltán, aranydiplomás mérnök, a VITUKI ny. műszaki-gazdasági tanácsadója

2010. 06.01.

-------------------------------------------------

Adalékok az Európai Duna Stratégia eltérő hazai és nemzetközi elképzeléseihez

Kedves Kollégák!

Az Európai Duna Stratégia kidolgozása az érintett Duna-menti - EU tag és nem EU tag - országokban eltérő parciális érdekek, szempontok, koncepciók alapján "folyik", bár az eddigi, un. "Stakeholder Konferenciák" programjai, előadói, és témái alapján, és egyes "kiszivárgott" érdemi információk alapján körvonalazódni látszik, hogy - Magyarország kivételével - a felvízi-, és alvízi országok, valamint az EU prioritási sorrendje közeledni látszik, amely szerint a dunai nemzetközi hajózás, az árvízvédelem fejlesztése, a vízenergia többcélú - társadalmi-gazdasági - hasznosítása (EU-VKI alapján komplex vízlépcső-rendszer, duzzasztó, vízerőmű, hajózsilip, hallépcső, híd, stb.) és a környezet-, és természetvédelmi szempontok egyidejű figyelembe vételével történhetne.

Az egységes európai belvízi hajózóút-rendszer megvalósítását is elősegítő, Európai Duna Stratégia készítése a vízgyűjtő országai egy részének lehetőséget és ötletet is adott a mellékfolyók rehabilitációjára, komplex fejlesztésére vonatkozó koncepciói, programjai, ill. tervei elkészítésére, még akkor is, ha jelenleg az EU se plusz pénzt, se plusz intézmény-rendszert nem helyez kilátásba az EDS előkészítésére, és megvalósítására, a jelenleg rendelkezésre álló, és ebben az időszakban még felhasználható forrásokon felül!

Ennek ellenére a stratégiák készítőinek jelentős része - figyelembe véve a klímaváltozás, a globális felmelegedés várható hatásait is - alapvető szemlélet-, és paradigmaváltást hajtott végre, és - nemzetgazdasági érdekből - a hosszú-távú, integrált tervezés, komplex fejlesztés és a többcélú hasznosítás elvére alapozott elképzeléseket dolgozott ki az elmúlt években.

Ezekkel szemben a hivatalos magyar javaslat - stratégia és érdemi egyeztetés hiányában kiírt "ötlet-pályázat" keretében begyűjtött - kb. 300 "projekt-javaslat" szubjektív, "vezérfonal nélküli" értékelésére épül, miközben a hazai radikális "ál-környezetvédők" itthon (pl. Duna Charta - Dunaszaurusz Konferencia a Gellért szállóban. lásd: korábbi tudósításaink a www.realzoldek.hu honlapon) és külföldön (Levegő Munkacsoport - 3. Stakeholder Konferencia - Bécs-Pozsony. lásd: mellékelt cikk!).

A fentiekre való tekintettel, örömmel olvastam Szilvássy Zoltán cikkét, ill. a Duna-Száva csatorna megvalósításával kapcsolatos hivatkozott előadás magyar fordítását. A fentiekhez kapcsolódóan mellékelek néhány kiegészítő adalékot.

Ezek alapján a döntéshozóknak érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy Magyarország jó úton jár-e Duna Stratégia ügyben?

Baráti üdvözlettel:

--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi- idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

KÉPTÁR

HR-Horvátország-Duna-Dráva-Száva[2]prezi.ppt

2010-04-19-21-3-EDRS-Bécs-Pozsony-Levegő munkacsoport ötletei.doc

2008-04-01-Duna-Tisza-Száva-térség-vízgazdálkodási helyzete-cikk.doc

----------------------------------------------

Kedves Kollégák!

Terjedelmi okok miatt, pótlólag küldöm a Nemzetközi Száva Bizottság / ISRBC által - holland, japán, horvát szakértők bevonásával - készített, és 2009.01.14-én bemutatott, mellékelt, ppt formátumú, angol nyelvű prezentációját a Száva folyó rehabilitációjára, komplex fejlesztésére, integrált tervére vonatkozóan.
A nemzetközi terv 3 nem EU-tag (BiH - Bosznia-Hercegovina, SRB - Szerbia, HR - Horvátország) és 1 EU-tag (Szlovénia), valamint az ISRBC egyeztetett komplex, integrált rekonstrukciós, és fejlesztési terveit tartalmazza, a Száva folyóra vonatkozóan, a 2012-2017-2022-2017. évekre ütemezetten.

A prioritások:
- közlekedés (közúti-, vasúti-, vízi-közlekedés, hajózás, kikötő-fejlesztés, RIS - Folyami Információs rendszer, stb.)
- vízenergia-hasznosítás (infrastruktúra-, gazdaság-fejlesztés, stb.)
- turizmus (vízi-, vízparti-, stb.)
- környezetvédelem (fauna-flóra, várostervezés, természetvédelmi területek, natúrparkok, Natura 2000 területek, stb.)

A Száva horvátországi szakszán 4 komplex vízlépcső (Podsused, Precko, Zágráb, Drenje) szerepel!

Úgy látszik a mellékelt dokumentumokból, hogy szomszédainknál - EU tagok és nem EU tagok között sem - nem lehetetlen az értelmes párbeszéd kialakítása, a közös érdekek megtalálása az egyes országok, ill. az egyes szakterületek között!

Korábbi irásaimban - dokumentáltan - bemutattam, hogy a Duna-mentén a német tartományok, svájci és francia, valamint az osztrák és a szlovák, a bolgár és a román fél között is létezik párbeszéd és konkrét együttműködés, azonos elvi alapokon. (lásd: EU-VKI, VGT, Natura 2000, stb.)

Mi magyarok, még az EU Víz Keretirányelvét is másképp értelmezzük, nem veszünk tudomást az "erősen módosított víztestek" esetén a "jó ökológiai potenciál"-ról sem, hivatalosan megtiltjuk a Duna hajózhatóságának biztosításához készült tanulmányok keretében a duzzasztásos, vízlépcső-építéses változatnak a hagyományos folyó-szabályozással történő összehasonlítását szolgáló megvizsgálását is a hazai vízügyi tervezőknek, stb.

Ilyen előzmények után a 2011. évi magyar EU elnökség idején megtárgyalandó és elfogadandó Duna Stratégia sorsa előre megjósolható!

Remélem nem lesz igazam, és a rendelkezésre álló rendkívülrövid idő alatt "Csoda" történik! (?)

Így legyen!

Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi- idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

2009-01-14-HR-Száva-víziút-hajózás-fejl-rehab-terv[1]ISRBC.ppt

2009-01-14-HR-Száva-víziút-hajózás-fejl-rehab-terv[2]ISRBC.ppt - 22 MB -------------------------------