Reális Zöldek Klub - Magyarország a kihasználatlan lehetőségek országa! De meddig?

Magyarország a kihasználatlan lehetőségek országa! De meddig? Gondolatok a vízügyi rendszer "korszerűsítése" kapcsán.

Kedves Kollégák!
A vízügy állami-, területi irányítási rendszerének tervezett korszerűsítése - a nemzetközi hírnevet szerzett, magyar vízügyi szakemberek legalább utólagos rehabilitálásával, erkölcsi megbecsülésével, elismerésével együtt (!) - már régóta várat magára.

Kár, hogy ez csak több évtizedes késéssel, és csak több árvizes, belvizes, és aszályos időszak után, és 8 évi semmittevés, pótcselekvés-sorozat után, egy tragikus kimenetelű, észak-magyarországi árvíz-, belvíz-sorozat után, és éppen a "második Orbán Kormány" megalakulását követően, de gr. Széchenyi István a "legnagyobb magyar" halálának 150. évfordulója, és dr. Mosonyi Emil akadémikus, a "vízépítés professzora" születésének 100. évfordulója idején merült fel!

Az utóbbiaknak szimbólikus jelentősége is lehet! A Magyar Tudományos Akadémia a közelmúltban emlékezett meg Róluk! (Al-Duna szabályozása, Lánchíd, MTA, hajógyártás, gőzhajózás, stb., ill. első Országos Vízgazdálkodási Keretterv / OVK, Tiszalöki Vízlépcső-rendszer, Békésszentandrási Vízlépcső, Körös-völgy vízellátása, Nagymarosi Vízlépcső helykijelölése, Duna-Majna "Európa-csatorna", Békés Megyeieknek írt utolsó üzenete, intelmei, javaslatai, stb.)

De nem mindegy, hogy a "korszerűsítés" milyen formában, és milyen tartalommal fog megtörténni! Kérdés, hogy a politikai döntéshozók mennyire fogják figyelembe venni a témában közvetlenül és közvetve érintett tudósok, szakemberek, tervezők, beruházók, üzemeltetők, önkormányzatok, stb. véleményét és javaslatait? Lesz-e idő, és energia, szakmai tudás az elmúlt években készült különböző koncepciók, stratégiák, programok, tervek felülvizsgálatára, korszerűsítésére, és koordinálására, az oktatás-, képzés, szakmai-, és nyelvi képzés, valamint a tervezési gyakorlat korszerűsítésére, a közigazgatási munka színvonalának emelésére, nemzetközi kötelezettségeink betartására, stb.? (Klíma-, energia-, közlekedés-, vízgazdálkodás-, turizmus-, agrár-, terület-, vidék-, természet-, környezet-, stb., ill. az ezek közötti összhang megteremtése, Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos Hágai per - szlovák partnerrel történő meg-, és kiegyezés alapján történő - lezárása, Vásárhelyi Terv felülvizsgálata, Duna-Tisza-közi Homokhátság vízpótlása, Duna-Tisza csatorna, Csongrádi vízlépcső megvalósításának, a Paksi Atomerőmű rekonstrukciójának, bővítésének előkészítése, a különböző európai hálózatokhoz történő csatlakozás, a Duna és a Tisza hajózhatóságának, ill. nemzetközi víziúttá nyilvánításának biztosítása, stb.)

A témához kapcsolódó gondolataim - a fentiek alapján, röviden - az alábbiakban foglalhatók össze:

1. Alapvető szemlélet-, és paradigma-váltásra van, ill. lenne szükség, a "vízlevezetés" elve helyett, a "vízvisszatartás- víztározás-többcélú hasznosítás" elve alapján, figyelembe véve a nemzetközi-, és hazai potitív tapasztalatokat is.

Ennek keretében:

- az árvíz-, belvíz-, aszály egyidejű, de területileg differenciált kezelése (síkvidéki-, hegy-, és dombvidéki vízrendezés, stb.)
- a víz - mint "megújuló, tiszta energia" - többcélú hasznosítása / vízlépcső, vízerőmű, hajózsilip, hallépcső, híd, stb.
- a "környezetbarát" vízi-közlekedés, szállítás, személy-, és teherhajózás, logisztika
- mezőgazdasági területek öntözése, szükség esetén vízelvezetése (belvíz)
- környezet-, és természetvédelem / vízes élőhelyek
- a vízi-, vízparti-, természetjáró-, öko-, kerékpáros-, kemping-turizmus hálózatainak komplex fejlesztése / + infrastruktúra!
- terület-, vidék-, és településfejlesztés, stb.

A fentiek együttes megvalósítása csak tervszerű, integrált ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezés, komplex fejlesztés, finanszírozás (EU + Hazai társfinanszírozás), valamint a többcélú hasznosítás gyakorlatának hazai bevezetése esetén képzelhető el!

2. Az új közigazgatási rendszer keretében az integrált tervezés, a komplex fejlesztés és a többcélú hasznosítás elvileg megoldható ugyan, de a 8 miniszter, 42 államtitkár, 54 helyettes államtitkár, stb. vezetésével felálló, új Kormányon belüli koordináció - több, mint 30 éves köztisztviselői tapasztalataim alapján - nem lesz könnyű feladat, figyelembe véve a szervezeti rendszer átalakításával járó személyi változásokat, a közvetlen munkaközi szakmai kapcsolatok kialakulásának időigényét is!

- a Miniszterelnökség
- a Közigazgatási és Igazságügyi-,
- a Nemzetgazdasági-,
- a Nemzeti Fejlesztési-,
- a Vidékfejlesztési Minisztérium,
- a Külügy-, és a Belügyminisztérium

feladat-, és hatáskörét, illetékességét egyaránt érintik a víz(készlet)gazdálkodással kapcsolatos - fentiekben részletezett - komplex feladatok, elsősorban a hosszú-távú tervezési feladatok, stratégiák összehangolása kapcsán!

3. Évtizedek óta "süketek párbeszéde" folyt a különböző ágazatok, szakágazatok képviselői között, különböző szinteken, a mindenkori Országgyűlésben, a Kormányban, a tárcaközi-, és szakmai egyeztetéseken, amelyek teljesen formálisak voltak, érdemi párbeszéd, stb. nélkül! Remélhetőleg a meghirdetett "nemzeti konzultáció" szakítani fog ezzel a káros gyakorlattal!

Nagy kérdés, hogy tényleg tudunk-e szakítani ezzel a gyakorlattal, és Magyarország fel tud-e zárkózni Európa fejlettebb feléhez, és képes lesz-e tényleges nemzetközi együttműködésre, egyenrangú partnerként?

Erre az első, de jelentős kísérlet az Európai Duna Stratégia / EDS magyar részanyagának komplex módon történő elkészítése, véglegesítése lesz, amelynek első - pozitív, vagy negatív - eredménye a 2011. évi magyar EU elnökség idején történő megtárgyalását, és elfogadását követően fog kiderülni!

A rendelkezésre álló idő már nagyon kevés, rajtunk múlik, hogy tudunk-e élni ezzel - a hosszú ideig megismételhetetlen - lehetőséggel!

Remélem, hogy nem szalasztjuk el ezt a lehetőséget!

Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

Fényképalbum