Reális Zöldek Klub - a Duna stratégia tárgyában Constanta-ban rendezett

Tisztelt Kollégák!

Szíves tájékoztatásul küldöm a Constanta-ban, 2010. június 9.-11-én tartott Duna Stratégia Konferenciáról a bukaresti külgazdasági szakdiplomata által készített jelentést

Tisztelettel:
Csizmazia Pál

Duna-Stratégia konferencia, Konstanca (Mamaia) 2010. június 9.-11.

2010. június 9-11. között Romániában tartotta a Duna-stratégia stakeholder záró konferenciáját. A magyar delegációt Németh Zsolt a KÜM államtitkára vezette. A rendezvényen részt vettek a közlekedési és környezetvédelmi szakterület, valamint a Fővárosi Polgármesteri Hivatal képviselői is.

A román külügyminiszter, Teodor Baconschi megnyitó beszédében hangsúlyozta Románia kezdettől fogva meghatározó szerepvállalását a Duna menti országok együttműködését biztosító szervezetekben. A megkülönböztetett figyelmet érdemlő projektek közé sorolta a regionális energiapiac kialakítását lehetővé tevő vezeték-összeköttetések megteremtését, a közúti és szállítási infrastruktúra korszerűsítését, a Duna hajózhatóságának javítását. Az így megvalósuló beruházások révén elérhető lenne az a célkitűzés, amely 10 év alatt megkétszerezné a folyón lebonyolított áruforgalom volumenét.
Jelezte, hogy Romániának kiemelt érdeke fűződik ahhoz, hogy a fekete-tengeri térség stabil, demokratikus és gazdaságilag dinamikusan fejlődő régióvá váljon, ezért fontosnak tartotta a Duna-stratégia és a Fekete–tengeri Szinergia együttműködési kezdeményezés közötti kapcsolat megteremtését és a fejlesztések összehangolását.

Johannes Hahn a regionális politikáért felelős EU biztos határozott szándékát fejezte ki, hogy a kormányoktól és egyéb szervezetektől eddig beérkezett több mint 100 javaslatból az év végéig elkészítik az Akció Tervet, amely korlátozott számú prioritásra koncentrál majd és reálisan kivitelezhető projektek beemelésével a régió egészének hosszú távú érdekeit szolgálja. Ehhez elengedhetetlen a növekedést hátráltató szűk keresztmetszetek megszüntetése.

A társadalmi-gazdasági vonatkozások közül kiemelte a szabadkereskedelmet még akadályozó tényezők lebontását, a környezetbarát K+F támogatását és a kulturális értékek hasznosítását. A környezetvédelem területéről a szennyvízkezelést és a vízminőség javítását célzó projektekre, valamint az árvízvédelmet szolgáló folyószabályozásra helyezte a fő hangsúlyt. Reményét fejezte ki, hogy a kidolgozandó Stratégia megkönnyíti az energetikai és közlekedési kapcsolatok javítására már létező projektek megvalósítását. Az országok közötti energetikai és közlekedési összeköttetések létrehozása, a kikötők modernizálása egyrészt növeli az energiaellátás biztonságát, másrészt a kereskedelem feltételeinek javításával hozzájárul a térség gazdasági növekedéséhez is. Utalt arra, hogy az eddigi konzultációk nyilvánvalóvá tették, hogy szükség van a folyó hajózhatóságának javítására.

A Stratégia keretében megjelenő projektek finanszírozására vonatkozóan elmondta, hogy személy szerint igyekszik határozottan lobbizni azért, hogy a következő költségvetési időszakban a regionális politika területe változatlanul megkapja azt az összeget, amely biztosítja a térség gazdasági fejlődéséhez is hozzájáruló beruházások fedezetének jelentős részét. Jelenleg 100 millió euró áll rendelkezésre a Duna régió országai részére, de a projektek gyakorlati megvalósítása nehézkesen történik.

Meggyőződését fejezte ki, hogy a Stratégia keretében a Dunára kell összpontosítani a figyelmet, jóllehet egyes vélemények szerint annak ki kellene terjednie a Fekete-tengerre is. Nem tartaná szerencsének, ha a Fekete-tengeri Szinergia Kezdeményezés nyújtotta multilaterális keretben megoldható feladatok párhuzamosan megjelennének a dunai projektek között is.

Németh Zsolt államtitkár előadásában a határmenti együttműködés fontosságát emelte ki, ami utak, hidak építését, határátkelőhelyek nyitását jelenti. Az ilyen jellegű fejlesztések elősegítik az országok közötti a kapcsolatok szorosabbra fűzését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás körülményei között egyre nagyobb figyelmet kell szentelni az édesvíz tározók építésére. Megítélése szerint a Duna stratégia jó eszköz arra, hogy a közlekedési és azon belül is a vasúti infrastruktúra fejlesztésével elérjük a nyugat-európai színvonalat.

Borbély László román környezetvédelmi miniszter a Duna stratégia megvalósításához szükséges politikai akarat meglétét üdvözölte. Kiemelte, hogy Románia kezdeményezője volt a stratégia megalkotásának. Véleménye szerint annak elfogadása, amely a magyar EU elnökség egyik kiemelt célkitűzése lesz, pozitív üzenetet közvetít az üzleti szféra felé, ugyanakkor a környezettel való gazdálkodás javításához és az együttműködő partnerek közötti szolidaritás növeléséhez is hozzájárul.

A horvát Külügyminisztérium államtitkára az ország területén található és a Dunával kapcsolatban álló belvízi hajózható útvonalak fejlesztésének fontosságáról beszélt.

Erhard Busek a Duna Régió és Közép-Európa Intézet vezetője hozzászólásában a gyors sikerek elérésének fontosságára hívta fel a figyelmet, vagyis a Duna-stratégiát mielőbb a gyakorlatba kellene ültetni, hogy végre az itt élők számára kézzelfogható eredményeket produkáljon. Óvott attól, hogy az érintett országok minden fejlesztési elképzelést ebbe a programba próbáljanak belesűríteni. A Duna menti országok együttműködését és annak eredményességét sokkal fontosabbnak ítélte az EU bővítésének kérdésénél is. Megítélése szerint a projektekhez a források rendelkezésre állnak, csak az azokhoz való hozzájutást kell átgondoltan megoldani. A térségben még mindig létező kétoldalú problémákat mihamarabb rendezni kell, hogy a felek közötti együttműködést az egyenrangúság jellemezhesse. Az eredmények elérése szempontjából döntő elemnek tartotta, hogy a jól elhatároltató felelősségi körök kerüljenek kialakításra. A stratégia multikulturális vonatkozásai tovább lehetőséget biztosítanak az együttműködés kiszélesítésére.

A szerb miniszterelnök-helyettes, Bozidar Djelic a stratégia potenciális szerepéről beszélt, amelyet a gazdasági növekedés újraindításában és a munkahelyteremtésben tölthet be. Célszerűnek tartotta a Duna stratégiával foglalkozó, „egyszemélyes” főképviselő kinevezését annak érdekében, hogy a projekt megvalósítása megfelelő súlyt és szervezettséget kapjon az EU-n belül. Hangsúlyozta, hogy Szerbia számára a legfontosabb tengeri kikötő Konstanca, ennek megfelelően minden, a kikötői infrastruktúrában végrehajtandó fejlesztést támogatnak.

Karla Peijs az EU belső vízi út projektjeinek koordinátora a Duna hajózhatóságának biztosítását tartotta kiemelendőnek és rámutatott a piacok összekapcsolásának, illetve az ipari központok integrált fejlesztésének jelentőségére is, amelyek pótlólagos keresletet támasztanának a Duna, mint szállítási útvonal nyújtotta előnyök hatékonyabb kihasználására. A hajópark korszerűsítésnél elsődleges kritériumként kell figyelembe venni a környezetbarát megoldások alkalmazását.

Az összeköttetések munkacsoport ülésén az EU illetékes Főigazgatóságainak, illetve a román regionális fejlesztési tárca képviselői a hajózhatóság javítását, a hajópark és a kikötő hálózat korszerűsítését, valamint az egységes szemléletű fejlesztések megvalósítását emelték ki. Emellett szóltak a vasúthálózat bővítésének, az intermodális szállítási formák nagyobb mértékű elterjesztésének és az energetikai kapcsolatok megteremtésének fontosságáról is. Az Európai Beruházási Bank képviselője szükségesnek tartotta egy minimális létszámú titkárság felállítását a projektek és azok finanszírozásának megfelelő koordinálása, illetve az információáramlás folyamatosságának biztosítása érdekében.

Az EU képviselői a Duna stratégia keretében megvalósuló tevékenység megfelelő koordinálását, ellenőrzését és a projektek rugalmas kezelését ígérték, megítélésük szerint ez lehet a várt sikerek egyik záloga.

A záró stakeholder konferencián elhangzott hozzászólásokból érzékelhető volt, hogy az ebben az évben megrendezett hasonló találkozók hozadékaként számos projektötletet vetettek föl a részes országok. A Bizottság arra törekszik, hogy a szerteágazó javaslatokból néhány kiemelt területre koncentráló Duna-stratégia kerüljön elfogadásra. Az előadások alapján hangsúlyt kaphat a Duna hajózhatóságának javítása, a kapcsolódó közlekedési-szállítási infrastruktúra fejlesztése, a kulturális sokszínűség megismerését segítő turisztikai projektek és ezek környezetvédelmi vonatkozásai. A megvalósítás során fő hangsúlyt a már létező projektek hatékonyabb folytatására és az újak pragmatikus, gyors eredményt felmutató lebonyolítására kívánják helyezni és a további forrásokat a regionális politika keretében biztosítani. Románia földrajzi adottságait figyelembe véve érdekelt minden olyan fejlesztésében, ami közvetlenül vagy közvetve növeli Dunán lebonyolítható forgalmat, ugyanakkor a fekete-tengeri térség bevonására irányuló törekvései úgy tűnik nem, vagy csak igen korlátozott mértékben érvényesülhetnek.

Készítette. Bogár Ferenc – KGSZ

Bukarest, 2010. június 15.