Reális Zöldek Klub - Sólyom László

Sólyom László, zöld szemüveget szeretne látni az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az orrán.

A jogi tudományokban kevésbé jártas polgár számára országának alkotmánya megértése okoz a legkevesebb gondot. Más alacsonyabb rendű jogforrások megértéséhez már segítségre van szüksége.

Nem így Sólyom László köztársasági elnök.

Sólyom László, 2006. március 13–án az Alkotmánybírósághoz fordult az állami kitüntetésekkel kapcsolatban.

Nem tudunk arról, hogy a köztársasági elnök három és féloldalas indítványát az Alkotmánybíróság egyáltalán befogadta volna, Sólyom indítványa körül mély csönd tapasztalható.

Ugyanakkor már nem először halljuk, hogy a Köztársasági Elnök, ismételtem nem egyeztetett a pártokkal az állampolgári biztos személyét illetően.

Sólyom jelöltjeiről előszeretettel hangsúlyozza, hogy azok távol állnak a pártoktól.

Az Alkotmány vonatkozó passzusa szerint a pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában, Sólyom jelöltjei nem ilyenek ők önjárók, mint maga a Köztársasági Elnök, ezt mi tudjuk reális zöldek legjobban, volt alkalmunk rájönni, hogy dumakörös mozgalmár kompromisszumra képtelen.

De nemcsak nekünk volt lehetőségünk ilyen tapasztaltra szert tenni, hogy dumakörös alkalmatlan állami feladat ellátására, az Orbán kormánynak is megadatott ez. 1998 után az Orbán kormány Vargha Jánost beemelte az állami hivatalnokok körébe, majd egy idő után kénytelen volt Varghától megválni.

Ennek ellenére a FIDESZ, 2005-ben még is bedőlt a civilek egy alig több mint néhány tíz tagjának, felkarolta Sólyom megválasztását köztársasági elnöknek.

Sólyom annak ellenére, hogy a nemzet egységét fejezné ki, az államszervezet demokratikus működése felett őrködne, civil uralommal váltaná fel az állampolgárok belegyezésén és felhatalmazása alapján nyugvó kormányzati rendszert. A köztársasági elnök ugyanis nem bírja a parlamenti többség bizalmát, a jelöltjeinek kiválasztása során, megpróbálkozik megkerüli a törvényhozót, ezzel tudomásra hozni a képviselőknek, hogy ő az első számú közméltóság.

De az is elképzelhető, hogy Sólyom László, amikor pártoktól mentes jelöltet hoz szóba a Törvényhozónak, az Alkotmányból indul ki.

Az Alkotmányban ugyanis az áll, hogy az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak.

Hogy ez a baki benne felejtődött az Alkotmányban, álláspontunk szerint Sólyom nagyban hibáztatható.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa funkciójára Sólyom legújabb jelöltje Szabó Máté.

Szabó Máté, meglehetősen sokat foglakozott a környezetpolitika társadalmi- politikai erőterében mozgó zöldekkel, amelynek ma első számú fogadatlan prókátora maga Sólyom László.

Sólyom önmagát zöld államfőnek tartja, és a jelek szerint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának is hasonló szemüveget kíván adni.

Nagy kérdés, hogy a képviselők kettőharmada, az állampolgári jogok biztosa számára zöld csőlátást tartja a legfontosabbnak.(Zöldike)

A reális zöldek, üdvözli a parlamenti pártok elhatározását, hogy Sólyom László jelöltjéről a T. Ház csak ősszel szavaz.

A reális zöldeknek legfőbb bajuk Sólyom jelöltjével Szabó Mátéval, hogy Szabó nem ismerte fel azt a tényt, hogy az ökológiai mozgalmakat a háttérből a kőolaj lobbi és a Soros Alapítványt dirigálja.

Azt a tényt, hogy a zöld mozgalmakat a kőolaj lobbi, illetve tengerentúlról Európa versenyképességének visszafogására támogatták a háttérből.

Szabó egyfajta dicsfénnyel övezi körül a zöldmozgalmakat, Sólyom László, és számos mozgalmár/ média guru zöld múltja Szabó szemüvegén átnézve, pozitív megítélést kaphat. Egy- két konkrét példa állításunk alátámasztására.

A nyolcvanas évek első harmadától kezdődően 2000-ig 20 milliárd forint csurgott el az atomszemét elhelyezésének a kutatására. Az energetikai kormányzat atomszemét elhelyezését a nyolcvanas évek elején Ófaluba tervezte.

Az atomszemét elhelyezését akadályozta meg az a mozgalom, amelynek fényes csillaga Wekler Ferenc, az a Wekler, amely ma SZDSZ katonaként a nukleáris energia melletti kiállása révén jelentős atompénzből származó javadalmazáshoz jut.

Egyetlen országban a világon, amelyben atomerőmű üzemel nem költöttek el feleslegesen annyi pénzt az atomszemét ügyének a megoldására, mint Magyarországon.

Észre kellene már venni, hogy Magyarország jelenlegi nehéz gazdasági helyzetét nem a Gyurcsány kormány hozta össze, hanem a „weklerek” sisere hada 1985-től kezdődően.

Más: A hazai zöldmozgalmak körébe beépült a WWF, amelyet a média előszeretettel civil szervezetnek becéz, holott a WWF alapítvány. Egy alapítványnak a célja a vagyonának a gyarapítása, és nem Magyarország boldogulásának az elősegítése. A WWF első embere Fülöp herceg az angol királynő férje, annak a családnak az első férfi embere, amelynek a birtokában van a British Petróleum részvényeinek döntő hányada.

Szabó, a reális zöldek véleménye szerint nem lényeglátó, és arra gondolunk biztosként is, csőlátó marad. (Juhos)