Reális Zöldek Klub - A táv hő ellátás Heller László tanítása szerint folyik ...

A Főváros panelházainak, lakótelepeinek táv hő ellátását biztosító fővárosi erőművek hő körfolyamatainak a fejlesztése ötven éve a nagy magyar kalorikus mérnök, Heller László néhai nagyhírű professzor tanítása szerint folyik. Indokolatlan a Fővárosban a táv hő árának több mint tíz százalékos növelése.

A kilencvenes évek elején a reális zöldek megmutatták Demszky Gábor főpolgármesternek honnan meríthet a Főváros energiagazdálkodása folytatásához, Mádai Péter, néhai SZDSZ képviselő társaságában felkeresték a Főpolgármestert.

Budapest energiagazdálkodása kiszivattyúzására beindított „szivattyúk” működésének a hatásra (Bogár László után) a reális zöldek javaslatát Demszky partvonalon kívülre tette, Demszky Gábort pedig húsz éven át a Főváros lakói megőrizték a Főváros élén.
A reális zöldek szerint a panelházaik lakóinak szavazta is szükséges volt a húsz éves Demszky korszákhoz.

Heller professzornak számos javaslata volt a kondenzációs rendszerek javítására a kondenzációs veszteségek csökkentésére, de elsősorban az ellennyomásos rendszerek létesítését javasolta az energiagazdálkodás alappillérévé tenni.
Különösen a hőszivattyúrendszerek létesítésének a híve volt.

A hőszivattyúrendszer lehetővé teszi a környezetünkben rejlő hőenergiának a hasznosítását. Heller professzor előadásain visszatérően elhangzott, ha a villamos áramot ellenállás – fűtésben hasznosítanók, úgy természetesen 1 kWó energiából legfeljebb 860 kcal hőenergiát nyerünk, addig hőszivattyú alkalmazása lehetővé teszi, hogy 1 kWó felhasználásánál 860 kcal helyett 3-4000, de különleges akár 15-20000 kcal hőmennyiséget is kinyerhetünk.

A Professzor nyomban hozzáfűzte:
Ez a tény természetesen nem áll ellentétben a termodinamika első főtételével, mert amíg az ellenállás – fűtésnél az elektromos energia egyszerűen átalakul hőenergiává, addig a hőszivattyúrendszernél az elektromos energiát mechanikai munka végzésére használjuk fel, hogy segítségével például a Duna vizéből vonhassuk el a szükséges hőmennyiségeket.

A hőszivattyúrendszer gazdaságosságát a befektetett mechanikai munka és a kinyert hőenergia hányados adja, hőszivattyúnak épületfűtési célokra történő hasznosításánál ez az érték legfeljebb 4-5 értéket érhet el.
Hőszivattyúnak más ipari célra történő felhasználásánál ez az érték akár 20-25 is lehet, biztosan versenyképes más megoldásokkal összevetve.
Heller professzor tanítása szerint az energiagazdálkodásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy az energia megtakarítások milyen beruházásokra árán érhetők el. Ugyanis abban az esetben, ha a beruházásokra fordított összeg olyan nagy, hogy az energia megtakarításból származó haszont felemészti, úgy természetesen nincsen értelme az energia megtakarításra irányuló intézkedésnek.

Ez a magyarázata, hogy a rendszerváltás előtt a Fővárosban hőt szolgáltató erőműveknél hőszivattyús fejlesztésekre nem került sor.
Volt egyik másik oka annak, hogy hőszivattyúk beruházására nem került sor a Főváros erőműveinél.
Az ország a nyolcvanas években több mint 13 TWó villamos energiát importált, a hazai termelés önköltségéhez képest sokkal kedvezőbb áron.

Az import és a hazai termelés elegendő volt az ország biztonságos villamos energia igényének a biztosítására, a rendelkezésre álló villamos energia hő ellátásra való felhasználását a politikai vezetés nem engedélyezte. (Uhu)

Kapcsolódó közleményünk:

http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1748