Reális Zöldek Klub - Büntetőeljárást javasolnak a reális zöldek Sólyom Lászlóval szemben

A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetőeljárás csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani. (Alkotmány 32.§ (2) bekezdés)

Szerencs város polgára kezdeményezzen büntetőeljárást Sólyom Lászlóval szemben javasolják a reális zöldek.

Sólyom László azzal, hogy köztársasági elnökként fellépett a Szerencsre tervezett szalma tüzelésű erőmű beruházásával szemben több százmillió forint kárt okozott Szerencs városának. Szerencs városa 120 éves ipari múltra tekinthet vissza. A rendszerváltást követően megszűnt a cukorrépa feldolgozása és a csokoládégyár, a cukorgyár terültén működő pakura tüzelésű erőmű is, mintegy 700 az ipari tevékenységhez kapcsolódó munkahely szűnt meg. Szerencs városában ma él olyan cukorgyárban tisztes kort megért mérnök ember, aki kőművesek mellett kényszerül segédmunkát végezni.

Szerencs város határára nézve a szőlő termesztése nem jellemző, a város határának mindössze 7 százalékán folyik szőlőtermesztés. Szerencs város határa nem része a Tokaj-Hegyaljai borvidék területének. A valóban borvidéknek számító terület, magterület összesen kilenc település - Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya - közigazgatási területének részét képezik, továbbá ide tartozik Sátoraljaújhelyen az Ungvári Pince, Sárospatakon a Rákóczi Pince, Hercegkúton a Kőporosi és a Gomboshegyi Pincék, valamint Tolcsván az Oremus és a Tolcsva Bormúzeum Pincék. A borvidék 1561 óta dokumentált története bizonyítja, hogy a szőlőtermelés mindig a "három sátorhegy" (Tokaji-hegy, az abaújszántói Sátor-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy) által meghatározott háromszögön belül zajlott, úgy ahogyan azt Mária Terézia királynőnk megmondta: Szőlőt ott kell termesztetni, ahol gabonát nem lehet.

Az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji borvidéket 2002-ben, mint változó kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára. A Világörökség Bizottsága döntését a teraszos szőlőművelés és a hordóban történő bor érlelés hagyománya motiválta. A felvételt követően világörökségi helyszín összesen 132,555 négyzetkilométernyi (13.245 ha) magterületének jelentős része külföldi befektetők kezébe került a teraszos szőlőművelést felváltotta a gépesített nagyüzemi szőlőtermesztés és hordók helyett kádakban történő bortárolás technológiája. Az 1997-ben elfogadott bortörvény szerint a Tokaj-Hegyaljai borvidéket és az ütközőzónába helyezett 27 további település közigazgatási területét azonosan szabályozza. Sólyom László jogi végzettségű akadémikusnak, mielőtt neki ment volna a szalma tüzelésű erőmű beruházásának, illet volna felismernie, a bortörvény a térségre vonatkozó homogén szabályozási eljárását módosítani szükséges, ha a térség szélén csupán 7 százalékos a terület szőlővel fedettsége és a magterületen 85 százalék, akkor az egymástól jelentősen eltérő területek törvényileg nem szabályozhatók azonos módon. A FIDESZ térségi politikusai, sőt még Demeter Ervin FIDESZ képviselő, újdonsült szőlős gazda- nem a térségben van a képviselő szőlő birtoka - a választások előtt katalizálta a külföldi szőlőbirtokosok által megvásárolt mozgalmárok szalmatüzelésű erőművel szembeni akcióit. Még a Jobbik térségi képviselő jelöltje is a mozgalmárok oldalára állt a választások előtt! Az új tulajdonosok Júdás pénzéből a zöld mozgalmároknak tellett az országos média guruk megvásárlására, a szalma tüzelésű erőműre nemet mondók hangjával tele körtölték a hazai közvéleményt.

A szocialista kormány az MSZP törvényhozók, ahelyett, hogy kezdeményezték volna a bortörvény fentiek szerint módosítását, hallgattak a politikai csatározásokból elől kitértek. Nagy kérdés, hogy a szocik meghatározó zöld politikusainak Szili Katalinnak Szabó Imre miniszternek és az MSZP zöld tagozata valamennyi politikusának valójában mi a politikai hitvallása a térség népességének a védelme vagy a gyarmatosítók kiszolgálása?

A helyzet ma más, a fentieknél sokkal árnyaltabb a térségben.

Az UNESCO és ICOMOS missziója a tokaji borvidék világörökségi helyszínén tárgyalt a hét elején. A tárgyalások nem sajtó nyilvánosak voltak, az Észak Keleti napló a térség független napilap szerkesztősége ennek ellenére jól értesült, a lap címoldalon tette közzé: „Nem az erőműről vitáznak”(ÉSZAK Magyarország, 2010.09.23.) A laptudósítása szerint dr. Hörcsik Richárd, a FIDESZ frakcióvezető – helyettese, Sárospatak polgármestere elmondta, ez a kérdés (szerkesztő megjegyzése: a szalma tüzelésű erőmű beruházása) nem a világörökség kontra ipari beruházás kérdése itt nem a kormánynak és az UNESCO-nak kell egy vitát eldönteni, hanem a térségben élőknek, kell tudnia kompromisszumra jutnia.

A reális zöldek örvendenek a FIDESZ frakcióvezető helyettes fenti kinyilatkoztatásának, még jobban örvendtek volna, ha az üzenet időben elért volna Fülöp Sándor ombudsman fülébe, az ombudsman nem kényszerült volna Sólyom László köztársasági elnök utasításának eleget tenni, keresztbe feküdni Szerencsen a tervezett beruházás felé vezető közúton.

A reális zöldek állítják, ha lesz erőmű Szerencs határában, rövid időn belül lesz kapcsolódó beruházás, például must bepárlás, és sok másfajta technológiát megvalósítani akaró befektető. Orbán Viktor miniszterelnök által megígért egy millió új munkahelyből csak Szerencs városában 2000 munkahely biztosan meg lesz, és ez nem semmi.

A szalma tüzelésű erőmű révén a térség nem környezetszennyezi majd az ország többi részét. A borvidék területén egyetlen villanytelep nincs, a térségbe a villany kívülről érkezik. A szalma tüzelésű erőműben tökéletes módon lehetséges a szőlő venyige eltüzelése is, a tüzelés révén csupán széndioxid kerül a légkörbe, CO2 hizlalja a szőlőszemek növekedését, a reális zöldek javasolja Hujber Ottónak a beruházás élharcosának, kérjen részesesedést a bortermelők extraprofitjából.

A reális zöldek bizonyosak abban a magterületen a must érlelése során felszabaduló szénmonoxid eloszlik, a térségben nem okoz környezeti többletterhelést a lakosság számára, különösen a magterület körül élőknek, a sík vidéken élőknek, annak ellenére sem, hogy a szénmonoxid fajsúlya nehezebb a levegő fajsúlyánál. (Zöldike)