Nem építünk vízlépcsőt úton elindulva jutottunk el a vörös iszap katasztrófáig
Dátum: 2010. October 08. Friday, 21:07
Rovat: Média
 Nem építünk vízlépcsőt úton elindulva jutottunk el a vörös iszap katasztrófáig és az útnak még nincs vége.
Nem építünk vízlépcsőt húsz éve meghatározó regulája a környezetpolitika csinálóinak, az egymást váltó kormányok zöld tárca vezetőinek.
A kerek asztal körül helyet foglaló pártok, szervezetek között egyetlen kérdésben volt százszázalékos az egyetértés: nem építünk vízlépcsőt.
Nem építünk vízlépcsőt vezérelv, a rendszerváltás követően magyar nem építhet semmit a Kárpát medence közepén zsinórmértékké módosult.
Sokan a rendszerváltás idején abban a hiedelemben voltak a kapitalizmus abban fog eltérni a szocializmustól, hogy a kapitalizmusban nem épülhet vízlépcső.
Az ajkai timföldgyárat Horn Gyula kormányzásának az idején 1997-ben privatizálták, amikor is a vízlépcső ellenesség kulminált a politika és a közélet színpadán.
Horn Gyula, aki a kapitalizmus gazdaságtanát Harkovban sajátította el, 1994 –et követően nem kívánta folytatni a rendszerváltás előtt már megkezdett és az Antall kormány idején tovább folyt privatizációt.
A privatizáció folytatására a tengerentúlról kapott parancsot Horn Gyula. Clinton, USA elnöke üzenő cédulán adott parancsot Horn Gyulának: Miniszterelnök úr a privatizációt tessék folytatni, mert különben a csapokat (kölcsön) bezárom!
Aki 1997-ben jó helyen volt és tudta, hogy a kapitalizmus gazdasága a magántulajdonon alapul, nem dőlt be a Duna – Kör által terjesztett hazugságnak, privatizált befektetett.
A timföldgyár értékét 1.7 milliárd forintban állapították meg, a gyárért ennyi pénz a költségvetésbe nem folyt be, de ígéret igen, hogy három milliárd forintos környezetvédelmi korszerűsítést hajtanak végre a tulajdonosok.
Az ígéret szép szó, ha nem tartják be 12 éve úgy is jó.
A tizenkét év négy éves FIDESZ és hét évig tartó MSZP-SZDSZ és egy évig MSZP kormányzás jegyében telt el
Hogy 1998-ban a választásokat követően az első Orbán kormány vehette a kezébe a kormányrudat, ahhoz a nem építünk vízlépcsőt mozgalom hívei, köztük FIDESZ és SZDSZ politikusok hozzájárultak.
A 2002-es választások előtt Medgyessy Péter az MSZP miniszterelnök jelöltje már a választások előtt megígérte, ha megnyeri a választást, alsó vízlépcsőt nem épít.
Az Aluminiumtermelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonosai 12 éve más sem hallanak, mint azt hogy nem építünk, úgy gondolták akkor ők sem építenek második gátat.
2003. április 10-én a paksi atomerőmű 2. blokkján súlyos üzemzavar történt, amelynek következtében kis mennyiségű radioaktív anyag jutott ki a környezetbe. Az üzemzavar nem magában a reaktorban, hanem egy hozzá kapcsolódó segédberendezésben történt, miközben a reaktor nem működött. Az üzemzavar abból keletkezett, hogy a fűtőelemek mosására szolgáló tartályban a fűtőelemkötegek túlhevültek, majd hideg víz ömlött rájuk, és ettől súlyosan megsérültek.
A FIDESZ javaslatára az üzemzavar parlamentvizsgáló bizottság elé került. A vizsgálat során a politikusok számára világossá vált, hogy a veszélyes létesítményekben a környezetre káros anyagokat több független mérnöki gát alkalmazásával zárják el a külvilágtól, hogy az egyik gát meghibásodása ne okozhassa a környezet terhelését. Hogy e szabály betartását az elmúlt 12 évben sem a Törvényhozó, sem az egymást váltó kormányok, hatóságok az Aluminiumtermelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonosaitól miért nem követelték meg, annak okát a reális zöldek abban látják, hogy a rendszerváltás követően a magyar zöld politika rossz úton indult el és halad ma is.
Kapcsolódó sajtóközlemény:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1845
|
|