Brüsszelben már készül a Duna-stratégia, magyar kormánybiztos részvételével
Dátum: 2010. October 17. Sunday, 12:24
Rovat: Vízügyek
Brüsszelben már készül a Duna-stratégia, magyar kormánybiztos részvételével. Duna Vásár is volt magyar résztvevőkkel!
Kedves Kollégák!
Utólag értesültünk arról, hogy Brüsszelben, 2010.10.07-én, egy újabb Európai Duna Régió Stratégiával / EDRS foglalkozó, nemzetközi konferenciára került sor, a magyar kormánybiztos részvételével. Magyarországot a brüsszeli Duna Vásáron dél-alföldi fazekasok, kosárfonók és takácsok képviselték! (Ez utóbbi megnyugtató!)
Az utólagos tájékoztatás céljából, mellékelem a Duna TV Híradójának interneten elérhető linkjét, Baraczka Eszter tudósítását, valamint az EurActiv riportját. A Híradó 05:50-7:10 közötti része foglalkozik a témával.
http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=664142
2010.10.07. Duna TV Híradó. Duna-stratégia Brüsszel, J. Hahn, Barsiné Pataky Etelka.
05:50 – 07:10
Az EurActiv riporterének kérdéseit, valamint a válaszok után logikusan felmerült megjegyzéseinket, és kérdéseinket az alábbiakban foglaljuk össze, kivonatosan:
Duna-stratégia készül Brüsszelben, a magyar kormánybiztos részvételével.
A mellékelt videó, és a vonatkozó riport legfontosabb megállapításai, és a feltett, de érdemben meg nem válaszolt kérdései:
Kivonat:
- Azt szeretnénk, ha a Duna valóban „kék” lenne - mondta Johannes Hahn, az EU regionális biztosa, aki Johann Strauss honfitársaként nem is fogalmazhatta volna meg világosabban az elképzeléseket. A vízminőség javítása mellett a stratégia középpontjában ott van még a hajózhatóság, az energiakapcsolatok és a szállítás fejlesztése. A Rajna teherforgalma ma kétszázszor akkora, mint a nála nagyobb Dunáé.
- Ahogy az Unió történelmében is jellemző volt, a dolgok általában valamilyen gazdasági együttműködéssel indulnak, és csak idővel válnak politikai projektté. Az Európai Unió így vált a szén- és acélipari együttműködést szolgáló Montánunióból egy olyan közösséggé, amelynek értékei vannak, és amely hozzájárult a német-francia megbékéléshez. Úgy vélem, hogy a Duna-stratégiában is ezt a modellt kell követni.
Kérdések Barsiné Pataky Etelka, EDRS kormánybiztoshoz / EurActiv részéről, kivonat:
- Ön, mint a Duna-stratégia magyarországi koordinátora, fontosnak tartja, hogy a stratégia keretében megerősítsék a Duna-menti országok civil katasztrófavédelmi mechanizmusait?
- A Duna-stratégia jelenleg a legtöbb ember fejében homályos fogalomként él, nem vagyunk tisztában vele, hogy mi lesz ennek a tartalma. Az európai régiók és városok hete keretében, Brüsszelben tartott Duna-régiós konferencián Ön úgy nyilatkozott, hogy "a Duna-stratégia a jó-szomszédságot hirdeti Közép-Európában, és hozzájárulhat a még gyümölcsözőbb kapcsolatok kialakításához az Unió és Kelet-Európa között.” Ezek szerint a Duna-stratégia inkább politikai célú együttműködés lesz?
- Mi az, amiben a Duna-stratégia pluszt nyújthat?
- Mennyire kell szoros, vagy rendszeres együttműködésre számítani az érintett országok között?
- A Duna-stratégiával kapcsolatos egyeztetéseken esett szó a Duna Bizottság és az EU belvízi hajózási szabályainak közelítéséről?
- Számíthatunk-e arra, hogy az 1948-as Dunai Egyezmény és az EU belvízi liberalizációs csomagja közötti esetleges jogi kollíziót a magyar elnökség megpróbálja feloldani?
- Terveznek ilyen lobbi-tevékenységet?
- Felmerül a kérdés, nem lehetne-e a fennmaradó pénzeket a Duna-stratégiába átcsoportosítani? ... Nem gondolja, hogy egy ilyen lépésbe a Duna-stratégiában nem érintett országok soha nem egyeznének bele?
- Említette, hogy az egyes projekteket nem feltétlenül kormányok, hanem akár civil szervezetek is koordinálhatják. Pályázatok alapján döntik el, hogy ki milyen projektek vihet?
- Mi a helyzet azokkal az országokkal, amelyek nem tagállamai az Uniónak. Ők hogyan tudnak bekapcsolódni a projektekbe?
- Nem fenyeget egyfajta kettős mérce az unión kívüli országokkal szemben?
- Éppen a Duna-stratégia véghajrájában lesz Magyarország kulcspozícióban, hiszen 2011 első felében esedékes az uniós tanácsi elnökség. Ez azt jelenti, hogy az Ön szerepe is meghatározó lesz a közösségi stratégia kialakításában, mint magyar Duna-koordinátor?
A mi kérdéseink:
- Az Európai Unió / EU a francia-német megbékélés után, hozzájárulhatna a magyar-szlovák megbékéléshez is! (lásd: BNV – HNB-ügy 20 év után! A Duna hajózhatóságának, árvízvédelmének, vízenergia-hasznosításának megoldása, a BNV-vita lezárása, valójában Magyarország érdeke is lenne!)
- Az árvíz-, belvíz-, aszály mellett a víz-, és nehézfém-, valamint a cianid-szennyezések kapcsán a Duna-stratégia a Tiszával is foglalkozik-e majd a témában közvetlenül is érintett román és magyar fél?
- A jó-szomszédi kapcsolatok erősítését – a politikai deklaráción túl – ideje lenne már, konkrét stratégiákra, programokra alapozni, az egységes európai belvízi hajózóút-hálózat megvalósításának elősegítése érdekében! Erre kellene koncentrálni, elkerülve a szétaprózódást, és divergenciát! Magyarország a kezdetektől fogva „fordítva ült és ül a lovon”, koncepció, stratégia, program nélkül, írt ki pályázatokat a „semmibe”! A több, mint 300 „projekt-ötlet” hogyan állhatna össze egy koherens programmá, stratégia nélkül? Ki ezért a felelős?
- Akkor a magyar EU-elnökség idején, ki képviseli a magyar érdekeket, és hogyan?
Ha valaki - az illetékesek helyett! - tudja a konkrét választ a feltett kérdésekre, kérem, értesítsen, talán még mindig nem késő!
Korábbi irásaimban már többször felhívtam a döntéshozók figyelmét arra, hogy a "Zöld Gazdaság"-ot csak a "Kék Gazdaság"-on keresztül érhetik el!
Az éghajlatváltozás Kárpát-medencei hatásai, az egyre szélsőségesebbé váló időjárás okozta károk (árvíz-, belvíz-, aszály-, víz-, nehézfém-, cianid-szennyezések, stb.) és azok nagyságrendje, még mindig nem ébresztették fel az illetékeseket, a szemlélet-, és paradigma-/para-"dogma"-váltás még mindig nem következett be. (Klíma-, energia-, árvíz-, aszály-, agrár-, turizmus-stratégiák felülvizsgálata, ill. kidolgozása, stb.?)
A Duna és a Tisza ügyében - a felülvizsgált és korszerűsített fenti stratégiák alapján - még mindig nem kezdődött érdemi párbeszéd az egyes szakterületek hazai képviselői között, a valódi "Nemzeti Konzultáció" és "Nemzeti Összefogás" még mindig késik, a jelenlegi Kormány érdemi változtatás nélkül folytatja a korábbi Kormányok elhibázott politikáját.
Érdekes módon, az Ajkai vörösiszap-katasztrófa bekövetkezte után, Kolontár védelme érdekében, pár nap alatt lehetett többszázméteres védőtöltést készíteni!
Miért kell mindig megvárni, amíg a katasztrófa bekövetkezik? A Tisza-völgyben most is másfél-millió ember élet-, és vagyonbiztonságát veszélyeztetik az egymást váltó Kormányok és Parlamentek a rossz és hibás döntések, ill. a döntés-képtelenség miatt!
Erre annak idején, ugyancsak felhívtuk a figyelmet, de válaszra sem méltatták a vészjelzéseket! Ideje lenne felébredni!
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
Dokumentum és képek:
|
|