Vörös lobogó helyett, vörös színben a természet visszavágott
Dátum: 2010. October 18. Monday, 10:49
Rovat: Média


A Duna – Kör, lakást építs ne gátat jelszóval vezette félre a közvéleményt.
A Duna –Kör, ténykedését követően Magyarországon gát építése tabu témává vált, a politikusok az egymást váltó kormányokkal együtt lefejezték a világhírű magyar vízügyet, lakások épültek ártéren és a meglévő gátak tövében.


A reális zöldek tagjai 18 éve hangoztatják, a rendszerváltást követően a magyar politikusok a hazugság útján indultak el, és az út végén katasztrófa vár az országra.
A reális zöldek álláspontjának a közzétételére a média alig adott nyilvánosságot, ellenben a Judások megszólalását felerősítette.
A magyar vízügy lefejezéséhez statisztált a hazai média.

A Duna –Kör működése hozzájárult a vörös iszap katasztrófához.
A reális zöldek archívumából közzé tesszük a rendszerváltás legnagyobb hazugságáról szóló megnyilatkozásokat.
Judások álláspontja:

„Minden szabadon folyjék, távol legyen a dolgoktól az erőszak.” A Duna Kör jelmondata.

A Duna-kör javaslata 1992-ben a Magyar Országgyűlésnek és a Kormánynak:
„Sürgősen távolítsák el hivatalukból azokat a vezető köztisztviselőket, akik nyíltan akadályozzák a kormányt alapvető nemzeti érdekeink érvényesőlésében, és kételyt ébresztenek a cseh és szlovák félben álláspontunk komolyságát illetően: Bába Iván helyettes külügyi államtitkárt, Keresztes K. Sándor környezetvédelmi minisztert, valamint Jakus György észak-dunántúli vízügyi igazgatót.”

A WWF 1992-ben, más szervezetekkel együtt követelte az osztrák kormánytól, hogy garantálja, nem veszi át a bősi erőműben termelt energiát.
(Magyarország 2003-ban 9 TWh villamos energiát importált Szlovákia felől. Az importált villanyból mennyi származik a bősi termelésből erről, nincs adat, a szlovákok ilyen adatot nem tesznek közzé. A hazai bruttó villamos energiatermelés 2003-ban 34 TWh volt)

Karátson Gábor, 1992.október 16-án az Írószövetség székházában, a Duna-mozgalom támogatására rendezett kiállítás megnyitóján „Villanyfény és öngyarmatosítás” címmel tartott beszédet.
Karátson beszédében a Duna elterelésének a napját Auschwitzhez, és Csernobilhez hasonlította.
Beszédében a Blitzkrieget emlegetett, szerinte mindnyájan a Harmadik Birodalomban élünk, amennyiben a Duna elterelése bekövetkezne.


Jávor Károly (MDF) napirendi előtti felszólalása a Magyar Országgyűlés plenáris ülésén 1992. november 24.)
„Az egyik szlovák állítás tehát megdőlt.
A másik állítás az volt, hogy a vízlépcső üzembe helyezése kapcsán jelentkező, esetleges környezeti problémákat, műszaki pótmegoldásokkal kezelni lehet. Nos ez az érvelés is megdőlt: kiderült, hogy a nem lehet kezelni, sőt ennek az úgynevezett pótmegoldásnak a létesítményei alkalmatlanok ara, hogy a környezeti katasztrófákkal kezeljük.”

A Környezetvédő szervezetek 1994-ben megtartott országos találkozójukon követelték, hogy a Kormány vonja vissza a fenékküszöb tervét, mert „ A fenékküszöb terv már rövid távon komoly környezeti károkat okozna.”

A Levegő Munkacsoport, 1997-ben nyílt levélben hozza a kormány tudomására: „ A magyar polgárok nem akarnak több vízlépcsőt”
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 5. ülésnapja 2005. április 11-én, hétfőnVincze László, a Fidesz képviselője, "Tervezik-e a hetvenes években elmaradt csongrádi vízlépcső megépítését?" címmel kérdezi a gazdasági és közlekedési tárca államtitkárát.
A kérdező Fidesz politikus szerint az európai uniós csatlakozásunk lehetővé teszi jelentős uniós források igénybevételét megújuló energiaforrásokra, vidék- és területfejlesztésre, munkahelyteremtésre. A vízlépcső megépítése rendkívül nagy fejlődést hozhatna a Tisza-völgyére. DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkára egyetért a kérdező képviselő úrral abban, hogy a csongrádi vízlépcső megépítése jelentős mértékben elősegítené az idegenforgalom fejlődését, hogy javulnának a hajózási feltételek, és a megújuló energiaforrásokat is jobban ki tudnánk használni ezen a területen.

A győri bejegyzésű Reflex Környezetvédő és Egyesület, 1994-ben önmagát javasolja a vízlépcső konfliktus helyzet orvoslásának bajnokául.
A Reflex a javaslatát azzal, támasztja alá, hogy szervezete közel egy évtizede küzd az ökológiai károkat okoz Bős-Nagymarosi vízlépcső beruházás ellen.
A Reflex szakértői, Farkas Andor a WWF Szigetköz projekt vezetője, Dr. Vári Anna, a Magyar Tudományos A Konfliktusok Kutató Központjának tudományos főmunkatársa, az ELTE főmunkatársa, korábban a New- York-i Állami Egyetem vendégprofesszora. Továbbá Száraz Lajos, a MEDIUS Első Győri közvélemény és piackutató Bt. vezetője.

A vízügy érvelése szerint (1994) azért nem érdemes a díselszivattyúzással fogalakozni, mer sokba kerül és kis haszonnal jár. A Duna- körnek erről más a véleménye. A Duna Kör szerint ugyanis, ha figyelembe vesszük, hogy a Természetvédelmi Igazgatóság szerint a Szigetköznek 25 köbméter talajvízpótlásra van szüksége, akkor a szivattyús pótlásból származó másodpercenkénti 15 köbméter víz a Mosoni –Dunában található többletvízzel együtt már igen közel jár a kívánt mennyiséghez.



Szigetközi községek

Ásványráró, Lipót, Hédervár, Darnózselli, Püski,
Kisbodak, Dunaremete, Halászi, Máriakálnok,
Mecsér, Mosonszentmiklós, Lébény, Levél,
Feketeerdő, Dunakiliti, Újrónafő, Bezenye, Rajka,
Dunasziget, Jánossomorja, polgármesterei a Duna
Szlovákiába való elterelése következtében kialakult
rendkívüli helyzetre tekintettel,


követeljük a Magyar Köztársaság kor-
mányától, hogy az alkotmányos bizto-
sított valamennyi jogával élve,
biztosítsa haladéktalanul a Duna határ-
folyaménti visszaállítását.


Droppa György (1995. november 28-án MN) a fenékgát felépítésének következtében sem javult a térség vízellátása.

Kiss Róbert (SZDSZ, 1992. október: Haladéktalanul meg kell kezdeni a nagymarosi és a dunakiliti építmények bontását.

1991. július 11-én a magyar fél felajánlja, a nagymarosi vízlépcső helyett saját költségén felépít egy hasonló teljesítményű gázturbinás erőművet Szlovákiában.

Szűcs István az Antall kormány ipari és kereskedelmi tárcájának helyettes államtitkára: A bősi energia nem hiányzik.
Bős: nagyobb a füstje, mint a lángja.

Illés Zoltán:
Továbbra sem nevezhető biztos hajózási útvonalnak a bősi erőmű, illetve annak felvízi és alvízi csatornája, ezért mindenképp szükséges lenne alternatív hajózóutat kijelölni és fenntartani
A kieső energiamennyiséget pénzzel lehetne kompenzálni, s erre a célra az EU kész évente 25 millió ECU-t (2.5 milliárd forintot) fordítani.

A Duna-Kör (1995) nem ért egyet a szigetközi vízpótlás csökkentésével, sem pedig azzal, hogy a már drága pénzen kiépített szivattyúállásokat megszüntessék a kormány döntésére.

Illés Zoltán, a FIDESZ alelnöke (1999) a pártja elnöksége nevében elfogadhatatlannak ítélte a Székely vezette kormánybiztosi titkárság szigetközi vízpótlásra kidolgozott anyagát.


Droppa György (1996) a legjobb eredményt a hágai döntés jeelnti számunkra.

Illés Zoltán szerint a víz ötven százaléka biztosan visszajár Magyarországnak.

Janák Emil (2000) :Önmagában a vízmennyiség nem oldja meg a szigetközi ágrendszer gondjait, hiszem megfelelő vízszintekre is szükség van ahhoz, hogy ne száradjanak ki a mellékágak.

A Duna- Kör 1997 március 3-án azt állította és ezt a Magyar Országgyűlés 1992-ben már törvényben ki is mondta, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság a Duna –ügyben olyan ítéletet hoz, hogy Magyarország jogosan szüntette meg a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építéséről és működtetéséről szóló 1977. szeptember 16-án kötött szerződést.
Ezzel szemben a Hágai Nemzetközi Bíróság 1997 szeptemberében, a BNV vitában hozott döntése a következő volt:
Magyarországnak nem volt joga az építési munkákat 1989-ben leállítani és ezt követően az 1977-évi szerződést felbontani.

Népszabadság 1992.03.07. Interjú Vargha Jánossal, a riport főcíme: ZSAROLÁS.
A C-változat: Az indoklás nem tehetik meg, mert műszakilag elfogathatatlan.

1991.01.23-án dr. Király Miklós jogász „ Nehéz megítélni, hogy Dunacsúnnál folytatott munkák valóban a „C” variáns megvalósítását készítik –e elő.

1991. április 16-án Pap János agrármérnök, képviselő a „C” variánsról:: a műszaki megoldás, mint szlovák zsarolás nem egészen világos, és nem kivitelezhető.

1992. november 25-én a Népszabadság idézi a Neue Zürcher Zeitung –ot: Budapest most kénytelen önkritikusan és kijózanodva tudomásul venni, hogy tévedés volt az évek óta folytatott hivatalos magyar politika, amely abból indult ki, hogy Szlovákia sem műszakilag, sem pénzügyileg nem lesz képes a „C” változat kivitelezésére.








A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1868