2011-es EU prioritások
Dátum: 2010. October 20. Wednesday, 14:32
Rovat: Közéleti magazin


Tisztelt Külügyminiszter Úr!

Köszönöm a maghívást a tárgybeli konferenciára és vitanapra.
Feltételezve, hogy időkorlát miatt nem lesz mód tervezett hozzászólásomat elmondani, mellékelten elküldöm tömören fogalmazott javaslataimat .

Elsődleges prioritásnak tartom a Duna stratégia témát, amelynek helyes kialakítása Magyarország érdeke. Az eddig megismert változat a magyar elnökség kudarcát okozhatja, mivel egyrészt ellentétben áll a többi dunamenti ország érdekeivel, másrészt a szakértők előtt nevetség tárgya lehet a sok laikus állítás. Csak egy példát említsek, amit a hajók méreteinek a Dunához való igazításáról, amit ma reggel hallottam a MR1 rádióban az Ön államtitkárától Győri Enikőtől. Nem lehet nemzetközi egyezményeket önkényesen felrúgni, amelyeken a mai európai hajózás alapszik
Javaslataimat megírtam Orbán Viktor miniszterelnök úrnak küldött email-hez csatolt (2010.07.26) levelemben is. Másolatban pedig az öt érintett minisztérium vezetőnek , köztük az Önnek is. Sajnos választ egyik címzettől sem kaptam, de reménykedtem, hogy a várt egyeztetés folyik.

Hozzászólásom alcíme: „A 24. órában vagyunk” arra utal, hogy van még mód a magyar elképzelés módosítására.
Javaslataimmal minden reálisan gondolkodó vízgazdálkodási szakértő és civil szervezet egyetért.

Magam 91 évesen önzetlenül harcolok a párpolitika mentes megoldás érvényesüléséért-

Sajnálattal állapítható meg, hogy a szakszerű vízgazdálkodás, amit a tavaly elhunyt Mosonyi Emil akadémikus képviselt, 1990 óta megszűnt Magyarországon.
Állítom, hogy ez a hiány vezetett az ajkai vörös iszap katasztrófához is, mivel a környezetvédelmi szervek nem értenek a korábban is felügyeletük alá tartozó vízügyi létesítmények , gátak védelméhez akár folyóknál, akár tározóknál legyenek.

Bocsásson meg őszinte véleményemért, de az ártatlan halottak köteleznek a nyílt, de jó szándékú kritikára.

Tisztelettel
Kerényi A Ödön vasdiplomás gépészmérnök

------------------------------------------

EU 2011 ÉVI ELNÖKSÉG PRIORITÁSAI

A 24. ÓRÁBAN VAGYUNK, HOGY A MAGYAR ELNÖKSÉG NE VALLJON KUDARCOT.
.
1. A legfőbb prioritás: Az Európa Unió Duna stratégiáját a Duna Komplex hasznosítás elvének megfelelően kell alakítani. A jelenlegit magyar elképzelés ezt nem teljesíti és szemben áll a többi dunamenti ország érdekeivel.

2. A komplexitás legfőbb két eleme: A hajózás és az energetika.

2.1 Nélkülözhetetlen a nemzetközi hajóút bővítése a Duna-Majna-Rajna csatornán át, a Bős, Nagymaros, Adony, Fajsz vízlépcsők megépítésével.
A nagymarosi vízlépcső beruházás leállítása alapvető politikai tévedés volt.
A vízgazdálkodás azóta mond csődöt és ez vezetett az ajkai vörös iszap katasztrófához is.

2.2 A duzzasztás az ökológiailag is a legjobb változat ezért nem zárható ki.
A gátakba beépülő vízerőművek évente 4 milliárd kWh többlet megújuló vízenergiát képesek termelni.
Duzzasztás nélkül a medermélyülés beláthatatlan károkat okoz!

2.3 Akadály: A hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi Ítéletét szándékosan félremagyarázzák. A Nagymarosi Vízlépcsőre az energetikának már nem a „csúcsrajáratás” végett van szüksége, hanem az érvényes szerződés komplex céljai teljesítéséhez.
Nagymaros hiánya ma a nemzetközi hajózás legnagyobb akadálya lett..
A hajók méreteinek igazítása a sekély Dunához laikus javaslat és nemzetközi egyezmények durva megsértése lenne.

2.4 Az MSZP Kormány 1139/2004 (XII.11.) határozata, amely megtiltja Nagymarosi Vízlépcső újraépítését, alkotmánysértő, mivel ellentétben áll a Duna Bizottsággal kötött államközi Egyezménnyel, amit az országgyűlés legutóbb 2000-ben iktatott törvénybe.

2.5 Az Alkotmánybíróság a beadott Indítványomat illetékesség hiánya indokkal utasította el. Az AB szerint legalább országgyűlési képviselő jogosult ilyen Indítványt beadni. A FIDESZ Kormány felülbírálhatja elődei hibás intézkedéseit.

2.6 Az EU megújuló energiahányad elvárását legolcsóbban a Duna vízerejének hasznosításával lehet teljesíteni.
A Bősi Vízerőmű termeléséből járó, kb. évi 1 milliárd kWh rögtön 2,5 % ponttal emelné meg a jelenlegi, 5 % részarányt. Ez a mennyiség 1992 óta a szlovák félnél maradt, míg a hágai Ítélet végrehatásában nincs megegyezés.

2.7 A nagymarosi újraépítés beruházási költsége viszont nem azonnal jelentkezik, hanem a beruházás ütemezése szerint. Kivitelező is biztosan szerezhető rá. Pl. az osztrákok, akik a bécsi Freudenau Vízerőművet a nagymarosi tervek alapján építették fel.

2.8 Szélerőművekben 1 TW mennyiséget kb. 400 MW teljesítőképesség tudná előállítani, kb. háromszorosa önköltséggel.

2.9 A szlovák féllel való megegyezés hiánya eddig legalább 2.1 milliárd USD kárt okozott. A veszteség évente további 60 millió $-ral nő a bősi részesedésünk elmaradása miatt.

2.10 Rendkívüli jelentőségű az a lehetőség, hogy szlovák féllel történő megegyezés alapvetően javítaná meg a jelenlegi feszült szomszédviszonyt és hatékonyan ösztönözné a közös gazdasági együttműködést


2.11 A komplex hasznosítás többi elemével csak címszavakban foglalom össze, mivel erről számos tanulmányom, cikkem jelent meg.

2.11.1 Az árvízvédelmet a vízlépcső az erőmű víznyelésével javítja

2.11.2 A talajvízszint emelkedik az állandó duzzasztás eredményeként.

2.11.3 A Duna-Tisza hátság kiszáradása megáll.

2.11.4 A mezőgazdasági öntözés fokozása válik ehetővé.

2.11.5 A duzzasztó gátak közúti hidat képeznek. a közlekedés számra.

2.11.6 A hőerőművek friss vízhűtéssel olcsóbban működhetnek.

2.11.7 Az állandó vízszint a vízparti építmények utak tervezését könnyíti és használatát javítja.

2.11.8 A duzzasztás a turizmus fejlesztését mind a partmentén, mind a vízen elősegíti.

Bízom abban, hogy az elmondottak ráveszik a Kormányt a Duna Stratégiának a Komplex hasznosítás elvei szerinti kibővítésére és nem vall kudarcot a magyar EU elnökég.

Budapest, 2010. 10, 20.

Kerényi A. Ödön Állami Díjas, vasdiplomás gépészmérnök
MVM Zrt ny. vezérigazgató helyettese


-------------------------------------------------

Kerényi A. Ödön Állami Díjas, vasdiplomás gépészmérnök
Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettes
1121 Budapest Törökbálinti út 13/a
Tel.: 239 1244; email.: Kerenyia1@t-online.hu

T.
Orbán Viktor úr
miniszterelnök
Budapest

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Mint a magyar villamosenergia-ipar legidősebb , nyugdíjas műszaki vezetője fordulok bizalommal Önhöz az alábbi kéréssel, amiben csak ön tud segíteni.
A kérés az Európa Unió Duna stratégia magyar tervezet alapelvének megszabása a jelenlegi téves szemlélete helyett, amit az előző kormányok alakítottak ki. A téma kormányának öt minisztériumát érinti, amelyek eltérő véleménye miatt szükséges az Ön döntése.
Ismeretes az a szándék, hogy FIDESZ elnöksége feltárni kívánja az előző pártvezetés hibáit. Ezek közé tartozik a Bős-Nagymaros Vízlépcsők ügyének rendezetlensége.
A mai helyzet megítélésénél kérem figyelembe venni a következő, tézisszerűen megfogalmazott tényeket.
- Az MSZP kormányok megerősítették az 1990 évi, politikai rendszerválás legnagyobb tévedését a Bős-Nagymarosi Vízlépcsők szerződés felmondását.
- A téves szemléletet a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi Ítéletének végrehajtásánál is fenntartották, mivel azt szándékosan félremagyarázzák.
- Az MSZP kormányok nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy az Ítélet értelmezésében 14 éve fennálló vitában a Nemzetközi Bíróság döntését kérjék, mivel tudták, hogy a döntés számukra kedvezőtlen lenne és a Bíróság a szlovák félnek adna igazat.
- Az Ítélet szerint Nagymarosi Vízlépcsőt mindenképen fel kell építeni, mivel e nélkül az érvényesnek minősített 1977. évi szerződés komplex céljai nem teljesíthetők. E vízerőműre az energetikának már nem a „csúcsrajáratás” végett van szüksége, hanem a jelentős mennyiségű megújuló energia termelése céljából.
- Az MSZP Kormány 1139/2004(XII.11.) határozata, amely megtiltja Nagymarosi Vízlépcső újraépítését, alkotmánysértő, mivel ellentétben áll a Duna Bizottsággal kötött államközi Egyezménnyel, amit az országgyűlés legutóbb 2000-ben iktatott törvénybe. Nyilvánvaló, hogy a törvény magasabb rendű jogszabály. mint a kormányhatározat, tehát ez nem írhatja felül.
- Az Alkotmánybíróság ez ügyben nem döntött véglegesen, mivel az általam - magán személyként - beadott Indítványt illetékesség hiánya indokkal utasította el. Az AB szerint legalább országgyűlési képviselő jogosult az Indítványt beadni. Az ismétlés ezideig nem történt meg. Volt ugyanis halovány remény arra, hogy a kormány maga változtatja meg határozatát. Ez azonban nem ez történt meg, de viszont a kormány megváltozott. Az új kormány felülbírálhatja elődei hibás intézkedéseit.
- Az EU megújuló energia hányad elvárását legolcsóbban a Duna vízerejének hasznosításával lehet teljesíteni, ami 4 milliárd kWh vízenergiát jelent. Ez azonban a téves pártpolitikai szemlélet miatt a távlati, magyar energiamérlegekben nem szerepelt.
- A témáról rövid tanulmányt is készítettem VER nemzeti stratégia címen, amit széles körben terjesztettem. Többek közt a Reális Zöldek Klub és a MEE honapján is olvasható. (l. 1. melléklet)
- A Duna vízerő potenciál azonnal megnyerhető része a Bősi Vízerőmű termelésének 1/3, jogos, magyar hányada, kerekítve évi 1 milliárd kWh, ami rögtön 2,5 % ponttal emelné meg a jelenlegi 5 % megújuló villamos energia részarányt.
- Ez a megújuló energia az erőmű 1992 évi üzemindulása óta a szlovák félnél maradt, mivel a hágai Ítélet végrehatásában nincs megegyezés.
- Ha Magyarország vállalja a Nagymarosi Vízlépcső újraépítését, ez a magyar energia mérlegben azonnal 1 milliárd kWh-val növelné a megújulók részarányát .
- Az újraépítés beruházási költsége viszont nem azonnal jelentkezik, hanem a megkötendő, megvalósítási szerződés ütemezése szerint, amire olcsó hitel is szerezhető az EU támogatása mellett.
- Kivitelező is biztosan szerezhető rá. Pl. az osztrákok, akik a bécsi Freudenau Vízerőművet a nagymarosi tervek alapján építették fel.
- Fontos tudni, hogy pl. szélerőművekben ezt a mennyiséget 400 MW teljesítőképesség tudná előállítani, ami a jelenlegi magyar szélerőmű kapacitás kétszerese. Emellett az áram önköltsége is kb. háromszorosa a bősi erőművének.
- A szlovák féllel való megegyezés hiánya eddig legalább 2 milliárd USD kárt okozott. A veszteség évente további 60 millió $-ral nő a bősi részesedésünk elmaradása miatt.
- Összehasonlításul megemlíthető, hogy a villamosenergia-iparunk fele vagyonának külföldi eladásából mindössze 1,2 milliárd $ volt az állami költségvetés bevétele, amit az államadósság csökkentésére fordítottak.
- Rendkívüli jelentőségű az a lehetőség, hogy szlovák féllel történő megegyezés alapvetően javítaná meg a jelenlegi feszült szomszédviszonyt és hatékonyan ösztönözné a közös gazdasági együttműködést.
- A javasolt kormánydöntés igen sürgős, mivel az EU Duna stratégia magyar részének alapelvét szabja meg. E nélkül pedig év végéig nem alakítható át a jelenlegi, hiányos tervezet.
- A jelen elképzelés épp a lényeggel nem foglalkozik, amit az EU célja lenne: A Duna nemzetközi víziút jellegével és a Duna komplex hasznosításával. A terv az eltérő körülmények miatt országonként más jellegű lehet. El kell kerülni azonban, hogy a terv szétaprózódjék számos , az EU-t nem érdeklő, belügynek számító témára.
- A feladatnak külön jelentőséget ad, hogy jövő első félévben Magyarország adja az EU elnökségét és 27 ország várja annak szakszerű és bölcs levezetését. Ez indokolja, hogy javaslatunk megfeleljen mind az EU elvárásának, mind szomszéd országokkal közös érdekeinknek is.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A tömör összefoglalás talán érzékeltetni tudja a téma fontosságát.
Kérem, hogy az érintett miniszter urakkal szíveskedjék megtárgyalni téziseimet és megállapodni a közös teendőkben.
Ha bármely részletben további tájékoztatást tart szükségesnek, mind magam, mind szakértő tásaim készséggel állnak rendelkezésére.
Budapest, 2010.07.26,
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön
Melléklet


----------------------------------------------------







A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1872