Reális Zöldek Klub - A reális zöldek örvendenek az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítéséhez

A reális zöldek törvénytisztelők. Lehet, hogy nem minden törvény tetszik a reális zöldeknek, egy törvény rossz is lehet, amíg emberek készítik a törvényeket ez elő is fordulhat, a rossz törvény passzusait is be kell tartani, vallják a reális zöldek.

Az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvény szerint a Testület helye Esztergom.

Több mint húsz éve az Alkotmánybíróság az önmagára vonatkozó törvény passzusát nem tartja be!

Ha az Alkotmánybíróság tette volna a dolgát és lajstromozta volna Kerényi A. Ödön indítványát, a reális zöldek álláspontja szerint a vörös iszap katasztrófa sem következik be. Hogy miért nem, olvassa el kapcsolódó írásunkat!

Előbb azonban Kerényi A. Ödön indítványát tesszük itt is közzé honlapunkról:

Másolat

T.

Magyar Köztársaság Alkotmánybíróság
Budapest

I. Donáti u. 35-45

579/J/2006/2

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Hivatkozva Pálffy Ilona főtitkár asszony 2006.július 8.án kézhez vett levelére pótoltam a hiányzó adatokat és az alábbi, módosított Indítványt terjesztem elő.

INDÍTVÁNY

Indítványozom, hogy a t. Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. Tv. 1. § b/ pontjában kapott felhatalmazás alapján alkotmányellenességi szempontból vizsgálja felül a

1139/2004. (XII.11.) Korm. határozat

a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervének hatáskörzetébe tartozó folyó- és tájrehabilitáció elveiről és ezzel összefüggésben a magyar-szlovák tárgyalásokon képviselendő álláspontról

című jogszabályt, mivel az :

1. Ellentétben áll a hatályos

„2000. évi CXIV. Törvény – a Duna hajózás rendjének szabályozása”

című törvénnyel és így

az 1949.évi XX. Törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

35.§(2) pontja szerint alkotmányellenes. Ugyanis ez a pont kimondja, hogy

„A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes.”

2. A kifogásolt kormányhatározat nem normatív tartalommal bír, hanem az 1987 évi XI .törvény (JAT) 4.§ b/ az állam kizárólagos gazdasági tevékenységére vonatkozó ügyről szól. Emiatt nem is tartozik a 46.§ rendelkezési körébe,. tehát jogszabálynak minősíthető, amelynek az alkotmányellenes voltát az Alkotmánybíróság illetékes felülvizsgálni.

A fentiek alapján kérem, hogy amennyiben a t. Alkotmánybírság, elfogadva indokaimat, a jogszabályt alkotmányellenesnek minősíti

semmisítse meg 1139/20004 (XII.11.) Kormányhatározatot.

Keilheimtől a Fekete tengerig terjed és a sulinai ágon áthaladva, a sulinai
csatornán áttorkollik a tengerbe."
Az 1949. évi XIII. évi törvény 2. § 3. cikk

"A dunamenti államok kötelezik magukat arra, hogy Duna szakaszaikat mind a
folyami, mind pedig a megfelelő szakaszokon a tengeri hajók számára
hajózható állapotban tartják és elvégzik azokat a munkálatokat, amelyek a
hajózás feltételeinek biztosítására és megjavítására szükségesek és a
hajózást a Duna hajózási vonalán nem gátolják és nem akadályozzák....."
"8.cikk b/ a hajózás érdekében elvégzendő alapmunkálatok általános tervének
a dunamenti államok és a folyami igazgatás különleges szervei által tett
javaslatok alapján való elkészítése, úgyszintén az ezekre a munkálatokra
vonatkozó általános költség előirányzatok összeállítása;"

A végrehajtás mai helyzete:
Az országok javaslatai alapján az alapmunkálatok általános tervében a Duna
hosszelvényében 47 gát helyszíne lett kijelölve. Ezek sorában
- a szlovák-magyar szakaszon a következők szerepelnek:39. Gabcsikovo; 40.
Nagymaros; 41. Adony, 42. Fajsz;
-a szerb szakaszon: 43.Apatin; 44. Novisad; 45.Vaskapu 1, 46.Vaskapu 2;

-a román-bulgár szakaszon a 47. Turnu Magurele

Ezek közül már csak a 40., a 41., a 42., a 43. és a 47. megépítése van hátra.

Sajnos a 40. Nagymaros már majdnem elkészült, amikor a magyar kormány politikai megfontolásból az építkezést leállította.

2. A 1139/2004. (XII. 11.) Korm. Határozat alkotmányellenesnek vélt pontjai:

„2. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ez idáig vita tárgyát képező tervét illetően az 1. pontban felsorolt rehabilitációs szempontokat szem előtt tartva, a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Tervével kapcsolatban 1997. szeptember 25-én hozott ítéletére (a továbbiakban: hágai ítélet) alapozva, az alábbi álláspontot képviselve kell a vita rendezésére törekedni a magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon:

a) a hágai ítéletből kiindulva, a Magyar Köztársaság az eredeti terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti, és arról nem kíván vitát nyitni, ugyanakkor a dunacsúni létesítmény fennmaradását nem ellenzi egy kidolgozandó megegyezés keretei között, ezzel eleget téve a hágai ítélet azon megállapításának, hogy az 1977-es szerződés célkitűzései a jelenleg meglévő építményekkel teljesíthetők;”

„3. A Kormány felhatalmazza

a) a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, illetve az általa kijelölt személyt, mint magyar kormánymeghatalmazottat, hogy a hágai ítélet végrehajtásával kapcsolatos magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon az 1. és 2. pontban meghatározott szempontokat, illetve álláspontot képviselje és érvényesítse”

3. Következtetés:

A magyar Kormány álláspontja már az építkezést leállító 1990. évi kormánydöntésnél is ellentétes volt az 1949. évi XIII. törvénybe iktatott Duna Bizottsági Egyezménnyel,

Részletes indokolás:

Indítványomhoz idézek a fenti törvényből és bemutatom a kormányrendelet azzal ellentétes pontjait.

1. Az idézett törvény célja és a végrehajtás mai helyzete:

"1.§. ...az 1949. évi XIII.. törvénnyel kihirdetett Egyezmény 1998. március hó
26.án kelt Kiegészítő jegyzőkönyvét és annak Aláírási Jegyzőkönyvét (továbbiakban: Jegyzőkönyvek) e törvénnyel kihirdeti."
"2. cikk
Az Egyezmény a Dunának arra a hajózható részére alkalmazandó, amely
és ellentétes a hágai Nemzetközi Bíróság 1997.09.25. keltű ítéletével, valamint az ítélet után is szemben áll a 2000. évi CXIV: törvénnyel.

A háttér megvilágítására az alábbi mellékleteket terjesztem a t. Alkotmánybíróság elé:

4. Kiegészítő mellékletek

4.1 dr. Sólyom László köztársasági elnök úrhoz írt, 2006-05.01. keltű levelem

4.2 A „Hága után” című tanulmányom

4.3 Mosonyi Emil akadémikus Széchenyi Díja

4.4 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak írt tárgyalási stratégia beadványom

4.5 A Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium elutasító „Véleménye”

A miniszterelnök úrnak írt javaslatom és annak KvVM szintű elutasítása, ördögi kör immár harmadszor ismétlődött meg az MSZP 1998. évi választási veresége óta, amit a Párt elnöksége —nem is alaptalanul— hágai ítélet végrehajtási szándékának tulajdonított és ennek alapján adta ki a Kormány a fentebb kifogásolt határozatot.

A háttér megvilágítása rámutat arra, hogy az új tárgyalási javaslatom tekintélyvesztés nélküli álláspont-változtatásra adna módot a Kormánynak, mivel eddig nem érvényesített körülményre, a Duna Bizottság törvénybe iktatott egyezményeire hivatkozó tárgyalási elv lehetővé tenné a megállapodást a szlovák féllel és így, mindkét fél előnyére, megvalósulhatna a hágai ítélet tíz éve húzódó végrehajtása.

Előre is köszönöm, ha indítványomat a t. Alkotmánybíróság megvizsgálja és a rég húzódó, kényes ügy lezárásra kerülhet.

Budapest, 2006. 07.12.

Tisztelettel

Kerényi A. Ödön Állami-díjas, gyémántdiplomás gépészmérnök

a Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettese.

Mellékletek

Kapcsolódó írásaink:

http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1861

http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=63