Zöld utat a Kék Gazdaságnak!
Dátum: 2010. December 03. Friday, 11:24
Rovat: Zöld ügyek


Viszontlátásra "Zöld", jön a "Kék Gazdaság". Zöld utat a "Kék Gazdaság"-nak, Magyarországon is!

Kedves Kollégák!

A Világban és Európában új kék szelek fújnak!




A kezdeti "Zöld Mozgalmak" civil, jószándékú, laikus környezetvédői - kezdeti sikereik "mámorában" - megrekedtek a tudomány évtizedekkel ezelőtti eredményeinek "szajkózásában", és egyre inkább az emberiség jól létének, ill. fejlődésének "gátjává" váltak.

Nemzetközi és hazai tudósok közül többen, már évtizedekkel ezelőtt jelezték ezt a veszélyt és problémát, ill. kísérletet tettek arra - nem sok sikerrel - hogy a politikai döntéshozók figyelmét is felhívják a "környezetvédők" felelősségére, ill. a szemléletváltás, paradigma-/paradogma-váltás szükségességére elsősorban a környezet-, és természetvédelem, ill. az oktatás-nevelés-képzés területén.

Sajnos Magyarországon - pl. Kornai János, és Mosonyi Emil professzorok "vészjelzései" is - süket fülekre találtak! (lásd: mellékelt kivonatok).

Kivonat prof. dr. Kornai Jánosnak a 2005.06.14-i, Közép-Európai Egyetemen (CEU) tartott előadásából:
„Az a veszély fenyeget, hogy a társadalomtudományos kutatásokban és oktatásban a hagyományos tudományágak – a közgazdaságtudomány, a szociológia, a jogtudomány, vagy a politológia – bezárkóznak önmagukba, csak saját problémáikkal foglalkoznak külön-külön. A bonyolult társadalmi jelenségeket így nem lehet megérteni és megmagyarázni, ehhez interdiszciplináris megközelítésre van szükség.” ...Kornai János javasolta: „különösen a felsőoktatásban a hallgatóknak tegyék kötelezővé a többi tudományágból is egy minimális tudásanyag, tájékozottság megszerzését.”
prof. emeritus dr. Mosonyi Emil mérnök-akadémikus a környezetvédők felelősségéről:
Kivonat a Mérnök Újság 2005. decemberi számából: …”…némely önjelölt „hivatásos környezetvédő” veszi magának a bátorságot, hogy a természet (a talaj, a víz, az állatok, a növényvilág, a légkör és – nem utolsó sorban – az emberiség) minden problémájáról ítéletet mondhasson. Az Isten által megteremtett és a mi felelősségünkre bízott természet olyannyira magasztos, hogy eme környezet védelmét, továbbá az emberek sorsát és biztonságát nem szabad néhány mindentudó „hivatásos környezetvédőre” bízni…Hangsúlyozni kell ugyanis, hogy egyes „tévedhetetlen környezetvédők” megrekedtek a környezetvédelmi mozgalmak kezdeti korszakánál.…Végezetül, de nem utoljára fel kell ismernünk, hogy maga az ember is része a környezetnek. ... Az emberi élet biztonságának és védelmének minden egyéb követelménnyel szemben elsőbbséget kell biztosítani.”…Egyes úgynevezett hivatásos környezetvédők elképesztő trükkjeikkel már eddig is [többször] félrevezették a nyilvánosságot. Kedvelt eszközük a félelemkeltés, hogy a gazdasági és szociális előrehaladással szemben megalapozatlan támadásokat tegyenek hitelessé a jóhiszemű polgárok között.…egy környezetbarát projekt megzavarásának súlyos gazdasági, szociális és ökológiai következményei csak több év vagy évtized múltán jelentkeznek, amikor a populista támadó már nyugdíjas, vagy talán nem is él. Következésképpen, amikor a hibás döntés nyilvánvalóvá válik, a „hivatott környezetvédőt” már nem lehet felelősségre vonni.”
Kiváncsian várom, hogy Günter Pauli, holland közgazdász "The Blue Economy" c. angol-nyelvű könyvének - a Pécsi Tudomány Egyetem jóvoltából - legelőször magyar nyelven, a közelmúltban megjelent, "Kék Gazdaság" c. könyve Magyarországon milyen fogadtatásra talál?

Milyen reakciókat váltanak ki, a szerző, ill. a magyar fordítás lektorainak mellékelt megállapításai és javaslatai? Nevezetesen / kivonat:

"A zöld gazdaság minden igyekezet és jóakarat ellenére sem vált életképessé." - állítja Pauli. ...Felmerül a kérdés, hogy a Kék Gazdaság „új színfoglalása” mennyiben indokolt, amikor a zöld gazdaság még ki sem bontakozott? A Kék Gazdaság igazi paradigmaváltást visz véghez azzal, hogy megvalósítja a természet maximális hatékonyságú, önszabályozó folyamatainak a gazdaságba való átültetését....Még soha nem volt annyira egyértelmű, hogy a jelenlegi gazdasági modell nem képes mindenki alapvető szükségleteinek a kielégítésére. Az eddigiekben megoldásként felvázolt zöld gazdaság azt ajánlja a beruházóknak, hogy fogadjanak el alacsonyabb beruházás-megtérülést, és kéri a fogyasztókat, hogy fizessenek többet. !!! ... Ezek a megoldások életképesek lehetnek a gazdaság fellendülése esetén, de nem működnek válság esetén, és semmiképpen nem válhatnak meghatározó gazdasági modellé. !!! ...Kapacitásaink drámai mértékű növelése szükséges annak érdekében, hogy mindenki alapszükségleteit ki tudjuk elégíteni. A feladat megoldható a Kék Gazdaság által kínált gazdasági modell segítségével.
Kék Gazdaság fogalma paradigmaváltást mutat....A Kék Gazdaság „újdonsága" a rendszerszemléletben való gondolkodás, kiterjesztve azt a természeti környezetre, a természet maximális hatékonyságú, önszabályozó folyamatainak gazdaságba való átültetésével....A Kék Gazdaság alkalmas arra, hogy a jelenleg elszigetelten működő kutatási területek, mint a regionális fejlődés, a tudásátadás, a versenyképesség, a gazdasági fejlődés modellezése új alapokon integrált rendszert alkothassanak. Egymást kiegészítve olyan egységes gazdasági modellt alkothatnak, amely lehetőséget teremt az elmélet és a gyakorlat párhuzamos fejlesztésére, és egy igazán fenntartható, jövőbe mutató gazdasági elmélet és gyakorlat megteremtésére. A Kék Gazdaság jelentős mértékben elősegítheti egy olyan, több tudományterületet magában foglaló kutatási központ létrehozását, amely biztosíthatja – pl. az egyetemek egységei, karai közötti – integrációt, hiszen a száz innováció az élet szinte valamennyi területét átfogja. Így orvosi eszközök, eljárások éppúgy megtalálhatók benne, mint a mezőgazdasági, építészeti, ökológiai, biológiai alkalmazások.

A fenti szemelvényekben foglalt elvek kisérteties hasonlóságokat mutatnak, a magyar Kornai János és Mosonyi Emil évtizedekkel korábban nyilvánosságra hozott gondolataival!

Lehet, hogy a holland Günter Paulinak nagyobb szerencséje lesz, mint a fent hivatkozott, nemzetközi hírű tudós, magyar elődeinek, beigazolva a mondást, hogy "senki sem lehet próféta a saját hazájában"?

De miért kell ennek, mindig így lennie?


Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

Utóirat: a www.realzoldek.hu honlapon található írásainkban következetesen javasoltuk és javasoljuk változatlanul

- az integrált ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezés,
- a komplex fejlesztés-finanszírozás és
- a többcélú hasznosítás gyakorlatának hazai bevezetését!

Dokumentumok és képek:








A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1950