Reális Zöldek Klub - Kik járatták le a népszavazás intézményi rendszerét?

Kik járatták le a népszavazás intézményi rendszerét? A négy igenes szavazással Magyarországon megkezdődött a pótcselekvések kora.

Magyarországon a népszavazás intézményi rendszerét az ellenzéki pártok 1989-ben járatták le, a négy igenes népszavazás a közéletbe való „bedobásával”. Leginkább az SZDSZ a FIDESZ, a két liberális párt, de a többi ellenzéki pártot is ludasnak tartja a népszavazás fenséges intézményi rendszerének lejáratásában a reális zöldek szervezete.
A négy igenes szavazással Magyarországon megkezdődött a pótcselekvések kora, a valóságban végbemenő folyamatoknak, a széles közvélemény előtti elkendőzése céljából. A pótcselekvések mellé valamennyi rendszerváltó politikai erő felsorakozott még az MSZP is, továbbá számos civil szerveződés, a független jogászok szerveződése, és leginkább a Duna –kör által terelgetett hazai zöld mozgalom szervezetei.
A reális zöldek a népszavazás intézményi rendszerének lejáratói között Sólyom Lászlót is számon tartják, mint egykori dumakörös zöldet.
Sólyom ugyanis zöld mogalmárként a vízlépcső ügyében a rendszerváltozás hajnalán népszavazás megtartását javasolta. Az hogy a Dunán épüljön-e vízlépcső, miután a Duna Magyarország feletti szakaszán több mint negyven épült, a Duna Magyarország alatti szakaszán négy, népszavazással eldöntetni, hogy a Kárpát medence közepére szorult Magyarországon átfolyó Duna szakaszra épüljön e keresztgát eldöntését a népszavazásra bízni kérdés felvetése, enyhén szólva nem vall józanságra. Csúnyán úgy mondhatnánk, de nem mondjuk, agyalágyult ötlet.
Itt a nagy bajt a reális zöldek abban látják, hogy 2005-ben miután Sólyom Lászlót a Magyar Országgyűlés államfővé megválasztotta, Sólyom első nyilatkozatában neki ment Nagymarosnak. Egy beruházási szintű kérdésnek, az egész nemzet nevében neki menni, az egykori Sólyom László ügyködését láttuk visszaköszönni az újdonsült államfő nyilatkozatában. Mivel a reális zöldek is a nemzet részének tekinti önmagát, Sólyom nekirohanása a vízlépcsőnek 2005-ben alkotmányossági aggályokat vetett fel tagjaink körében. Ellentétben Gyurcsány Ferenc kormányfővel, a reális zöldek szervezete szívesen vitatkozna Sólyom Lászlóval. Tapasztalatink szerint a Köztársasági Elnök gondosan kerüli a múltját érintő kényes témákat. Állításunkat támasztja alá, hogy a reális zöldek lapjában, a Valóságban közzé tett Kerényi A. Ödön levelére, a Sándor Palotából még nem érkezett válasz.
Hogy napjainkban a népszavazás intézményi rendszerét milyen kérdések felvetésével járatják le, arra az alábbi az OVB által kiadott (2007. július 18.) összeállításból tájékozódhat a honlap olvasónk (Zöldike):