A Bősi Vízerőmű csúcsrajáratása Dátum: 2011. January 24. Monday, 13:43 Rovat: Energia
Kedves Juhos Laci!
A honlapotokon rólam közölt cikk a tervszerű, hosszú távú importnak a villamosenergia-rendszer (VER) fogyasztói csúcsigényét is fedező jellege miatt mondtam le a Bősi vízerőmű napi rendszeres csúcsra járatásáról.
Ez csak egy eleme a tényleges helyzetnek. A BNV eredeti terve a gazdaságosság fokozása érdekében tartalmazta , hogy a Bősi Vízerőmű a VER csúcsterhelések idején naponta 4 órát menjen a teljes, 720 MW kapacitásával és 20 órát álljon, míg a Dunakiliti tározó ismét feltöltődik. Ez az üzemmód a tározó 4 méteres vízszint ingadozását igényelte és a Nagymarosi Vízlépcsőnek a Bősi Vízerőműig ható visszaduzzasztása tette lehetővé. A rendszeres csúcsra járatást az indokolta, hogy a szovjet villamosenergia-import ára csúcsidőben 1,6-szorosa volt az átlagárnak és 2,7-szerese az éjjeli kis terhelési időszakénak, tehát a csúcsüzem növeli a termelési értéket.
Az 1990. évi politikai, rendszerváltáskor a BNV ellenzői azt hitték, hogy a beruházás teljesen leáll, ha a Nagymarosi Vízlépcső építkezését leállítatják és így lehetetlené válik a csúcsüzem is. Ez alapvető tévedés volt, mivel a csehszlovák fél megépítette a Dunacsúnyi duzzasztót és üzembe helyezte a Bősi Vízerőművet is.
A Nagymarosi Vízlépcső beruházási munkái viszont a magyar kormány véglegesen leállítatta.
Ennek meggátlására tettem javaslatot arra, hogy inkább mondjunk le a Bősi Vízerőmű rendszeres csúcsrajáratásról, minthogy veszni hagyjuk az addig 30 %-ban elkészült magyar beruházást. köztük az üzemkész Dunakiliti duzzasztót és a nagymarosi vízerőmű építkezést, amelynek munkagödrében a vízerőmű turbináinak alapozása folyt 21 méterre a Duna normál vízszintje alatt!
Javaslatom a Reális Zöldek Klub honlapján írásaim között is olvasható. Címe: Van kiút a nagymarosi gödörből.
A tanulmányt a csehszlovák kormány elfogadta, a magyar nem. Sőt felmondta a BNV nemzetközi egyezményt és szerződést is. A vitát az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróság döntötte el. Az Ítélet szerint a szerződés érvényes és a feleknek meg kell állapodni annak célkitűzései végrehajtásában. Ez immár 14. éve nem történt meg, mivel a magyar kormány nem kívánja a Nagymarosi Vízlépcső újraépítését. Félremagyarázva az Ítéletet, alkotmánysértő kormányrendelettel megtiltja a Dunán a gátépítést, annak ellenére, hogy az országgyűlés 2000-ben törvénybe iktatta a Duna Bizottsággal megkötött államközi szerződést, mivel Magyarország vállalta, hogy a magyar Duna szakaszon megépíti a már meglévő Bős után a nagymarosi,az adonyi, és a fajszi telephelyekre tervezet vízlépcsőket is.
Ez a magyar kormány álláspont lett a gátja az EU Duna stratégia ésszerű kialakításának is.
A Duna stratégia legfőbb célja a Duna Komplex hasznosítása lenne, ami a honlapotokon szintén olvasható.
Mivel a Bősi Vízerőmű eleve csúcserőmű céllal készült, a komplex hasznosítás előnyeit kiegészítettem Bősi Vízerőmű üzemzavari kisegítést szolgáló csúcsüzemi lehetőségével is.
Kérem, hogy cikked kiegészítéseként jelen levelemet is szíveskedjetek közzé tenni.
