Reális Zöldek Klub - Kirekesztve

Miért örvendenek a reális zöldek az új médiaszabályozásnak?
Miközben a szervezett magánhatalom szószólói tücsköt bogarat szórnak az új médiaszabályozásra, nemzetközi botrány gerjesztésétől sem riadtak vissza a reális zöldek örvendenek az új médiaszabályozásnak.

A most hatályon kívül helyezett média törvény a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény megjelenését követően is optimisták voltak a reális zöldek, arra gondoltak a törvény erejével sikerül a műsorszolgáltatókat a kiegyensúlyozott tájékoztatásra rávenni.
Sajnos nem sikerült.
Közre adunk néhány reális zöld panaszt, amely egyikének sem tudtunk érvényt szerezni.

------------------------------------------------

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága
mint másodfokú bíróság részére

Kf. VI. 37. 102./2202/2. szám

Tisztelt Bíróság!
A Magyar Rádió Rt. felperesnek az Országos Rádió és Televízió Testület alperes ellen közigazgatási bírósági felülvizsgálata iránt indult perében (2.K.31281/2001. sz.), beavatkozóként , a Reális Zöldek Klub képviseletében, az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében

ellenkérelmet
terjesztek elő.
Tisztelt Legfelsőbb Bíróságot kérem, hogy a Fővárosi Bíróság ítéletét hagyja helyben.
A Kossuth téren, 2002. november 16-án a tüntetés időpontjában jelen voltam, „I love Pepó” tábla
felmutatásával jelenítettem meg, hogy a tüntetésben résztvevő szervezetektől eltérő a véleményem a tüntetés tárgyában, miniszter csere és a minisztérium által folytatott szakmai munka kérdésében.
A felperes szerint nem lehettem a téren, mert a Népszabadság és a Magyar Nemzet nem tájékoztatta olvasót (2002, november 17-én) a téren való jelenlétemről.
Az írott sajtóra nem vonatkozik a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, a napi lapok kedvük szerint tudósítanak. Miért tudósítottak volna arról, hogy ott voltam a téren, amikor vízlépcső melletti elkötelezettségem miatt, legszívesebben a pokolba küldenének. A sajtó viselkedését a felperesnek kellene legjobban ismernie, hiszen jó ideje a felperes saját műsorszolgáltatásában megszüntette a rendszeres reggeli sajtószemlét. A Magyar Rádió Rt. a napi lapokban megjelenő híreket, nem tekinti hírforrásnak, hozzá teszem nagyon helyesen.
Önmagával kerül tehát ellentmondásba a felperes, amikor 2000. november 17-én megjelent napilapokat a tényeket objektíven bemutató hírforrásnak tekinti, a napilapokat „tanúként” kívánja be vonni a perbe.
A Magyar Rádió Rt. a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatában rögzítette, és a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriuma elfogadta a rádió Elnökének előterjesztését: A közérdeklődésre számot tartó kérdésekről kialakult minden jelentős véleményt megismertet a hallgatóval a közszolgálati Magyar Rádió Rt.
A „16 óra” című műsor hírként beszámolt a Kossuth téri tüntetésről, majd ezt követően három szervezet képviselőjének is lehetőséget adott véleményének elmondására.
A három riport alany egyike sem fejezte ki a reális zöldek véleményét a tüntetés tárgyában. A Reális Zöldek Klub képviseletében Szikra Zsuzsához fordultam, és kértem a Felelős Főszerkesztő Asszonyt, egy következő műsorban szíveskedjék lehetőséget adni, a klub álláspontjának megjelenítésére a tüntetés tárgyában. A Média törvény 49. § vonatkozó bekezdése lehetővé teszi, hogy érintettség estén, egy vitatott ügyben a kifejezésre nem jutott álláspontot megjelenítését a műsorszolgáltatótól kérhessem. A tüntetés „Zöld ügyben” történt, a reális zöldek akkor is érintettek a tüntetés tárgyában, ha ott sem lettem volna a téren.
Szikra Zsuzsa, a kérésemre nem adott választ. Elvárható lett volna a Felelős Főszerkesztő Asszonytól, hogy kifogásomra választ ad. A Magyar Rádió Rt. társadalmi és szakmai kapcsolatairól szóló vonatkozó passzusa ( KMSZ XXI. fejezet) a Felelős Szerkesztő Asszony számára kifejezetten előírja a válasz adási kötelezettséget.
A Felelős Főszerkesztő Asszony válaszában utalhatott volna arra, hogy felfogása szerint a Reális Zöldek Klub véleményét ebben a vitatott ügyben nem tartja jelentősnek, nem látja szükségességét, hogy a vitatott ügy kérdésében a Kossuth rádió hallgatói megismerkedjenek a reális zöldek által képviselt véleménnyel. Válaszra sem méltatott a Felelős Főszerkesztő Asszony!
A Felelős Szerkesztő Asszony öntörvényűen értelmezi a felperes közszolgálati kötelezettségét, amikor a kifogásomra nem ad választ, és az hatóság (ORTT ) határozatát sem hajlandó teljesíteni. A Média törvény és a Rádió KMSZ előírásit nem hajlandó betartani, bírósági csatározásokba bocsátkozik, a reális zöldekkel való együttműködés helyett.

Budapest, 2002. október 17-én

Co: Felperes, Alperes jogi képviselője és Szikra Zsuzsa,

------------------------------------------------------

Dr. Rudi Zoltán Úr
Elnök

Magyar Televízió Rt.

Tárgy: Beadvány a KMSZ megsértése megállapításának vizsgálatára.

Tisztelt Elnök Úr

Alulírott Juhos László, beadvánnyal fordulok Elnök Úrhoz.
A Magyar Televízió Részvénytársaság KÖZSZOLGÁLATI MŰSORSZOLGÁLATATÁSI SZABÁLYZAT IX. fejezetének 1. pontjának a) bekezdésére való hivatkozással kezdeményezem, hogy szíveskedjék a KMSZ megsértésének megállapítására irányuló vizsgálatot lefolytatni, illetve a KMSZ fenti 1. pontjának további bekezdései szerint eljárni.

A KMSZ megsértésének megállapítását az mtv csatornán heti rendszerséggel jelentkező „A tévé ügyvédje” című műsor, műsorvezetője Juszt László működésével szemben kérem.
Juszt László, „A tévé ügyvédje” c. műsor vezetője „ A tévé ügyvédje” c. műsornak a következő időpontokban történt adása során sértette meg a KMSZ-t:

1. 2004. január 22-én
2. 2005. április 13-án
3. 2005. április 20-án

Beadványomban részletezem azokat a körülményeket, amelyek alapján megállapítható Juszt Lászlónak a KMSZ megsértését bizonyító működése.

ad-1.
Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága 2004. január 6-án a 23-3-2013/2003. ügyiratszámon kiadott állásfoglalásában „A tévé ügyvédje” c. műsort a soron következő műsorában értékelő magyarázat nélkül a következő közlésre kötelezte:

„Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága megállapította, hogy az Magyar Televízió Rt. 2003.november 20-án sugárzott „A tévé ügyvédje” c. műsora megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4.§ (1) bekezdésében rögzített sokoldalú, tényszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettségét. A Jánd település árvíz által elpusztított házainak újjáépítésével foglalkozó műsorblokkjában kizárólag a hibásan megépített, illetve felújított házak tulajdonosait szólaltatta meg azt a látszatot keltve, hogy az újjáépítés, illetve felújítás során kizárólag selejtes minőségű kivitelezés történt. Az ezzel ellentétes álláspont kifejtésére, kifejezett jelzés ellenére sem adott lehetőséget.

„A tévé ügyvédje” c. műsor a közlési kötelezettségének nem tett eleget, és jogorvoslati lehetőségével sem élt, Panaszbizottság eljáró tanácsának állásfoglalásával szemben a Testületnél.
Kb. két hónap múlva, 2004. január 19-én telefon felhívott Juszt László, és felkért, hogy legyek a 2004. január 22-én sorra kerülő műsorának a vendége.
Meghívásomnak a célját a 2004. január 22-én adásba kerülő műsorba Juszt László, abban jelölte meg, hogy lehetőséget kíván biztosítani számomra, hogy a 2003. november 20-án sugárzott műsorban a jándi újjáépítésre vonatkozó kifejezésre nem jutott álláspontot megjeleníthessem.
Másnap 2004. január 20-án telefonon érdeklődtem az ORTT Panaszirodájának a vezetőjétől, Obsina Bélától, hogy Juszt László, fordult –e jogorvoslati kérelemmel a Panaszbizottság 23-3-2013/2003. ügyiratszámon kiadott, a 2. számú eljáró tanács által meghozott „A tévé ügyvédje” műsort elmarasztaló állásfoglalásával szemben.
Obsina Béla, nem tudod választ adni a kérdésemre, viszont ígéretet tett arra, hogy utána néz az ügynek. (Obsina, válasza egy nappal a 22-i adást követően érkezett meg, és nemleges volt.)
Logikus volt azt feltételezni, hogy Juszt, a Panaszbizottság 2. számú eljáró tanács állásfoglalásában szemben jogorvoslattal élt, viszont nem kívánja megvárni a Testület állásfoglalását, hanem meghív a műsorába, szereplésem előtt beolvassa a Panaszbizottság 23-3-2013/2003. ügyiratszámon kiadott állásfoglalását, majd elmondatja velem „a jándi vitatott ügy” másik oldalát, és ezzel megelőzi a Testület határozatát és ettől az ügy lezárását, reméli. A meghívásom célját a műsorba, Juszt pontosan ebben jelölte meg.
A panaszügynek a fentiek szerinti rendezésében Juszt partnerék kívántam lenni, ezért is fogadtam el a meghívását.

2004. január 22-én „A tévé ügyvédje” c. műsor adása megkezdést követően Juszt a következő szavakkal mutatót be a nézőnek:

„Kérem én már sok mindent megéltem ezen a pályán az elmúlt évtizedekben. De ilyet még nem. Az elmúlt két hétben két feljelentés is érkezett a műsor ellen, úgy gondolom, hogy olyan testület előtt, mint az ORTT Panaszbizottsága, mely pusztán a feljelentés alapján marasztal el minket anélkül, hogy meghallgatná esetleg a mi érveinket is, nincsen mivel elszámolni. Nékünk, akik azt vállaltuk, hogy a nézők érdekeit védjük, csak önök felé kell elszámolnunk, és mert nincs mitől félnünk, ezért a nyilvánosság elé tárunk szívesen mindent. Meghívtuk, tehát az eheti feljelentőt is, hogy szerinte mit vétettünk. Jó estét kívánok, köszöntőm önöket! Jó estét kívánok!”

Majd megszólított megkérdezte, hogy a Reális Zöldek Egyesület nevében jelentettem fel? Majd a szervezetemről érdeklődött. Juszt, eljárása felzaklatott.
A „másik oldal” véleményének az elmondására, ebben a zaklatott állapotomban kaptam lehetőséget, és csak nagyon röviden. Majd bejátszás formájában „a jándi vitatott ügyben” megint azokat az álláspontoknak a képviselőit szólaltatta meg, amelyek 2003. november 20-án már elhangzottak.

A Magyar Televízió Rt. KMSZ úgy fogalmaz, hogy nem ismétli meg a Médiatörvény előírásait, hanem nagyon helyesen a műsorszolgáltatás teljes rendszerével kapcsolatosan tartalmaz előírásokat és normákat egyaránt, a KMSZ ugyanakkor a Média törvénnyel összhangban került elfogadásra.
A Média törvény nem ismerete, és a KMSZ egészének megsértésé közé egyenlőség tehető.

Juszt, bizonyságot adott arról, hogy nem ismeri a Média törvényt.
Juszt, működésével a KMSZ valamennyi előírását, normáját megsértette.
Erre egyébként a műsorban felhívtam a figyelmét, tanulmányozásra Média törvényt adtam át az élő műsorban Jusztnak.
Juszt, a KMSZ alábbi előírását kétszeresen sértette meg:
A KMSZ III. Műsorkészítés 1. Általános szabályok, 1.1. Az interjúkészítés főbb szabályai, a riportalany jogai
a) bekezdés előírása: a műsor szereplőjét tájékoztatni kell arról, hogy milyen módon és összefüggésben fog szerepelni.
g) élő műsorban: a néző figyelmét fel kell hívni, hogy a riportalany nyilatkozata saját nézői véleménye,

ad 2) és ad 3)

„A tévé ügyvédje” c. műsor 2005. április 15-én, sem a 20-án sugárzott adását nem láttam.
Környezetemből tudom, hogy mind két adás során megtámadta a személyemet, és politikai ügyet faragott abból, hogy az MTV Közalapítvány civil kurátora lettem. Juszt, szerint a „finomra esztergált médiatörvény” jóvoltából lehettem kurátor, majd kurátori végzetségemet firtatta.
Mind erről a 168 óra c. közéleti hetilapból (2005.04.21.9) értesültem.
A heti lapból értesültem arról is, hogy Juszt, „A tévé ügyvédje” c. műsorban azt a valótlanságot állította, hogy levelet írtam neki, és levelemet Juszt nemcsak „ A tévé ügyvédje” műsorában, hanem más formában is nyilvánosságra hozta.
Nem írtam levelet Jusztnak!
A Reális Zöldek Klub egyik számítógépéről (2005.04.09.),”A tévé ügyvédje” c. szerkesztőség elektronikus címére, drótposta feladásra került.
Az üzenet nagyobbik része „Bemutatkozunk” címmel, szerkesztetlen formában a Klubról szóló nyilatkozatot tartalmazta, míg az üzenetzáró mondatként a felől érdeklődtünk, hogy Juszt László végzett-e jogot? A KMSZ szerint ugyanis az MTV részére csak olyan műsorkészítő készíthet műsort, akinek szakmai felkészültsége, hozzáértése nem marad alatta z MTV Rt. munkatársai képzettségénél. (Ennek a passzusnak a vizsgálata a Reális Zöldek Klubnak most nagyon fontos, hogy kurátort delegált az MTV Közalapítvány kuratóriumába.)

Juszt, megsértette a KMSZ 2. Hírek és politikai műsorok készítésére vonatkozó előírását, a megtámadott személy és intézvényre vonatkozó részét. Továbbá a mások jó hírét vagy jó érzésére vonatkozó passzust is.

Juszt, megsértette a KMSZ II. fejezetében lévő „Az MTV független működésének biztosítékai” vonatkozó részét. A szervezetek politikai tartalmú közleményének nyilvánosságra hozatalára utaló részt. Közleménynek, nyilatkozatnak nem szerkesztett formában történő közléséhez az Elnök engedélye szükséges.

A KMSZ utal a sajtótörvényre.
Az 1986. évi II. törvény ( A sajtóról egységes szerkezetben ….) 11. § c) bekezdése szerint az újságíró a kapott felvilágosítást, valamint megállapításait kellő körültekintéssel, ellenőrzéssel és a valóságnak megfelelően köteles közzétételre előkészíteni, a tényeket, eseményeket, a maguk teljességében köteles ismertetni.
Juszt, a Sajtótörvényt is megsértette.

Várom Elnök úr válaszát a vizsgálat eredményéről.

Budapest, 2005. április 23.

Tisztelettel:
Juhos László
1026 Budapest, Endrődi Sándor u. 26
mobil telefon: 06-30-340-15-13

---------------------------------------------------------

Reális Zöldek Klub
Országos Társadalmi Civil Szerveződés
1279 Budapest, Pf.:74

Fővárosi Bíróság

Tárgy: Az Országos Rádió és Televízió Testület 673/2004 (V.19) számú határozatának felülvizsgálati
kérelme.

Tisztelt Fővárosi Bíróság!

A Reális Zöldek Klub, képviseletében kérem a T. Bíróságot, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület 673/2004. (V. 19.) számú határozatát szíveskedjék felül vizsgálni.
A Magyar Rádió Kossuth adóján 2004. március 6-án sugárzott Oxigén című műsorban az a valótlan állítás hangzott el, hogy „ a Dráva folyó Európa utolsó természetes folyója.”.
Valójában a Dráva folyó Európa legjobban szabályozott folyója, jobban szabályozott folyó, mint például a Tisza.
A műsorszolgáltató a valótlan állítással kapcsolatos bejelentésünket (kifogásunkat) nem kezelte, válaszra sem méltatta, annak ellenére, hogy a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatában arra, van kötelezve, hogy a hallgatói észrevételek teljes körű feldolgozását végezze el, és azokat kezelje.

Panaszbizottsághoz fordultunk.
A Panaszbizottság a panaszunknak helyt adott, a műsorszolgáltatót közlésre kötelezte.

A Műsorszolgáltató a Panaszbizottság állásfoglalásával szemben jogorvoslati kérelmet terjesztett elő.
A Testület a Panaszbizottság állásfoglalását megváltoztatta, és a panaszt elutasította.

A Testület legfőbb érve az elutasításra vonatkozólag az volt, hogy a 2004. március 6-án sugárzott Oxigén című műsor egészé megfelelt a törvényi elvárásoknak és a természetes folyó kifejezés a közbeszédben természetes élőhelyet jelent az eljáró tanács a kifejezést a szövegkörnyezetből kiragadva értelmezte, az egész műsor megfelelt a törvényi elvárásnak.

A Testület érvelése nem fogadható el.
Az Oxigén című műsor tudományos értékek bemutatására vállalkozott és tudományos kérdésekkel fogalakozó műsorban minden elhangzó állításnak helyén valónak kell lennie, és valótlan állításnak egyáltalán nem szabad elhangzania.
Tudományos igazságok bemutatása során a műsornak minden vonatkozásban, még az apróságok vonatkozásban is meg kell megfelelnie a törvényi elvárásoknak.

Ennek ellenére természetesen elfordulhat, hogy a fenti elvárások sérülhetnek.
De mivel az Oxigén című műsor heti rendszerességgel jelentkező műsor, semmi akadálya nem lett volna, ha az észrevételünket kezeli az Oxigén szerkesztősége, mint ahogyan erre a szerkesztőséget a KMSZ kötelezi is, és a következő heti adás keretében visszatér a vitatott ügyre.

A Testület indoklásában még arra is kitért, hogy a szóban forgó műsor kisemlősök életvitelével foglalkozott, és nem a folyó szabályzásáról szólt az egész műsor.

Ezzel kapcsolatban tájékoztatjuk a T. Bíróságot, hogy az Oxigén című műsor szerkesztősége néhány éve nem vesz műsorába folyó szabályozási kérdéséket, holott 1997 évek előtt, nem volt olyan adás, amelyben nem adott volna lehetőséget egyeseknek (Duna-körösöknek) a folyó szabályozásokkal szemben szólni.
Az Oxigén szerkesztősége rádöbbent, hogy a Duna körös mozgalmárok és az azokat megszólaltató rádiós munkatársak valójában félrevezették a közvéleményt, amikor folyamatosan csak a folyó szabályozások negatív hatásairól szóló műsorokat emeltek be a műsorba.

Mára legjobb taktika a folyó szabályozásokról az Oxigén szerkesztőinek a hallgatás lett, vallja az
Oxigén felelős szerkesztője Balog István, akinek a meghallgatását kérjük a T. Bíróságtól.

Kérjük a T. Bíróságot, hogy a Testület 673/2004 (V. 19.) számú határozatának felülvizsgálata során szíveskedjék a Panaszbizottság 23-3-507/2004. számú állásfoglalásának érvényességét helyre állítani.

A Reális Zöldek Klub több mint tíz éve rendszeresen nyilvánosságra hozza a folyó szabályozások pozitív és negatív hatásait egyaránt.
Az elmúlt években különösen sokat fogalakoztunk a Dráva folyó szabályozásával. Például a Mérnök Kamara kezdeményezésünket felkarolta, közli egyik tagunk írását, a Mérnök Újságban. A Mérnök Újság a Dráva folyó szabályozásáról vita fórumot indított.
Dr. Kovács Gábor, a Magyar Mérnöki Kamara elnökének a Mérnök Újság szerkesztőbizottság elnökének meghallgatását szintén kérjük a T. Bíróságtól.
Dr. Kovács Gábor címe: Magyar Mérnök Kamara, 1094 Budapest, Angyal u. 1-3.

Csupán az Oxigén szerkesztősége, Balog Úr, nem hajlandó néhány éve a reális zöldek álláspontjának műsorában helyt adni, és kínosan ügyel arra, hogy kifejezetten folyó szabályozásról szóló műsor ne kerüljön adásba. De arra is, hogy más témájú műsorok keretében egy-egy félmondattal utaljon a csupán a folyó szabályozások negatív hatására, mint ez jelen estben is tette.

Budapest, 2004. június 28.

Tisztelettel:
Mellékletek

------------------------------------------------------

Reális Zöldek Klub
Országos Társadalmi Civil Szerveződés
Reális Zöld valóság1279 Budapest, Pf.:74
Juhos László
elnök/főszerkesztőtel./fax: 2-759-851

Kondor Katalin Úrhölgy
adófőszerkesztő
Kossuth rádió

Tisztelt Adófőszerkesztő Asszony!Reális Zöldek Klub képviseletében arra kérem Adófőszerkesztő Asszonyt, hogy a reális zöldek, 2000. november 9-én kiadott közleményének, a Kossuth rádió műsorszolgáltatásában, Önök által szerkesztett formában, szíveskedjék nyilvánosságot adni.
A reális zöldek fenti közleménye Illés Zoltán által a Kossuth rádióban november 9-én, a Krónika műsorszolgáltatásában reggel megjelenített állásponttal, ellentétes vélekedést tartalmaz. Illés a jelzett műsorban lehetőséget kapott álláspontja megjelenítésére a magyarországi hulladék elhelyezés megoldásáról.
Ugyanezen a napon, Vágner Mária műsorában a „ Magyarországról Jövök” című műsorban Illés Úr ismét lehetőséget kapott szereplésre, és álláspontjának megjelenítésére hulladék ügyben. Mi nem vitatjuk, hogy a Kossuth rádió műsorszolgáltatói hányszor adnak naponta Illésnek nyilvánosságot hulladék ügyben, de kifogásoljuk, hogy Illés által megjelenített álláspontok nem voltak egymással köszönő viszonyban, a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi betartása sérült. Illést illet volna szembesíteni, egymással ellentmondó álláspontjaival.
Mivel erre nem került sor, a reális zöldek kiadták a fent már említett közleményüket.

Kérem Adófőszerkesztő Asszonyt, hogy tanulmányozza a reális zöldek klub fenti közleményét és gondoskodjon arról, hogy az abban foglaltak, szerkesztett formában a Kossuth rádió műsorszolgáltatásában nyilvánosságot kapjon.

Továbbá számunkra kedvező elhatározásának meghozatala előtt, javaslom hallgassa meg a Kossuth rádió mai műsorszolgáltatásban, Varga Júlia szerkesztésében készült és a „ Cigány félóra” műsorában elhangzott, a hulladékok elhelyezésével kapcsolatos vélekedést. Ennek alapján remélem ráfog jönni, hogy milyen fontos a hulladék kérdésének tárgyilagos bemutatása a közszolgáltai rádióban.

A Reális Zöldek Klub minden alkotmányos lehetőséget igénybe kíván venni, hogy a Kossuth rádió szerkesztői a pártatlanság elvét, szerkesztői munkájuk során betartsák.

Budapest, 2000. november 10-én

Tisztelettel:

---------------------------------------------------

Reális Zöldek Klub
Országos Társadalmi Civil Szerveződés
Reális Zöld valóság1279 Budapest, Pf.:74
Juhos László
elnök/főszerkesztőtel./fax: 2-759-851

Regős Zoltán Úr
szerkesztő
Magyar Televízió Rt.
Híradó című műsor

Tisztelt Szerkesztő Úr!

A reális zöldek célja, hogy a környezetet lényegesen befolyásoló döntések szakmai-társadalmi vitájában jó megállapodások szülessenek.
Arra gondolok, hogy Szerkesztő Urat is ez a szándék vezetette a TV Híradó tegnapi esti (2000. október 12 ) szerkesztése során, hiszen a Híradó két műsor blokkja is környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozott. A hévízi láp és a gépkocsik által kibocsátott gázok kérdésével foglalkozó műsor blokkra utalok.

Szerkesztő Úr nemes szándéka ellenére a két blokkot, együttesen szemlélve nem tartottam kiegyensúlyozottnak, megítélésem szerint a két műsorszám együttesen politikai mozgalom szolgálatában állt.
A „hazai zöld párt” szolgálatában állt, amely a hazai vízlépcső ellenes mozgalmárok köréből állt elő, és e mozgalmi körbe beleértem Illés Zoltánt is, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága elnökét.

Mindkét blokkban az „ egyik oldalt „ olyan álláspont képviselte, amelyhez Illés Úrnak köze volt, és ez nem derült ki Regős Úr szerkesztéséből, nem vált nyilvánvalóvá a néző számára. Ez még el is fogadható!
A kifogásom a szerkesztéssel szemben, az hogy ahol Illés a pozitív oldalon áll ott a személye kiemelésre került, míg a másik oldalon Illés nevét elhallgatták.

A hévízi blokkban Illés álláspontja a negatív oldalon áll, ebben a blokkban Illés neve el sem hangzott, míg a gépkocsikkal foglalkozó blokkban a „pozitív” oldalon, ebben a blokkban Illés álláspontjának megjelenítésére is lehetőséget kapott.

Mindkét műsor blokk témájában a reális zöldek érintettek. Úgy gondolom a MÉDIA törvény 49. § (2) bekezdése alapján van jogon azt kérni Szerkesztő Úrtól, hogy egy véges határidőn belül adjon a reális zöldeknek lehetőséget a Híradó műsorszolgáltatásában kifejezésre nem jutott álláspontunk megjelenítésére.
Számítok Szerkesztő Úr számunkra kedvező válaszára.

Budapest, 2000. október 13-án

Tisztelettel:

---------------------------------------------------------