Reális Zöldek Klub - A Magyar Országgyűlés kénytelen volt a békát lenyelni

Szerződésszegő nemzetként a magyar nem fért volna be EURÓPÁBA.
2007. szeptember 25-én lesz tíz éve, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletet hirdetett a magyar-szlovák vízlépcsőperben. A futball nyelvén szólva Magyarország a pert 7: 1 arányban elvesztette, a csapatok kilenc gólt rúgtak, egy gólt nem adott meg a bíró.

A Hágai Nemzetközi Bíróság 1997 szeptemberében, a BNV vitában hozott döntése szerint:

1. Magyarországnak nem volt joga az építési munkákat 1989-ben leállítani és ezt követően az 1977-évi szerződést, felbontani.

2. Csehszlovákia 1991 novemberében jogosult volt a C változatot saját felségterületén megépíteni.

3. Csehszlovákia azonban 1992 novemberében nem volt jogosult a jogosan megépített C változat egyoldalú üzembe helyezésére.

4. Az 1977 évi szerződés a Magyar Fél által 1992 májusában történő felmondása érvénytelen, a szerződés jelenleg is érvényes.

5. Szlovákia az 1977 évi szerződésből származó jogok és kötelezettségek természetes utóda.

6. A Bíróság kötelezi a Feleket a tárgyalások jóhiszemű felvételére és a jelenlegi helyzet figyelembevételével a szerződés céljainak megvalósításához szükséges valamennyi intézkedés megtételére.

7. A Felek eltérő megegyezésének hiányában a közös üzemet az 1977 évi szerződés szerint kell megvalósítani.

8. A Felek az egymásnak okozott károkat kötelesek megtéríteni.

9. A felek a tényleges beruházási és üzemelési költségek között mutatkozó különbségeket az 1977 évi szerződés alapelveinek megfelelően tartoznak, kiegyenlíteni.

Trianontól és Párizstól Hága abban különbözik, hogy Trianonba és Párizsba kényszerből, míg Hágába önként ment a magyar delegáció.

Hágában a legnagyobb pofont azzal kapta a magyar delegáció, hogy a Nemzetközi Bíróság, az 1977-ben megkötött szerződést érvényben lévőnek mondta ki.

A Bíróság Magyarországot szerződésszegőnek mondta ki. A Magyar Országgyűlés, 1992-ben hozott törvényt a szerződés egyoldalú felmondásáról, ezzel szerződésszegést törvényesített a Törvényhozó. Szerződőszegő nemzettel az EU tagállamai nem állnak szóba. 2003-ban Magyarország EU csatlakozása előtt az EU diplomáciai úton a Magyar Országgyűlésnek a tudomására hozta, hogy a szerződésszegő törvényt helyezze hatályon kívül. Ezt a békát a Magyar Országgyűlés kénytelen volt lenyelni, az 1992. évi XL. törvényt hatályon kívül helyezte. Mi tesszük hozzá, olyan szavazási eljárásban vonta vissza a T. Ház az 1992. évi XL. törvényt,, hogy a képviselők döntően nagy része azt sem tudta, mihez adta a voksát.

A hazai médiában egyetlen sor, tudósítás nem jelent meg az akcióról, és arról sem, hogy szerződésszegő nemzetként a magyar nem fért volna be Európába. (Ha-ha-ha)