Mi történt 6 év alatt a Duna-völgyében?
Dátum: 2011. April 08. Friday, 14:32
Rovat: Vízügyek
És a Duna közben folyik csendesen tovább, a magyar szakaszon, mintha mi sem történt volna! Hát nem is történt a Dunával a magyar szakaszon - beleértve a szlovákokkal közös szakaszt is! - tényleg semmi!
Mi történt 6 év alatt a Duna-völgyében, az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottságának az "Európa" Rendezvény-, és Konferenciahajón tartott, kihelyezett ülése óta?
Kedves Kollégák!
Pont ma van 6 éve, hogy 2005. április 7-én (ugyancsak csütörtöki napon!!! Csak a soros magyar EU-elnökség idején a Duna-stratégia kapcsán nehogy megint "csütörtököt" mondjunk!) az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottsága az "Európa" Rendezvény-, és Konferenciahajón, kihelyezett ülésén, szakértők és civil szervezetek bevonásával (!) megtárgyalta és elfogadta, a "Duna-völgy területfejlesztési kérdései és lehetőségei" c. előterjesztést (lád: mellékelt TERB/5/2005. TERB/69/2002-2006. jkv. kivonat, és az 1/2005.(április 12.) sz. állásfoglalást).
Azóta sok víz (feleslegesen és hasznosítatlanul, de időnként károkat okozva!) levonult a Dunán (de a Tiszán is!)! (Lásd: Kulcs, Dunaszekcső, haváriák, Hejőcsaba, stb.) Elkészült az Új Magyarország Fejlesztési Terv / ÚMFT 2007-2013. és Kiemelt Komplex Programjai (Duna, Tisza, Balaton, Termál Komplex Programok, stb.?), majd jött az új Országgyűlés, az Új Kormány, az Új Széchenyi Terv, az Európai Duna Régió Stratégia / EDRS, majd mindezek betetőzéseként a "Széll Kálmán Terv"!
És a Duna közben folyik csendesen tovább, a magyar szakaszon, mintha mi sem történt volna! Hát nem is történt a Dunával a magyar szakaszon - beleértve a szlovákokkal közös szakaszt is! - tényleg semmi! (Bős-Nagymaros, Hága, Szigetköz, Dunakiliti, stb.)
A jeles évfordulón idézzük fel - memória-frissítés gyanént - a jegyzőkönyv alapján, hogy mi is történt Duna-ügyben, 6 évvel ezelőtt:
A Duna-völgy komplex területfejlesztési programozásának, és az akkor készülő országos koncepciókba történő integrálásának szükségességével mindenki egyértett, bele értve a Duna és a Tisza, a Duna-Tisza-közi Homokhátság közismert problémáinak megoldását, és a Sió-csatorna revitalizációját, és hajózhatóvá tételét is! A hozzászólásokból, a Magyar Tudományos Akadémia részéről dr. Rechnitzer János (MTA RKK NYUTI), és dr. Hajdú Zoltán (MTA RKK DI), valamint dr. Kopár István (MAHART Balatoni Hajózási Rt. ny. igazgatója) a Sió-menti Önkormányzatok Szövetsége nevében tartott), Székely Imre (Győr-Moson-Sopron Megyei területfejlesztési Hivatal), dr. Orbán Péter (szakértő), dr. Czira Szabolcs (Fidesz ogy. képviselő), és Szilvássy István (MTTSZ elnöke) előadása emelhető ki! A fenti hozzászólók mindegyikének mondanivalója teljes összhangban volt az én hozzászólásommal, ill. az évtizedek óta következetesen képviselt - és részben a www.realzoldek.hu honlapon is közzétett észrevételeinkkel, javaslatainkkal is!
Ami a hazai ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezésünk módszertanát, jogi szabályozását és gyakorlati "lebonyolításának" helyzetét illeti, az összességében tragikusnak minősíthető! (Megbízó - tervezési megbízás kiadása - szerződés - tartalom - egyeztetés - koordinálás - integrálás? - realítás - dokumentálás - nyilvántartás, megvalósítás, stb. Túl sok a felesleges, "füstbe ment terv"! Például: "Duna Komplex program, "Beszédes Program", "Tisza Komplex Program", "Vásárhelyi Terv", Általános-, és Részletes Rendezési Tervek - Területfelhasználás - lásd: Hejőcsaba, AUCHAN, ártéri beépítés, stb.)
Néhány kiragadott, de jellemző mondat az ülésen elhangzottakból:
"...a Duna-völgy fejlesztése önálló koncepcióvá, ennek van-e jelentősége, nemcsak az ország határain belüli térségi fejlesztési szempontból, hanem interregionális szempontból is, hiszen meggyőződésünk, hogy a Duna-völgy fejlesztése nem pusztán magyarországi fejlesztésekkel függhet össze, hanem interregionális dimenzióban is értelmezhető, mint például korábban már voltak is arra kezdeményezések, hogy Németország, Ausztria, Magyarország területi egységeinek közreműködésével interregionális környezetvédelmi programok alakuljanak.... A Dunán 149 híd található, ebből Németországban van 119, Ausztriától a Dunán lefelé szakaszonként 100 kilométerre jut egy híd....Tehát mi nem ülhetünk itt a hajón és nem várhatjuk, hogy elinduljon, hanem nekünk kell elindulnunk, hölgyeim és uraim! Nekünk is meg kell fogalmaznunk azokat a stratégiákat, amelyek valójában ebben a Bécs-Pozsony, és a nagyon érdekes Budapest nagyváros-együttesben ránk vonatkozhatnak, és nekünk is előre kell mennünk ebben a stratégiában, nem pedig valahol majd követni azt, amit nagyra becsült osztrák és német kollégáink megfogalmaznak! Ezt nagyon fontosnak, nagyon izgalmas kérdésnek tartom....Lényegében öröm az, hogy hét régió van, hogy hét régiónak lesz fejlesztési koncepciója, de vajon, ezek a fejlesztési koncepciók hol találkoznak? Vajon hol lesznek a közös kapcsolódási pontok? ...Nem lehet a területi folyamatokat csak az országon belül szemlélni, ki kell tekinteni, ki kell lépni az országból. Magyarországnak üzenete van Közép-Európa felé, és a magyar területi folyamatok nem szűnnek meg az országhatárnál, hanem igenis, azok a területi folyamatok nagyon erősen átlépik azt. Nekünk a területi tervezésben, elemzésben, fejlesztésben igenis, közép-európai dimenziókban kell gondolkodni. Ez nagyon fontos, ez alapkérdés, megköveteli a nagytérségi kitekintést. A Kárpát-medence egy természetes rendszer; a Duna völgye meghatározó európai fejlesztési tengely ma is, és meghatározó fejlesztési tengely lesz is. Tehát 2013-ig, illetve 2020-ig Európa ezzel a tengellyel komolyan számol. Nem maradhatunk le, nem állhatunk meg, nem lehetünk követők, hanem igenis, nekünk itt aktív szervező szerepünk legyen, és aktív szervezést indítsunk meg. Nagyon át kell gondolni azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek a Dunát érintik, illetve igenis, az ország térszerkezete miatt nagyon fontosak, nagyon lényegesek azok a hálózati rendszerek, amelyek Magyarországon kialakulnak.Fontosnak tartom a határ-menti együttműködéseket. (! H-SK?) ...a történeti Magyarország területén a vasútépítések előtt Dévénytől Orsaváig 96 komp működött. 96 helyen lehetett átkelni a kor szintjének megfelelően a Dunán....valójában a vasútépítésekkel vált a Duna először infrastrukturális gáttá, majd pediglen egyfajta kettészakítójává a modernizálódó országnak, leszámítva a főváros területét. ...Baranya megye területfejlesztési koncepciója elkészült, akkor abból szinte teljes egészében kimaradt a Duna, mert Pécs megyei tudatában, térszemléletében meglehetősen mérsékelten van benne. (!)... Aki foglalkozik a Dunával és az európai belvízi hajózással, találkozott azzal, hogy az Európai Unió meg fogja kezdeni a Sztálin által kiépített európai-szovjet belvízi víziút-rendszer rekonstrukcióját, és be kívánják kapcsolni ezt az egységes víziút-rendszert a Duna-Majna-Rajna-csatorna hálózatába. (!)...valójában önmagunkra, a Dunára – és szélesebb értelemben a Kárpát-medencére – vonatkozóan legalább 30-40 évben kellene gondolkodnunk ahhoz, hogy a változás kockázatait csökkenteni, illetve mérsékelni tudjuk....az országos területfejlesztési koncepcióban, illetve a nemzeti fejlesztési tervben, valamint az érintett régiók, megyék és kistérségek fejlesztési programjában megjelenne a Duna-völgy fejlesztése, a rá vonatkozó részben.…több kormányhatározatokkal, rendeletekkel, kormánydöntésekkel elfogadott program létezik ma is, amelyek ebbe a Duna-völgyi komplex programba gyönyörűen beilleszkednek. (?) Egyrészt a Mosoni-Duna, Szigetköz térségének rehabilitációs programját emelném ki, másrészt a kiemelt térségek területfejlesztési programját, amelyen belül a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzet (!) egy most születő program, ez évben alakult meg a fejlesztési tanácsa is. Illetve, nagyon nagy programunk a Duna-Tisza közi hátság komplex területfejlesztési programja.(!)...ezek a régiós stratégiai fejlesztési tervek hogyan, kik által, milyen felelősségi körben lesznek összehangolva, vagy előzetesen hogyan hangolódnak ezek egymásra? .(!).. a Sió-csatornával tennünk kell valamit. Mert nem én találtam ki a Sió-csatornát, ugyanis 1848-ban a Kossuth-kormány első közlekedési minisztere, gróf Széchenyi István határozta meg, hogy a Balatont össze kell kötni a Dunával, és ezt 157 év alatt nem volt képes ez az ország megtenni! ...1990-ben a vízügyi igazgatóság elkészítette a terveket, a négy zsilip megépítésével 122 kilométer hosszú hajózható csatornát nyerünk. Szeretném kérni, hogy ebbe a területfejlesztési tanácsba ez a téma is bekerüljön, mint egy olyan Pest alatti régió, amely a magyar haza idegenforgalmi bevételének szempontjából – véleményem szerint a 122 kilométeres szakaszon, keresztcsatornákkal, ahogyan Floridában láttam, amely ma már 50 éve állandóan épül, ássák a csatornákat, építik a kempingeket, szállodákat, a vízi sporttelepeket, a medencéket – a Balaton idegenforgalmának cirka háromszorosát tudná biztosítani, megfelelő fejlettségi fok után. ...Itt nagy a munkanélküliség, eléggé elhanyagolt állapotban van, nincs munkalehetőség, és ez a bizonyos fejlesztés, ez a SIP-program – a Sió-völgyi revitalizációs program – erre tudna megoldást biztosítani..(!)..kicsit úgy éreztük, hogy elszigetelt akciók vannak országszerte – például nálunk, a Győr-Gönyűi kikötővel erőlködünk régóta, és mondjuk, eredményként is mondhatnám, hogy megvalósult a RO-RO ütem, most már talán meglesz a vasúti kapcsolat is, KIOP-támogatással. (?) A másik problémánk, a Duna-vita már ’92 óta megoldatlan a szlovákokkal a Szigetköz térségében, tehát ez a fórum alkalmas arra, hogy ezek a problémák felvetődjenek, a későbbiekben remélhetőleg valahogyan, kormányzati vagy parlamenti támogatással kicsit felpörögjenek. ...Ugyanakkor hasonlóan markánsan megjelent ebben a „Beszédes” programban a Sió-csatorna mellett, a Duna-Tisza-csatorna ügye is, mely a Balatonhoz hasonlóan a Tiszát, a Körösök mentét, gazdaságilag pangó területeket kapcsol be a fejlesztésbe, ugyanakkor megnyitja az utat Ukrajna felé, amennyiben a Tisza hajózása is megoldhatóvá válik.(!)..kiemelt szerep kell, hogy legyen a homokhátság, és a hozzá kapcsolódó Duna-ág vagy Duna-szakasz, azért, hogy ennek a feltételei is adottak legyenek. ...Én is a homokhátság területéről érkeztem, és ez inspirált arra, hogy igenis, a Duna-völgyi területfejlesztési elképzelést azért lenne jó érvényesítenünk az unió felé, mert valószínűleg a Balaton-programot nehezebb eladni, hiszen az magyar specialitás, az egy hungarikum. Ugyanakkor ez több országot átszelő lehetőség....itt van a homokhátság problémája ...Mindig a metró problémájával állunk szemben, hogy hol van a több szavazó. (!) Mert körülbelül ugyanannyi pénzbe kerül a homokhátság rendezése, mint a metróvonal építése, és azért mindenki a több szavazót választja, a metróvonal építésével próbálkozik mindenki, több-kevesebb sikerrel.(?) ... alamizsnáért odaadjuk a magyar földünket. Tehát mi energiaerdőket fogunk telepíteni, beerdősítjük azokat a területeket, amelyen foglalkoztatni tudnánk a vidéki embereket, és gyakorlatilag kiszorulunk a saját területeinkről. Tehát a homokhátságot az előtt kellene megmenteni, még mielőtt erdőgazdálkodásra és vadászatra használnánk. Mert ez eléggé rossz jövőképe ennek a területnek..(!)..hiába várjuk a megoldást Brüsszeltől, bármelyik más országtól, nekünk kell magunkat piacképessé tenni, a programjainkat Brüsszelben eladni, befogadtatni. Szerintem ez a program, mivel több országon keresztül megy, be is fogadható. A politika nem tud maga dönteni Budapest, Pest megye térségében, itt vergődünk, kínlódunk. Én abból a kistérségből – a ceglédi kistérségből, Nagykörösről –amely, ha így maradunk, így megyünk az unióba, a központi régióval, akkor annak a kistérségnek vége.... Márpedig – kormányváltás ide, kormányváltás oda – a következő kormányzati ciklusban sem lesz akkora pénz, hogy a magyar állam majd meg tudja finanszírozni. Elég lesz, ha a magyar részt hozzá tudjuk adni a különböző programokhoz. Az unió 50 százalékos támogatása mellé oda kell tenni a 40 százalékot, és az önkormányzatoknak a 10-et, vagy a vállalkozóknak a másik 50 százalékot.(Czira Szabolcs, Fidesz) ... Ezt a Duna-kérdést többféle funkció kapcsán kell megközelíteni. Az egyik a közlekedési, logisztikai funkció: például hány kilométerenként legyen kikötő, Bajának és Mohácsnak milyen a viszonya, hidat vagy kikötőt építsünk? Ezek eldöntendő kérdések. Eldöntendő kérdés a Duna hajózhatósága tekintetében – ha csak a nemzetköziséget vizsgálom – mondjuk, a politikai helyzet. (!) Egy időben nem lehetett végighajózni a Dunán, a szerbiai Duna-hidak robbantása miatt, ezért is hangsúlyos ez az együttműködés....Ennek az egyik funkciója a közlekedés, a másik az ökológiai egyensúly fenntartása, a harmadik lehet a turizmus, a negyedik a munkalehetőségek, a határ-menti kapcsolatok, ahogyan Rechnitzer úr előadásából karakterisztikusan kijött Komárom esetében, kulturális örökségi kapcsolatok. Ezeket mind vizsgálni kell, és meg kell találni azokat az érdekelteket, ahol érdemes egyáltalán együttműködést és szövetséget szervezni. (!).....stb."
A 6 évvel ezelőtt elhangzottak - úgy tűnik - "pusztába kiáltott szavak" maradtak, és miközben kormányok jönnek-mennek, nálunk megy minden szép lassan, a "régi kerékvágásban" tovább, miközben Európa "elhúz" tőlünk, és most már a Balkán is lassan "előzésbe kezd"! Az Európai Duna Régió Stratégia témájában, Duna-konferenciáknak se szeri, se száma, itthon és külföldön, egymástól függetlenül, mindenki mondja a magáét, még mindig nem lehet tudni, hogy mit hoz és mit visz a számunkra a víz!?
A Sió-völgyében szinte egyedül, az akkor még 80 éves, de ma már 85 éves (!) Kopár Pista bácsi harcol töretlenül és önzetlenül, megszállotként tovább a Sió hajózhatóságáért, többcélú hasznosításáért, a Sió-mente természeti és kulturális értékeinek védelméért, turisztikai bemutathatóságáért, és ezzel a térség foglalkoztatási lehetőségeinek biztosításáért. (lásd: mellékelt videó) Hasonló kezdeményezések vannak a Szigetközben, a Ráckevei-/Soroksári Duna-ágban, a Duna-Tisza-csatorna, a Csongrádi Vízlépcső, a Vásárhelyi Terv korszerűsített formában történő megvalósításának elősegítése érdekében is, hasonlóan "süket fülekre találva"!
http://www.magyarvidektelevizio.hu/videok/ds/videok/video10.html
X. rész. „10. rész. „Vízi-úton a Dunától a Balatonig”
2010. Ifj. Kopár István, Balatonalmádi Kulturális Központ. Díszpolgári cím, ma Floridában él, 20 éve indult el világkörüli hajóútjára
Id. dr. Kopár István 85 éves, a „Balaton örökös igazgatója” a Sió-csatorna folyamatos hajózhatóságának biztosítására tett javaslatot, 122 km, 4 zsilip (4x3 m = 12 m szintkülönbség Szekszárd-Siójut között, Siófok-Szekszárd 6,5-7 óra hajóval, gazdaságossági számítások, önkormányzati szövetség, tárgyalás az NGM-el,
Nagy kár, hogy a mindenkori politikai döntéshozók, az egymást váltó Kormányok még mindig nem jutottak túl a szavak és az igérgetések szintjén, sőt egyes esetekben a gyakorlatban éppen az ellenkezőjét csinálják, ill. nem csinálják annak amire a Kárpát-medencei magyarságnak, a Duna-menti népek, nemzetek békés egymás mellett élése érdekében is már régen szükség lenne!
De talán "csütörtök" után, jobb napok is jönnek!
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
Dokumentumok és képek:
|
|