Mészáros Milán: LOMTALANÍTÁS
Dátum: 2011. April 18. Monday, 22:59
Rovat: Együttmüködés


LOMTALANÍTÁS

Mészáros Milán

Országszerte folyik a sürgés-forgás, nyüzsgés-mozgás, illetve javában folyik a lomtalanítás. Szinte mindenki találkozott vagy találkozik az utcákra rendezetten kirakott lomokat széttúró, a furcsa cókmókokat összeszedő, majd különböző járművekre felpakoló, a joghézagokban dörzsölődött embertársainkkal.


Így alkotmányozás után, különböző tüntetés-sorozatok stb. közepette nagy a kísértés, hogy “Lomtalanítás” címmel egy jó humorú politikai szatírát karcoljon fel az ember, de a suszter maradjon a kaptafánál. (Bár a kaptafa tőlem mindössze két generációra van, ugyanis apai nagyapám cipész volt.) Így én is maradok a lomtalanításnál, pontosabban a jelenség gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi elemzésénél. Bár látni fogjuk, hogy a mindenkori uralkodó osztály hasonlóan bánik a gazdasággal, társadalommal, környezetvédelemmel és közvagyonnal, mint a joghézagokban dörzsölődött embertársaik.

A lomtalanítás –létrejöttét tekintve– nemes céltól vezérelt, azonban mára már idejét múlt hulladék kezelési forma, amelyhez a klíma-kapitalista Magyarországon egy “joghézagokat követő parazita magatartás” is társul. Ugyanis, a lomok begyűjtése elvileg állami monopólium lenne, azonban a feleslegessé vált kitett holmik államilag történő elszállítása előtt –a kirakás és az állami elszállítás között– invazív emberek lepik el a lomokat, széttúrják azokat, begyűjtik a nekik kellő darabokat, és ott hagyják az általuk szemétnek minősített kacatokat. (Ezt jogi szabályozás híján jelenleg megtehetik, mert a közterületre kitett holmi “senki földjén” talált tárgynak minősül.) E tevékenység számtalanszor ismétlődik egy –rosszabb esetben pedig– két napon keresztül. Közben az ott lakók többször is rendet tesznek és takarítanak az őket határoló közterületen.

Ezek a “halászgató-gyűjtögető” emberek ugyanakkor zaklatják a lakosságot, mert azokon a helyeken, ahol az utcán lom van kitéve, még a szomszédokhoz is becsöngetnek, többször meg- és tovább kérdezve, hogy nincs-e még ez vagy az. Stb. Ezektől a zaklatásoktól eltekinteni nem lehet, mert lényegi része az ún. lomtalanításnak, de mivel ezeket mindenki jól ismeri és elítéli, így tárgyalását a rövidség kedvéért a továbbiakban mellőzzük.

Vegyük azt az esetet, amikor a “lom-paraziták” nagyrészt a számukra értékeset viszik el a kitett holmikból. Induljunk ki abból, hogy ha valahol valaki egy használt tárgyhoz jut (pl. régebben a MÉH telepeken), akkor az a gazdaságban általában vásárlás, öröklés vagy ajándékozás stb. formájában történik. Vásárláskor az ember fizet az árúért, sőt az állam még ÁFA-val is terheli a vevőt. De öröklés vagy ajándékozás stb. esetén is általában illetéket szokott fizetni az ember az államnak. A parazita lom-fosztogatás –vagy az állam meglopása– esetén úgy jutnak egyesek ingóságokhoz, hogy nem fizetnek értük, de még adó megfizetésével sem járulnak hozzá a költségvetéshez. (Ez nem kis bevétel kiesést jelethet az államnak. Miért tétlen ez esetben a parlament vagy a NAV?) Tovább menve, ezen számukra értékes holmikat jórészt feketén értékesítik, amelynek során általában ismételten nem fizetnek adót. Vevőik úgyszintén feketén vásárolnak (fizetnek), természetesen ők is adófizetés nélkül teszik ezt. Így aztán különböző “fekete-labirintusok”, körfolyosók és ciklusok alakulnak ki a gazdaságban, megkárosítva az embereket és kárt okozva az államnak.

No, de tekintsük most a lom-paraziták által ott hagyott kacat útját, az általuk hulladéknak vagy szemétnek minősített holmik pályáját. Fentebb láttuk, hogy ez marad az államnak. Azért, mert ők a lomokat vagy hulladékokat menetrend szerint, időben szállítják el, illetve –a lom-parazitáktól eltérően– nem állnak őrséget a lomok mellé. Azonban, a széttúrt értéktelen szemetet vagy hulladékot össze kell szedniük, és el kell szállítaniuk. Ez ugyanakkor tetemes költség az államnak, illetve az önkormányzati kasszának.

Tehát a következő történik. A lom-paraziták oldalán illegális haszon, az állam (önkormányzat) oldalán pedig felesleges költség jelentkezik. (A lomot kitevő állampolgár szerepe ilyen szempontból neutrális.) Mindkét oldal együttes tevékenységének eredménye –az anyagi hasznot, valamint a terheket leszámítva– az, hogy a lomokat belsőleg és helyileg (földrajzilag) átstruktúrálják, amellyel kiúttalan labirintusokba vezetik a gazdaságot, a társadalmat és a környezetvédelmet. (Sok esetben a “normál hulladék” veszélyes hulladékká alakul a különböző ipari termékek szétverése által.) Eközben jelentős környezetszennyezést okoz mindkét oldal, már csak a szállítási környezetszennyezés miatt is. Vagyis, a lom-paraziták által elszállított holmik “tovább alakulnak”: Azok egy részét két utcával arrébb az egyik utcasarkon verik szét éjjel, kiszedve belőlük a hasznosnak ítélt alkatrészeket, s ott hagyva a veszélyeset. Az evolúció további részében a hasznosíthatatlan vagy veszélyes eszközök pedig különböző patakok partján, vagy a természet lágy ölén jelennek meg, hasonlóan, mint egy invazív növény. Az ezen ciklusokat megszüntni igyekvő környezetvédelmet szokás pótcselekvésnek nevezni. [1]

Összefoglalva, a lomtalanítás jelenlegi éves rendszere idejét múlt, fenntarthatatlan, értelmetlen és káros. Ugyanakkor jelentős gazdasági, társadalmi és természeti környezetszennyezést okoz. A megoldás az lehetne, hogy a régi MÉH vállalathoz hasonlók működnének szelektív alapon a keletkezett és eladható, valamint tovább értékesíthető lom-holmik számára. A használhatatlan holmikat pedig az állampolgároknak egyedileg saját költségükre kellene elszállítatniuk konténeres formában. Ezzel párhuzamosan pedig az önkormányzatoknak a jelenleginél sokkal szigorúbban kellene ellenőrizniük például a tüzgyújtási tilalom betartását. Ha a lomtalanítás jelenlegi avit formája mégis megmaradna, az évi rendszerességgel történő begyűjtést akkor is meg kellene szűntetni, mert egyik évről a másikra nem termelődik az állam számára “rentábilis mennyiségű” lom. A megfelelő időtartam így a 3-5 év lehetne.

2011. április 18.

Hivatkozott irodalom: (Link formában):

[1] Mészáros Milán: A dinamikus és organikus fejlődés gazdasága (1997)


Mészáros Milán - LOMTALANÍTÁS





A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2187