Reális Zöldek Klub - Mészáros Milán - Átalakítjuk az egész országot!

“ÁTALAKÍTJUK AZ EGÉSZ ORSZÁGOT!”

Mészáros Milán

Ismert, hogy egy komplex fizikai rendszert matematikailag úgy szoktak modellezni, hogy megkeresik a rendszert leginkább jellemző azon lényegi fizikai paramétereket, amelyekre a modell “ráilleszthető”. (Természetesen, ugyanez igaz más –például közgazdasági vagy szociológiai– rendszerek modellezésekor is.) A rendszer vizsgálatakor ezután már a modell veszi át az adott valóság szerepét.

Ha az adott rendszer matematikai modellezése és leírása differenciálegyenletekkel történő leírást jelent, akkor –egy paraméter megváltoztatását illetően– egzaktul vizsgálható például a rendszer stabilitása. (Most a megoldásoknak a kezdeti és peremfeltételektől való függésétől az egyszerűség kedvéért tekintsünk el.) Ha például ismerjük a modellt leíró differenciálegyenlet (rendszer) megoldásait, akkor –az alkalmazásokat illetően– minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a megoldások stabilak-e. (Több féle stabilitás-fogalom is létezik, de most ezek ismertetésétől szintén tekintsünk el.) A modellben a stabilitás azt jelenti, hogy ha a rendszert kitérítjük a tanulmányozandó állapotából (az adott paraméter tartományból), akkor a rendszer valamely idő után visszatér-e ehhez az állapotához, vagy sem. Ha igen, akkor a rendszert stabilnak szokás nevezni; ha nem akkor pedig instabilnak.

Tudományos szempontból tehát értelmes az a kérdésfelvetés, hogy –egy adott paraméter esetén– milyen feltételek és körülmények esetén tehető stabillá egy (istabil) rendszer, vagy a stabilitás minősége hogyan javítható. (Például, egy asszimptotikus stabilitás miként “alakítható át” véges idő alatt kialakuló stabilitássá.) Az azonban egy dilettáns kérdésfeltevés, ha valaki a rendszer minden paraméterét (szinte) egyidőben változtatja meg, s közben azt kérdezi: Hogyan érhetném el azt, hogy a rendszer legalább relative stabil maradjon? A válasz az, hogy sehogyan sem, mert az összes paraméter egyidejű ad-hoc megváltoztatása esetén a rendszer szükségképpen instabillá válik. (Olyan stabilitás-elméletek pedig még nem ismertek, amelyek azt vizsgálják, miként lehet megváltoztatni az összes paramétert, hogy a megoldások stabilitási minősége ne romoljon számottevően.)

Tehát, az a forradalmi hevülettől fűtött kijelentés, miszerint “Átalakítjuk az egész országot!”, vagy nagyfokú alkalmatlanságot vagy –a fentiek ismeretének birtokában– ártó szándékot takar. A végeredmény persze minkét esetben ugyanaz a mérhetetlen károkozás, ugyanis az egy év alatt mindenre kiterjedő változtatatások instabilitásba vitték az országot, a gazdaságot és a társadalmat. Ez az instabilitással járó káosz persze nem azonnal jelentkezik, hanem csak némi késéssel. Azonban, ma már –vagy innen– bármit tehet a kormány, az elmúlt egy év –késlelteve ugyan, de– mindenképpen meghozza a maga “gyümölcsét”, az istabil káoszt, mivel a rendszer nagy tehetetlenséggel, de ugyanakkor számottevő memóriával rendelkezik. Ez nem holmi játékos ellenszenv stb., mivel ezt a predikciót tudományos törvények támasztják alá.

Így a jogrendszer “vertikális, horizontális és területi struktúrális átalakításai” olyan ‘jogszabályi forgalomirányítások’ alapján fognak megtörténni, mint amit az alábbi 1. Kép ábrázol. (Forgalmi lámpa fa.)

1.Kép
Forgalmi lámpa fa
A 75 forgalmi lámpából megépített “forgalmi lámpa fa” a francia művész Pierre Vivant alkotása, amely 1999-ben Kelet-Londonban (Canary Wharf in London’s Docklands) került felállításra.

Szóval, egy év alatt átalakítottuk az egész országot. Megvallom őszintén, hogy ezen egy év alatt személyi kérdésekben majdnem elveszítettem a fonalat, mivel egyre gyakrabban vetődik fel bennem a kérdés: Ki itt a “hibbant Néró”? Vagy több is van?

2011. június 1.

MÉSZÁROS MILÁN - ÁTALAKÍTJUK AZ EGÉSZ ORSZÁGOT