Reális Zöldek Klub - Koszorúzás 2007. Március 15-én József nádor szobránál

1990. Március 15. óta a legitimisták, majd később hozzájuk csatlakozva a reális zöldek képviselői minden évben koszorúznak József nádor szobránál.

Pálos László a Legitimista Mozgalom vezetője István nádor 1848-as szerepéről beszél.

Vető Miklós a József nádornak a magyar mezőgazdaság fejlődésében játszott szerepét méltatja.

Az emlékezés koszorúját Örhegyi István és Juhos László helyezte el.

„Lemberg szívében tőr
Latour nyakán kötél,
De még ezzel sem tettek sokat
Akasszátok fel a királyokat”
Petőfi

1848 márciusának nagyságát a reális zöldek és a legitimisták abban látják, hogy az országgyűlésben előkészített reformokat az uralkodó szentesítette és kinevezte a felelős magyar kormányt Batthyány Lajos vezetésével. A sikeresen induló folyamatba beleszólt a balsors, aminek két lényeges eleme az udvari intrika és Kossuth hatalomvágya volt. Ha a megtörtént eseményeket tekintjük, akkor a szabadságharcot nemcsak a magyar nép vívta, de bennünket segítettek Európa elbukott forradalmainak vezetői is. Marx Károly cikkeiben külön kiemelte 1848-49 és Kossuth Lajos világforradalmi jelentőségét. Erre bizonyíték aradi vértanúink, akik között több olyan is volt, aki magyarul sem tudott. Történelmietlen egy több mint évszázados „mi lett volna ha” alternatíva boncolása. Ez azonban nem ment fel bennünket az alól a felelősség alól, hogy keressük az okát annak, miért jutott ide az 1989-es rendszerváltás, és mi az 1867-es kiegyezés sikerének titka? A miniszterelnök eljutott odáig, hogy beismerje a politikai elit és a saját hazugságait. De az eddigi legnagyobb kárt okozó és az 1994-es Horn kormány által, akkor még korrigálható hazugsággal, a vízlépcső több mint egymilliárdos kárt okozó hazugságával miért nem mer leszámolni? A Horn kormány Fodor Gábor és az SZDSZ terrorja alatt, még arra sem volt képes, hogy az Esztergomi hidat újjáépítse, mert feltételül szabták a szlovákok, a tervezett nagymarosi duzzasztás figyelembevételét. A továbblépés feltétele nemcsak az etikátlanul elprivatizált vagyonok, hanem azoknak a veszteségeknek a számbavétele is, amelyek a magukat környezetvédőnek nevező ökodiktátorok nemcsak tűrt, de az adófizetők pénzéből is támogatott tevékenysége okozott. Ha ezen a területen nem történik változás, akkor az egészségügy, az oktatás a kultúra után maga az ország következik, függetlenül attól, hogy ki a miniszterelnök.