Reális Zöldek Klub - A Médiatanács jogerős határozatának a felülvizsgálati kérelme

Fővárosi Ítélőtábla részére a Médiatanács, 1088 Budapest, Reviczky utca 5. címen.

Tárgy: A Médiatanács jogerős határozatának a felülvizsgálati kérelme.

Tisztelt Fővárosi Ítélőtábla!

A Reális Zöldek Klub, Országos Társadalmi Civil Szervezet képviseletében keresettel fordulok a T. Fővárosi Ítélőtáblához.

Kérem a T. Fővárosi Ítélőtáblát, hogy vizsgálja felül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 832/2011. (VI. 22.) számon meghozott határozatát.

A 832/2011. (VI. 22.) számon meghozott határozatát a Médiatanács a Médiaszolgáltató téves tájékoztatásának a figyelembe vételével hozta meg.

A Médiaszolgáltató 2011. április 14-én sugárzott műsorblokkja nem tett eleget a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályozásáról szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv) 13. §-ában meghatározott kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettségnek.

A Médiatanács indoklásában az áll, hogy a tényállás tisztázása érdekében a Médiatanács nyilatkozattételre kérte fel a Médiaszolgáltatót.
A Médiaszolgáltató szerint a Reális Zöldek Klubnak a Duna hajózási paramétereire vonatkozó véleménye nem tekinthető relevánsnak, a reális zöldek által kifogásolt médiaszolgáltatása kiegyensúlyozott volt.

A reális zöldek képviseletében nem kértem a Médiaszolgáltatótól, hogy tegye lehetővé a reális zöldek képviselőjének a véleménye közzétételét a Duna hajózási paramétereire vonatkozólag.

A Reális Zöldek Klub az Alkotmányt, a törvényeket tiszteletben tartó civil szervezet.

A Duna hajózási paramétereire vonatkozó önálló javaslatunk sohasem volt, mert elfogadjuk és lobbizunk azon paraméterek megvalósítása érdekében, amelyeket a Törvényhozó törvénybe foglalt, a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésekben vállalt.

A Magyar Televízió Zrt. 2011. április 14-én közétett Ma reggel című műsorszámának a reális zöldek képviseletében kifogásolt műsorszegmense azért volt kiegyensúlyozatlan, megsértette a sajtószabadságról szóló törvény, vonatkozó passzusát, mert a műsorblokk riport alanya azt a valótlanságot állította, hogy Magyarország körül nincsenek kényszerek a Duna ügyében, holott vannak!

A riport alany megerősítette, hogy a nem kényszerek körébe a Duna hajózási paramétereket is bele érti, de egyéb más kérdéseket is.

A 2010. évi CLXXXV. törvény vonatkozó passzusára hivatkozással nem azt kértem a reális zöldek képviseletében a médiaszolgáltatótól, hogy tegye közzé a reális zöldeknek a Duna hajózhatósági paramétereire vonatkozó javaslatát, hanem azt, hogy a reális zöldek képviselője szólhasson arról: léteznek olyan jogforrások, amelyek kényszert jelentek a Magyarország számára a Dunával kapcsolatos lehetséges cselekvési állapotterünket illetően.

Felsorolok a teljesség igénye nélkül néhány Magyarország számára kényszereket jelentő jogforrást:

A Párizsi Békeszerződés a Dunára vonatkozóan az összes államok állampolgárai, kereskedelmi hajói és árui számára a Duna folyamon a hajózás szabad nyitva tartása mellett rendelkezik. A Duna Bizottsággal a Magyar Köztársaság 1948-ban kötött egyezményt. (Magyarország ekkor még köztáraság volt!) Az Egyezmény 1948. augusztus 18-án kötetett Belgrádban és az 1949-évi XIII. törvénnyel került becikkelyezésre a Dunán való hajózás rendjének szabályozása címmel. A Duna Bizottság a Duna Budapest feletti szakaszára VI. B, a Duna Budapest alatti szakaszára VI.C osztályú nemzetközi vízút 2.5 méteres hajómerülésnek megfelelő kialakítást javasol.

A belgrádi egyezmény 1998-március 26-án jegyzőkönyvvel egészült ki. A jegyzőkönyv Németország csatlakozását és a részes államok, köztük a Szlovák Köztársaság státuszát rendezte. A kiegészítő jegyzőkönyvet és annak aláírási jegyzőkönyvét a Magyar Országgyűlés a 2000. évi CXIV. törvénnyel fogadta el.

Az ENSZ-EGB Folyamhajózási Bizottsága 1992. március 12-én hozott 30. számon határozatot a Duna hajózhatóságáról. A Bizottság 30. sz. határozata értelmében a Duna magyarországi szakasza Szap (a bősi alvízcsatorna torkolata) és Budapest között VI/B, míg Budapest és a déli országhatár között VI/C kategóriájú nemzetközi jelentőségű vízút. E szakasznak a következő követelményeket kell kielégítenie: A Duna Bizottsági (DB) kisvízhez képest legalább 25 dm merülést lehetővé tevő vízmélység és a szabványos méretű ún. E. III úszóegység, illetve annak kötelékei 24 órás, kétirányú forgalmát lehetővé tevő 120m fenékszélesség. Az ilyen (önjáró, vagy vontatott) úszóegység 110m hosszú, 11.4m széles, teherbírása 25 dm merülés esetén 1500, 40 dm merülés esetén 3000 tonna. Európa vízi útjain (az EU VII. korridorján, a transzkontinentális vízi úton is) a hajózsilipek ezekre a méretekre vannak kiépítve.
A kormány 2059/1996. (III.13.) Korm. határozata, a Szap- Budapest közötti Duna-szakasz hajózhatósága javításához szükséges folyószabályozásról. Idézem a határozat 1. pontját: A kormány elrendeli a Szap –Budapest közötti Duna szakasz folyamszabályozásával és a hajózási viszonyok javításával a Duna Budapest feletti magyar és magyar –szlovák közös szakaszán az ENSZ-EGB VI.b. osztályú nemzetközi vízút 2.5 méteres hajómerülésnek megfelelő kialakítás megkezdését.

Az ENSZ-EGB Folyamhajózási Bizottsága 30. számú határozatát az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája (Conférence Européen des Ministres de Transport) 1994-ben jóváhagyta. A fenti paraméterek alkalmazását Magyarországon a „a nemzetközi vízi utakról szóló EU megállapodás kihirdetése” 151/2000.(IX.14.) Korm. és a 17/2002.(III.7.) KöViM sz. rendeletekkel kötelezővé tette.
A 378 km hosszú magyar Dunán a több mint 50 hajózási akadály (gázló, szűkület) fele (28) a 170 km hosszú Szap - Budapest szakaszon található, ahol gyakorlatilag folytonos, 5 – 20 km között változó, összesen mintegy 40 km hosszú sorozatot alkotnak.

A Magyar Televízió Zrt. médiaszolgáltatásában 2011. április 14-én elhangzott tájékoztatás akkor lett volna kiegyensúlyozott, tartalma összhangban lett volna a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályozásról szóló Smtv. 13.§.-sával, ha a Műsorvezető szembesíti riport alanyát a fenti jogforrások valamelyikével.
De nem szembesítette!

Megismétlem: A tájékoztatás kiegyensúlyozottságának a helyreállása céljából nem azt kértem a Médiaszolgáltatótól, hogy tegye lehetővé a reális zöldek képviselőjének véleménye közzétételét a Duna hajózhatóságára vonatkozó paramétereket illetően, hanem azt, hogy a néző a tényeknek megfelelően kapjon, tájékoztatást, igenis vannak Magyarország számára olyan jogforrások, amelyek tekintetében már megállapodtunk, elfogadtuk azokat.
Lehet úgy vélekedni, hogy a hajók méretét kellene a Dunához igazítani és nem fordítva, mint azt a Törvényhozó törvényben mondta ki, kormányaink nemzetközi szerződésekben vállaltak.
Ezekről utólagos szakmai vitákat lehet lefolytatni, de megváltoztatásukra, különös tekintettel a nemzetközi jogforrásokra, aligha van esély. Erre kértük a Médiaszolgáltatót, hogy erre adjon lehetőséget.
Szeretnénk elmondani a Ma reggel nézőjének létezik/léteznek Magyarország számára olyan a Törvényhozó és az egymást váltó kormányok által vállalt kötelezettségek, amelyek kényszert jelentenek országunk számára, abban a tekintetben, hogy mit vagyunk kötelesek tenni a Duna magyarországi szakaszán, a Duna a szabad hajózás biztosítása érdekében.

Kérem a T. Fővárosi Ítélőtáblát, hogy helyezze hatályon kívül a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 832/2011. (VI.22.) határozatát.
Kötelezze a Médiatanácsot új eljárás lefolytatására, amely eljárásban a Médiaszolgáltató azon érvelése, hogy a Reális Zöldek Klubnak a Duna hajózási paramétereire vonatkozó véleménye nem tekinthető relevánsnak, ne legyen döntési szempont a Médiatanács új határozatának a meghozatalakor.

Tisztelt Fővárosi Ítélőtábla!
Magyarországon a duzzasztás szó kimondása tilalmas.
A folyamszabályozás hagyományos műtárgyai (sarkantyúk, párhuzamművek, kotrás, stb.) a meder – ha nem is „kibetonozását”, de – „kikövezését” eredményeznék. Ezek a beavatkozások a hajózási viszonyokat a nagyszabású (és igen költséges építési és folyamatos fenntartási) vízépítési munkák ellenére is csak korlátozottan javítanák. Ezt a tényt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felismerte!
A műtárgyak legkárosabb következménye, hogy nem szűntetik meg a mederfolytatódó mélyülését, ami a vízi környezet állapotát már jelenleg is veszélyezteti. A mellékágak fenékszintje alá mélyülő főmederből az ágakba a nyári-őszi kisvizes időszakokban nem jut víz, a „vizes élőhelyek” kiszáradnak, amit a Gemenci ártér elöntési gyakoriságának drámai csökkenése is jelez, a parti szűrésű vízbázisok hozama csökken és vízminőségük romlik. Az ipari vízkivételek igénye (pl. a paksi erőmű hűtővízellátása) kisvizek idején csak különleges beavatkozásokkal elégíthető ki. A műtárgyak a káros hatásokat fokozzák, pl. elősegítik az alattuk lévő parti sávok feliszapolódását, a vízszint emeléséhez szükséges mesterséges szűkületekben felgyorsult áramlás pedig gyorsítja a meder mélyülését. Ezzel párhuzamosan a hullámtérre kilépő középvizek és kisebb árhullámok azt feltöltik. Ennek tulajdonítható, hogy 1964 óta a nagy árvizek egyre magasabb tetőző vízállásokkal vonulnak le.
A klímaváltozás következtében a Duna vízjárása az előrejelzések szerint szélsőségesebbé válik, azaz rövidebb, de hevesebb tavaszi árhullámokat hosszú kisvizes időszakok követnek, és ezek során a hajózási viszonyok és a vízi környezet további romlása valószínűsíthető.
A meder mélyülése a független holland szakértők 1992-1996 évi vizsgálatainak zárójelentése szerint csak a Duna belépcsőzésével (a magyar szakaszon három vízlépcső megépítésével) akadályozható meg, ami egyidejűleg tenné lehetővé a hajózás nemzetközi követelményeinek kielégítését, a fenntartható fejlődés vízgazdálkodási feladatainak ellátását és a környezet állapotának a Víz Keretirányelvnek megfelelő javítását.
A Víz Keretirányelvet az EU 2000. október 23-án fogadta el, amely meghatározza a Közösségi Jogalkotás Kereteit a Vízügyi Politika területén.
.A Víz Keretirányelv szerint a vizek védelmét és az azokkal való fenntartható gazdálkodást a Közösségi politika számos egyéb – energia, közlekedés és áruszállítás, lakossági-, ipari- és mezőgazdasági vízellátás, halászat, regionális fejlesztés és idegenforgalom – szakterületeibe integrálva kell megvalósítani.
Szeretnénk a fentiekről szólni a Ma reggel c. műsor nézőjének.

Budapest, 2011. július 3.
Tisztelettel: Juhos László, elnök

Záradék:

Tisztelt Fővárosi Ítélőtábla!
Annak illusztrálása céljából mellékelem 2000-ben a reális zöldek rendezvényéről szóló tájékoztatót, hogy érzékeltessem a T. Fővárosi Ítélőtáblával, a reális zöldek tevékenysége nem a Duna hajózási paramétereinek az elfogadására, hanem a Duna környezeti tökéjének a megőrzésére irányul, a múltban is és jelenleg is.
Továbbá utalok a reális zöldek honlapjára – elérhető a www.reálzoldek.hu címen-, amelyen egyetlen olyan reális zöld javaslat nem került közzétételre, amelyben a reális zöldek a Duna hajózási paramétereire tennének javaslatot. Mi mindig a Duna bizottság ajánlását fogadtuk el - terjesszük a lehetőségeinkhez képest -, hasonlóan az egymást váltó kormányokhoz és a Törvényhozóhoz.