llés Zoltán, és a WWF-Magyarország 'mindent keresztbe tesz a Dunán'!
Dátum: 2011. July 08. Friday, 09:11
Rovat: Vízügyek


llés Zoltán, és a WWF-Magyarország "mindent keresztbe tesz a Dunán"! És mit szólnak ehhez az Európai Duna Régió Stratégiában érintett Duna-menti országok?

Kedves Kollégák!

2011.06.30-án véget ért a magyar EU-elnökség, amely alatt az Európai Tanács "díszpecsét"-et ütött a "szimbólikus" jelentőségű Európai Duna Régió Stratégiára / EDRS-ra.

Az EiT által jóváhagyott EDRS-ról a jóváhagyás után is csak annyit tudunk, hogy 4 pillérre, 11 prioritásra támaszkodik, amelynek megvalósítására 22 főkoordinátort és nemzetközi kapcsolattartót jelöltek ki, az EU által képviselt "3 No/Nem!" (se pénz, se intézmény, se jogi szabályozás!) és a magyar Kormány által javasolt "3 Yes/Igen!" (jobb koordináció, jobb pénzfelhasználás, és új kreatív ötletek!?) figyelembe vétele mellett.

Egyes magyar szakértők véleménye szerint a Duna Stratégiából - jelenleg - csak 2 dolog hiányzik: 1. a Duna, 2. A Stratégia! (A 3. a Tisza!?)

A nemzetközi radikális ál-környezetvédő szervezetek (Greenpeace, WWF, stb.) és előretolt magyar helyőrségei (Duna Kör, Duna Charta, Védegylet, WWF-H, stb.) - akiknek egyes képviselői befészkelték magukat az államigazgatásba, az MTA egyes bizottságaiba, és egyes Egyetemekre - mindent megtettek annak érdekében, hogy a Johann Strauss által megzenésített, tiszta "Kék Duná"-ból, algás, moszatos "Zöld Duná"-t csináljanak, és ehhez még a hazai döntéshozók részéről támogatást is kaptak, ill. kapnak.

A magyar Duna-stratégiát az előző kormányok idején kezdték előkészíteni, érdemi-, szakmai párbeszéd lefolytatása nélkül, felülről diktált feltételek (eleve, duzzasztásos, vízlépcső-építéses megoldás kidolgoztatásának, összehasonlító vizsgálatának kizárásával!), amelyet a következő kormány változatlan feltételekkel folytatott, a Magyar Tudományos Akadémia, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Hidrológiai Társaság és az Országos Környezetvédelmi Tanács vonatkozó állásfoglalásainak, javaslatainak figyelmen kivül hagyásával! (lásd: mellékelt kivonatok) Az ál-környezetvédők egyik "jeles" képviselője egyenesen, nyílt és igaztalan támadást intézett az MTA elnöke és egyes tudósai ellen - a "megújuló energiák hasznosítása" c. tudományos dokumentum kapcsán - minden következmény nélkül!

Magyarország Szlovákiával a vízminőség, Romániával a környezeti kockázatok, Csehországgal közösen a megújuló, fenntartható energia témájában vállalt főkoordinátori, ill. nemzetközi kapcsolattartói feladatokat. Ezek eredményéről ugyanúgy nem tudunk és nem találunk semmi hivatalos tájékoztatást, mint például arról, hogy Ausztria és Románia mire jutott a hajózás fejlesztése kérdésében, és akkor további megválaszolatlan kérdés, hogy ki és mikor fogja a prioritások közötti ellentéteket, ellentmondásokat - konszenzusos alapon - feloldani? És ha ez nem sikerülne, akkor mit fog végrehajtani a Lengyel EU-elnökség?

Az integrált tervezés, a komplex fejlesztés és a többcélú hasznosítás a magyar gyakorlatban nem létezik, csak a szlogenek/lózungok szintjén! A vízi-közlekedés/szállítás, hajózás nem számít Magyarországon támogatandó, környezetbarát megoldásnak, a tiszta, fenntartható vízenergia nem számít megújulónak és támogatandónak, a vízi-, vízparti-, kerékpáros-turizmus csak a pártok választási kampányaikban szerepel, ott is csak írott malasztként, stb.

Ilyen előzmények után nincs irigylésre méltó helyzetben a 2011.07.01-től 2011.12.31-ig, a soros EU-elnökséget betöltő Lengyelország sem. Már a lengyel EU-elnökség idején további,a Duna-stratégiával foglalkozó, ill. azt érintő nemzetközi, ill. hazai konferenciákra került sor (D-Ingolstadt, A-Bécs, SRB-Szerbia/BG-Bulgária, ill. Budapest / Európa Ház, DanubeNet, stb.), amelyekről igyekszünk majd beszámolni, azon kollégák tájékoztatása érdekében is, akiknek nem áll módjában közvetlenül tájékozódni!

Az Ingolstadt-i konferenciáról - magyar nyelvű dokumentum hiányában - csak előzetes tájékoztatást adhattunk német és angol nyelvű hírekből, a www.realzoldek.hu honlapon is. Az osztrák és a szerb-bolgár - "Dunán úszó" - konferenciákról a mellékelt rövid hirek állnak csak rendelkezésre, tekintettel arra, hogy a magyar dunai kormánybiztos tájékoztatása alapján a duna-stratégia magyar honlapja még mindig nincs kész! (?) Az Ő megbízatása viszont az 1149/2010.(VII.9.)Kormányhatározat 1. pontja alapján, 2011.06.30-án lejárt! A Duna hajózhatóságának javítására vonatkozó, 1020/2011(II.3.)Kormányhatározat teljesítéséről semmi hír, az Alkotmánybíróság által megsemmísített, Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervhez hasonlóan!

A nemzetközi konferenciákról kiszívárgó hírek szerint a Duna-stratégia alapvető kérdéseiben sajnos nem sikerült a magyar EU-elnökség alatt - nagyrészt a hosszabb-távon tarthatatlan, merev és hivatalos magyar álláspont miatt - megállapodásra jutni. Ez a tény világosan kiolvasható a diplomatikusan megfogalmazott külföldi véleményekből, javaslatokból is! Lásd: mellékletekből néhány kivonat:

"...A háromnapos úszó konferencián Mirko Cvetkovic szerb miniszterelnök átadta a Duna partján elterülő kőkori régészeti lelőhely, Lepenski Vir újonnan elkészült látogatói épületegyüttesét. A rendezvényhajó áthaladt a Vaskapu I. és II. vízierőművön is, amely Szerbia energia-szükségletének 19%-át fedezi. (!)...
A magyar EU-elnökség egyik záró eseményén, a Duna-napon szervezett sajtótájékoztatón dr. Illés Zoltán, környezetügyért felelős államtitkár a folyó jövőjét meghatározó Duna Stratégiával kapcsolatban leszögezte: semmilyen érdek nem veszélyeztetheti a Duna biztonságát. A Duna kiemelt stratégiai fontosságú Magyarország számára, hiszen összeköt minket a környező népekkel, vízkészlete pedig meghatározza sorsunkat. Kifejtette, hogy a Duna Stratégia elfogadása mellett ugyanakkor talán még fontosabb szempont a biodiverzitás, vagyis a fajok sokszínűségének megőrzése, aminek érdekében mindent meg kell tenni.
A környezetügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott: éppen ezért a Duna Stratégia egy "zöld" stratégia, mert "nem a folyóvizeket kell a hajókhoz alakítani, hanem a hajókat a folyóvízhez". (?) Hozzátette: évente 240 nap a hajózási szezon a Dunán, és ennél ez nem is lesz több, a kereskedelmi érdekek nem mehetnek a természet rovására.
Dr. Illés Zoltán kiemelte, hogy minden rendelkezésre álló EU-s forrást "keresztben" fognak elkölteni, vagyis hidak épülhetnek, valamint a környező települések infrastruktúráját javíthatják.
Újságírói kérdésre válaszolva a politikus elmondta: a Duna több szakaszán léteznek tervek különböző hidak megépítésére - így Komáromtól északra vagy Baja környékén és a fővárosban -, ám ezek egyelőre csak tervek....
Martin A. Dale, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója emlékeztetett: az emberiség másfélszeresét fogyasztja a fenntartható vízmennyiségnek, ha így folytatjuk, 2030-ra egy új Földre lesz szükségünk. A Duna Stratégiával kapcsolatban kiemelte az ipari- és kommunális szennyvízkezelés fontosságát, az energiahatékonyság, valamint a közlekedés hatékonyságának kérdését. A vezérigazgató az energiahatékonyság kapcsán üdvözölte az e héten megnyitott gönyűi erőművet, melynek hatékonysága kétszerese a magyar átlagnak. A Duna Stratégia nemcsak a folyóról, hanem a partján elterülő településekről is szól, miközben - hangsúlyozta - folyamatosan válaszokat kell adnunk a környezeti kihívásokra."
Úgy tűnik, hogy a "süketek párbeszéde" még mindig folytatódik, mindenki mondja a magáét, de a mi rovásunkra!

Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

Dokumentumok és képek:






A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2305