Reális Zöldek Klub - A médiabirodalom visszavág! Reális módon a közszolgálati média leépítéséről

Ha az Antall kormány idején megtörtént volna a Magyar Rádió és Televízió helyretétele, nem volna szükség most tisztogatásra a közszolgálati műsorszolgáltatóknál.
A reális zöldek véleménye szerint a médiát felelősség terheli, hogy húsz év után a rendszerváltás után, vagy ahogyan a reális zöldek fogalmaznak a gatyacsere után rosszabban élünk, mint az átkosban.

A kerekasztal körül egybegyűlt pártok és szervezetek képviselői egy szót sem váltottak arról, hogy a választások után milyen gazdaságpolitikát folytasson szabad választások után a kormány.
Már csak azért sem válthattak a kerekasztal körül helyet foglaló ellenzéki politikusok egymással egy szót sem a követendő gazdaságpolitikáról, mert fogalmuk sem volt a rendszerváltás előtt folytatott gazdaságpolitikáról. Mivel a rendszerváltás nem forradalom volt, mint erről Antall József szólt, a gazdaságpolitikát a folytonosság jegyében kellett volna folytatni, és nem teret adni a nemzeti vagyon ellopására. A kerekasztal körül helyet foglalók körében egyetlen gazdaságpolitikai kérdésben volt összhang, nem építünk vízlépcsőt. A nem építünk vízlépcsőt annyira beidegződött a rendszerváltó politikusok agyába, hogy a FIDESZ-KDNP frakció képviselőinek agya a mai napig nem tisztult meg, ott tartanak, ahol a kerekasztal résztvevői tartottak. 1990 - ben.
Ebben bizony a média erősen ludas. Ha a média sokoldalúan tájékoztatta volna a közvéleményt a vízlépcsőről, hozzájárult volna a FIDESZ-KDNP frakció képviselői agyának a megtisztulásához.
A rendszerváltás után nálunk minden fordítva történt, a kisember vált munkanélkülivé, a bányász, a kohász vesztette el a munkahelyét, a virágzó mezőgazdaságunk került padlóra, a médiából élők nem váltak vesztessé.
Azzal, hogy a hallgató a néző nem tapasztalt változást a rádió hangjában, a TV képernyőn, a rendszerváltás kevés üzenete érte el a széles közvéleményt.
Antall József miniszterelnök úriemberként viselkedett a média hatalmasaival, ahelyett, hogy a fele társaságot menesztette volna a rádiótól és a tévétől.

A Duna Televízióval kívánta ellensúlyozni a Magyar Rádió és Televízió egyoldalú műsorszolgáltatását.
Antall miniszterelnök jóhiszeműségére kiváló példa Hankiss Elemérnek adott megbízása. A Miniszterelnök Hankiss Elemérre bízta a médiaszabályozás előkészítését, mint utólag kiderült, kecskére bízta a káposztát. Hankiss gyakorlatilag hátba szúrta Antall József miniszterelnököt.

A médiatörvény 1996-ban lépett hatályba. Az Országgyűlés legnehezebb szüleménye volt, hat évig készült és valójában egy gazdasági törvény szerepét is betöltötte.
Megteremtette a kereskedelmi rádiózás és televíziózás bevezetésének a lehetőségét. A médiatörvény elfogadásakor, tehát a Horn kormány országlása idején a kormánypártok több mint 2/3 többséggel rendelkeztek, ennek ellenére az ellenzék meghatározó szerepet töltött be a törvény előkészítésében.

Az 1996-ban elfogadott médiatörvény sikertörténet is lehetett volna, ha a közszolgálati műsorszolgáltatók munkatársai a törvényt tiszteletben tartják.
A közszolgálati műsorszolgáltatók munkatársai azonban még a törvény passzusait sem voltak hajlandók megismerni, nem szántak annak tanulmányozására időt. A törvény kötelezte a közszolgálati médiaszolgáltatókat saját belső szabályzatuk elkészítésére (KMSZ). A közszolgálati médiaszolgáltatás szabályzata elkészült, kötelező megismerésére a munkatársak nem lettek kötelezve. A három közszolgálati műsorszolgáltató munkatársai abból éltek, amelyet a pártállam idején megtanultak.

A pártállamban szerzett tudáshoz, tapasztalathoz hozzá tartozott a politikához való lojális viszonyulás is, magyarul azért van állásom, mert álláspontom megegyezik a PÁRT álláspontjával eszmeiség vállalása.

A régi beidegződést ismerte fel a FIDESZ és képezte az alapját Orbán Viktor által létrehozott médiabirodalomnak, amely nélkül a 2/3 többség eléréséhez semmi esély nem adódott volna 2010-ben.

Most az történik, hogy a birodalom visszavág. (Kos)