Reális Zöldek Klub - Lakitelken, 20 éve összeült ...

Lakitelken, 20 éve összeült 190 urbánus és liberális értelmiséginek halvány lila fogalma nem volt a kádár rendszerben folytatott magyar, a nemzet érdekében folytatott gazdaságpolitikáról. Arról, hogy a magyar gazdaság politikusok lényegében a nemzet javára „meglopták” a Szovjetuniót.

A magyar gazdaságpolitikusok ügyeskedésének tudható be a legvidámabb barakk, a gulyás szocializmus kialakulása, meg az hogy egyeseknek lehetőségük adódott ellenzékiséget eljátszani.

A kerek asztal körül üllők 1989-ben egyetlen gazdaságra vonatkozó kérdésről, hogyan tovább a gazdaságban kérdéskörben nem cseréltek eszmét! Egyetlen gazdasági kérdésben értettek egyet, hogy ne épüljön fel a vízlépcső. Hát bizony ez nem sok! Csurka, feltehetőleg a mai napig nem döbbent rá, hogy amikor New Yorkban amerikás magyarokkal, köztük Lipták Bélával találkozott, tárgyalt, háttérben a nemzetközi globalizáció által elvárt eszmék hullottak a fejére.

Csurka MIÉP-es országgyűlési képviselőként léphetett volna, ha bocsánatot kér a magyar vizesektől a lakitelkes politikusai képviseletében. Csurkának, kezébe adtuk az alábbi összeállítást:

· a „vizesek” rákos daganat a nemzet testén, hidrofasiszták, technokrata terrorbrigád,

· a túlcentralizált vízügyi szervezet a csődöt mondott politikai rendszer lenyomata,

· a kommunista korszak öngyilkos öröksége , a vízügyi lobbinak az a célja, hogy állami beruházási pénzeket megszerezzen és részben saját jövedelmévé alakítson, most tehát a hulla kirablása folyik,

· A sztálinista gazdasági struktúrák ebben az országban változatlanul tovább élnek,

· Nincs kártékonyabb mint egy vízépítő mérnök....és így tovább,

Miért lett volna mérföldkő, ha Csurka képviselőként fellép a vizesek mellett?

Magyarországon nem csak a vizesek kerültek partvonalon kívülre, hanem a reálértelmiség más csoportjai is. Miután Vályi Pétert a hetvenes évek végén belelökték a tüzes kokillába, a reálértelmiség folyamatosan kiszorult a döntéshozók köréből. A nyolcvanas évek végére csupán a jogászok és a közgazdászok egy csoportja, valamint a humánértelmiség, Lányi András, Karátson Gábor, Makovecz Imre és elv barátai, például Sólyom László, maradtak körön belül.

Itt főleg Sólyom Lászlóra utalunk, aki népszavazás megtartását javasolta, a Magyar Királyi Vízerőhivatal által 1942-ben kijelölt Nagymarosi körgát megépítésével kapcsolatban.

Egyetlen csatlós országban a Soros Alapítványnak nem sikerült olyan mértékben kikapcsolnia a reálértelmiséget a közéletből, mint Magyarországon.

Mára a magyar gazság politika irányítói a neoliberálisok emberei lettek, a piac és a verseny mindenhatóságát emlegetők. Szerintük jó az állampolgárnak, ha a részvényes haszna, minél nagyobb. (Zöldike)