Reális Zöldek Klub - Magyarország 'meg nem szolgált' vesszőfutása az EU-ban és az IMF-nél

A „barakk” megvan, de már kicsit sem vidám benne élni

Emlékszünk, a Kádár-korszakban – a másokhoz képest valamivel jobb viszonyokért és körülményekért – az országot a legvidámabb barakknak nevezték egy különben zord táborban. Jött egy “rendszerváltás”, az ország barakk jellege azonban fennmaradt, „vidámsága” viszont eltűnt.

Ki áll a vesszőfutás mögött? Ki a futtató?

Sok mindenről halljuk, ami nem megy, hogy azért nem megy, mert nem könnyű. A kormányzásról is, és nemcsak halljuk, hanem sajnos tapasztaljuk is. Ettől maradt az ország barakk és szomorú hely, mások a volt táborból már élik a világukat és a saját polgári életüket. Már jól elhúztak azok is mellettünk, akik sehol nem voltak hozzánk képest.

Itt viszont mintha háború folyna és lövészárokban lennénk: gond gond hátán, heroikus küzdelem folyik a talpon maradásért, vége nincs a kényszerű áldozatoknak és a megszorító ötleteknek.

Az adósságprobléma nincs felderítve, körbejárva, sem a helyzet, sem a megoldás, mégis forszírozva törlesztenek, az adósság viszont ennek ellenére nő. (Szemben a gazdasággal, amit sikerült leállítani.) Kétséges, hogy tényleg olyan fontos lenne-e az adósság csökkentése? Vagy csak de jó ürügy? Ezt az adósságnövekedést (és a gazdaság pangását), főleg pedig a folyamatos és felesleges irritációt használják fel arra, hogy az országot kipécézzék és leckéztessék, ami a kormánynak alkalmat ad újabb megszorításokra (azok elfogadására). Ennek tipikus esete a válságadó, aminek az ügyfelek pénzén kívül az ügyfelek állami érdekvédelme is áldozatul esett. (Ld. monopóliumok "grasszálása".)

Félrekezelik a gazdaságot és nem csak nálunk. Mégis olyan helyzetbe hoztuk magunkat, hogy azok dirigálnak (Németország és Franciaország), akik nincsenek jobb költségvetési és adóssághelyzetben. (És a mi adósságmutatóink éppen az EU 27 átlagának felelnek meg.) Miközben vonakodnak önmaguknál kemény (és persze nyilvánvalóan és a gazdaságnak értelmetlen) lépéseket tenni. A tényeket a kormány nem használja fel arra, hogy a diszkriminatív fellépést visszautasítsa. Vajon miért? Nem utasítja azt sem vissza, amit az ellenzék egy része követel: a diktátumok elfogadását. Vajon miért?
Részletek: Kirekesztett véleményem c. blog http://bit.ly/H7XT1f

Budapest, 2012. április 2.

Szabadi Béla