Reális Zöldek Klub - Magyarország elkerüli a napenergia-őrületet?

Mészáros Milán

A nemzetközi tapasztalatok alapján a megújuló energia alapú áramtermelési rendszerekben bevezetésük után súlyos, akár visszamenőleges hatályú korrekciókra kényszerültek az országok, ami Magyarország számára is figyelmeztetést jelent.

A kormány decemberi, az idei első félév munkatervét rögzítő kormányhatározata szerint valamelyik májusi kormányülésén tárgyalja majd a megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia kötelező átvételi rendszerről (Metár) szóló -a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által készített- előterjesztést.

Egyes civil szervezetek szerint a csúszás nagy károkat okozhat, az a haszna azonban szerintük is meglehet a késésnek, hogy a kidolgozók figyelembe veszik azokat a konklúziókat, amelyek az előttünk járó országok gyakorlatából szűrhetőek le. A fő probléma, hogy a támogatások fenntarthatósága nagyban függ az egyes országok gazdasági állapotától, teherbíró képességétól, de még a gazdagabb államok esetében is többnyire csökkenteni kellett a dotáció összegét.Csehországban, Németországban, Spanyolországban és Olaszországban is egy ún. "napenergia-buborék" alakult ki a túltámogatások miatt, ami a villamos energia árak emelkedését, és a kapacitásoknak a rendszerbe való integrálhatóságát is megkérdőjelező mértékű megugrását hozta.

Bővebben: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/magyarorszag_meguszta_a_napenergia-lufit.516780.html

A világ lassan józanodik. Bár -jobb esetben- most is csak a csövön fedezik majd fel a lyukat, mivel prevencióról szó sem lehet. Ugyanis, a Reális Zöldek Klubja 1992-es megalakulása óta hangsúlyozza, hogy az iparfejlesztéskor a "környezet" és "környezetvédelem" fogalmak a szokásos szűk, tisztán a természeti oldalra épülő értelmezés helyett egy tágabb keretben kerüljenek értelmezésre. Szükség van arra, hogy a környezet és környezetvédelem fogalmakban a gazdasági és társadalmi szempont is megjelenjen és kifejezésre kerüljön. A szűken értelmezett környezetvédelemmel nem szabad eltakarni a "társadalmi és gazdasági környezetvédelmet", pontosabban a szociálpolitikai és népjóléti kérdéseket sem.
Az általunk javasolt és értelmezett komplex környezet-fogalomból kiindulva látható, hogy elsősorban nem környezetvédelemre, hanem egy tudományosan és erkölcsileg magasabbrendű érdekvédelemre van szüksége a világnak. A humánus és környezetbarát iparfejlesztés itt azt jelenti, hogy az iparfejlesztési stratégiát egy emelkedettebb érdekvédelem szempontjából kell értelmezni. Látható lesz, hogy ezt a dinamikus fejlődést is igenlő emelkedett érdekvédelmet nemcsak a kevésbé fejlett, valamint a fejlődő országokban, és nemcsak az iparfejlesztésre kellene alkalmazni, hanem a fejlett országokban és más esetekben is.

Bővebben: http://works.bepress.com/milan_meszaros/26/

2012. április 22.