Föld-Nap párbeszéd Schumann orgonával
Dátum: 2012. June 02. Saturday, 15:09
Rovat: Tudományos


Mészáros Milán

Rezonanciával (pulzálással) válaszolt Föld egy májusi Napkitörésre. Ez a reakció a feljegyzések szerint eddig még nem fordult elő.

Egy szokatlanul hosszú, szinte eseménytelen periódus után egy közepesen erős, M-osztályú kitörést produkált a Nap, amely önmagában nem egy szokatlan jelenség. Az erupció azonban egy nem várt reakciót generált, ugyanis az érzékelők szerint a Föld "pulzálni" kezdett és neutronokat bocsátott ki válaszul a Napból érkező kitörésre:

http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-2153200/Last-months-solar-flare-created-mysterious-pulse-Earth-answer-suns-blast.html

A kutatók szerint egy ilyen rendhagyó reakciónak nem is szabad lett volna megtörténnie. Az ok számukra egyelőre ismeretlen. A napkitörést M6-os erősségűként jellemezték, amely sem nem különösen erős, vagy látványos. A kutatók a 2006-ban fellőtt, a kozmikus sugárzást vizsgáló PAMELA műhold adatai elemzésével próbálják megmagyarázni, mi is történt pontosan és miért is ment végbe. Az űreszközt egyébként mindössze az ominózus kitörés előtt két héttel állították át úgy, hogy a Napot figyelje.

A jelenség magyarázata természetesen lehetséges. Ugyanis, az ionoszféra a Föld légkörének 80-700 km-es felső rétegeit jelenti. Ez a réteg nagy mennyiségű szabad elektront tartalmaz. Az ionoszféra több rétegből áll: D-réteg (80-90 km), E-réteg (85-140 km), F1 réteg (140-230 km) és F2 réteg (200-600 km). Legfőbb szerepe, hogy felfogja, illetve visszaverje a Napból érkező káros radioaktív részecskékből álló ”kemény napszelet”. (Nélküle nem létezhetne a maihoz hasonló élet a Földön.) A Napból és az űrből érkező kozmikus sugárzás folyamatosan újabb töltéseket hoz létre és süt ki az ionoszférában.

Továbbá a Föld (gömb-) felszíne és az ionoszférikus gömb tükör felszíne közötti tartomány elektrodinamikai szempontból egy üreg, az úgynevezett Schumann-üreg. Az üreg rezonancia frekvenciája általában 7-8 Hz közé esik. Ebben az üregben az elktromágneses hullámok folyamatos rezgésben vannak, így bizonyos tartományokban rezonanciák léphetnek fel. A Schumann-rezonancia csúcspontja ma 7.8 Hz, ami a legkör állapotának függvényében kissé változhat. (Szokás ezt a frekvenciát a "Föld hangjá"-nak is nevezni.) A rezonancia-hullámok kvázi-állóhullám rendszert alkotnak a földfelszín és az inoszféra között. Ez a frekvencia –amelyhez 23400 km-es hullámhossz tartozik– nevezhető a Föld saját skalár-hullámának. (Vagyis, a fél-hullámhossz nagyjából a Föld átmérőjével egyezik meg.) Mivel az elektromosan pozitív ionoszféra az összességében negatív töltésű földfelszín ellenpólusa, így a két réteg –vagyis az üreg falai– között állandó a potenciál különbség. Ez a feszültség rendszeresen kisül, amikor a Földön valahol kitör egy vihar, de napkitörés esetén csak akkor, ha az a Föld hangján szólal meg. Erich Schumann német fizikus megállapította, hogy az ionoszféra és a földfelszín közötti energia kisülések melléktermékeként rendkívül alacsony frekvenciájú rádióhullámok keletkeznek, amelyek képesek rezonálni az üreg elektromágneses hullámaival. Más szavakkal, a villámok és a megfelelő napkitörések által keltett elektromos zajok átalakulhatnak az ionoszféra és a földfelszín közötti üreg rezonancia-hullámaivá, a Schumann hullámokká. Ezek a ”rezonáns” rádióhullámok nemcsak behatolnak a Földbe, hanem felerősödve hatalmas állóhullámokat keltenek, amelyek képesek hosszú időn át stabilak maradni. A kvázi-állóhullám frekvencia pontos értéke szintén 7.8 Hz. Ezek a rendkívül alacsony frekvenciájú hullámok (ELF-hullámok) katonai hasznosítása kézenfekvő. Miután ezek a hullámok majdnem veszteség nélkül képesek behatolni a földfelszínbe és az óceánok vizébe, kitűnően alkalmazhatók föld alatti objektumok lokalizálására, tengeralattjárók felderítésére vagy a velük folytatott kommunikációra, valamint –a szeizmo-ionoszférikus csatolást kihasználva– földrengés-keltésre is. De ez az alapja a Föld-Nap párbeszédnek is.

Bővebben; Természeti hadviselés kontra klímaváltozás: http://works.bepress.com/milan_meszaros/36/

2012. június 1.






A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2730