Reális Zöldek Klub - Igazságot Magyarországnak!

Mindent vissza: Nagymaros vonatkozásában sikerült egy félig elkészült vízlépcsőt visszabontottunk.
Britanniát a csehszlovák bizottságban képviselő Harold Nicolson, nem volt valami ló véleménnyel rólunk, naplójában a következőket írta: Bevallom, hogy akkor is és most is mélységes undorral tekintek a turáni törzsre.

Török rokonaikhoz hasonlóan mindent leromboltak, és nem alkottak semmit.
Vízerőinkre, és vízügyeinkre a trianoni „békeparancs” hatásáról Földes Béla a következőket írja 1928-ban: „Magyarország elvesztvén vizerőtermelő hegyeit és vízfolyásait, a jövő, de már a jelen gazdaságban oly fontos vízerőitől teljesen megfosztatott a trianoni parancs által: 1.7 millió HP-től, maradt 174 000!”
Ami megmaradt 174 000 lóerő, lényegében NAGYMAROS!
Nagymaros elvesztése érdekében a rendszerváltás után Magyarország önként ment HÁGÁ-ba.
A siker ismert a pert 1:7 arányban elvesztettük, de a félig elkészült Nagymarost a rendszerváltás után sikerült visszabontanunk.
Trianont követően minden magyar házi asszony konyhájában a piros paprika mellé a só került, és a só mellé zöldség.
Nemzeti színeink a piros, fehér, zöld akkor értékelődnek fel, ha a gazdaságunkkal baj van. Napjainkban a kormányszóvivőkön a háttérben csak a nemzeti színeink láthatók EU zászló nem.
Trianon gazdasági következményei romba döntötték az országot, a magyar gazdaságot, az állam a csőd szélére jutott Bethlen először visszajutatta az országot a nemzetközi közösségbe, amikor elérte, hogy 1922-ben Magyarország bekerült a Népszövetségbe, 250 millió aranykoronás kölcsönt kaptunk, amellyel a Miniszterelnök el tudta törölni az 1924-év költségvetési hiányát.
A mezőgazdaság ezekben az években gyengén teljesített, ott volt a versenyben az olcsó amerikai búza. 1925-től kezdődően Bethlen kormánya évente költségvetési többletet ért el, és így jelentősen növelni tudta az oktatásra, a közegészségre és a kommunikációra szánt összegeket. Magas ára volt azonban ennek a jelentős fellendülésnek: 1931-re Magyarország Európa legeladósodottabb nemzete lett.
A helyzet orvoslása céljából megvolt a stratégia
1921. július 28-án a dunai hajózás érdekeinek képviseletére megalakult a Nemzetközi Dunabizottság. A szervezet első elnöke a magyar Miklós Ödön mérnök, ny. államtitkár.
A magyar gabona versenyképességének a megteremtése érdekében 1921. augusztus 12-én a kormány döntött a közvetlen a felügyelete alá tartozó budapesti Kereskedelmi és Ipari Kikötő Kormánybizottság felállításáról.
Annak a kikötőnek a felépítéséről, amelyről Szalma Botond állítja, napjaikban nincs a Duna felé forgalma!
1932-ben országosan jelentkező aszály volt. A kormány létrehozta a Hármas Öntözési Bizottságot Darányi Kálmán miniszterelnök 1937. május 1-én meghozott rendelete alapján megalakult a M. kir. Országos öntözési Hivatal.
1942. október 15-én Horthy Miklós kormányzó, és Kállay Miklós miniszterelnök jelenlétében a Dél –Alföld, illetve a Körös –völgy öntözésének a megalapozása céljából átadásra kerül Békésszentandrási Vízlépcső.
1992- ben a Magyar Országgyűlés törvényt fogad el arról, hogy a vízlépcsők ökológia agressziót okoznak.
Az EU 2003-ban kötelezi a Magyar Országgyűlést a törvény hatályon kívül helyezésére, de a vízlépcső szó kimondása azóta is, tabu szó.