Reális Zöldek Klub - A kérdést az dönti el, kinek van igaza

Becstelenül viselkedni a nemzetek életében mindig megbosszulja magát! A kíméletlenség eleinte mindig sikereket hoz, végeredményben azonban mindig balul üt ki.

Erkölcstelen alapon áll a második Orbán kormány a nemzetek életében! Ha a hasznossági elvet fogadjuk el irányadónak, akkor éppen a hasznossági szempontok miatt kellene megtartania a második Orbán kormánynak az erkölcs törvényeit. A kormány nem Magyarország képviseletében járt el Luxembourgban. A Duna ügyében az Európai Bizottság kezdeményezésére kilenc érintett ország képviselői a dunai vízi út fejlesztéséről szóló miniszteri nyilatkozatot írtak alá a Közlekedési Tanács ülésének alkalmából 2012. június 7-én, Luxembourgban. A kormány alapos stratégiai vizsgálat hiányában nem tudta támogatni a hatályos nemzetközi jogi előírásokat meghaladó vállalásokat tartalmazó nyilatkozatot.
. A politikának és a diplomáciának nincs és nem is lehet külön erkölcse! Az igazság végső győzelmében a reális zöldek bizonyosak. Az igazság győzelmét a fanatizmus, az elfogultság és rosszakarat nagyban akadályozhatja útjában s évtizedekben késleltetheti győzelmét. Ez pedig nemzetünkre igen nagy kárral jár.
Az ENSZ-EGB Folyamhajózási Bizottsága 1992. március 12-én hozott 30. számon határozatot a Duna hajózhatóságáról.

A Bizottság 30. sz. határozata értelmében a Duna magyarországi szakasza Szap (a bősi alvízcsatorna torkolata) és Budapest között VI/B, míg Budapest és a déli országhatár között VI/C kategóriájú nemzetközi jelentőségű víziút.
A határozatot az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája (Conférence Européen des Ministres de Transport) 1994-ben jóváhagyta. A fenti paraméterek alkalmazását Magyarországon a „A nemzetközi vízi utakról szóló EU megállapodás kihirdetése” 151/2000.(IX.14.) Korm. és a 17/2002.(III.7.) KöViM sz. rendeletekkel kötelezővé tette.

A Duna Bizottsággal a Magyar Köztársaság 1948-ban kötött egyezményt. Az Egyezmény 1948. augusztus 18-án kötetett Belgrádban és az 1949-évi XIII. törvénnyel került becikkelyezésre a Dunán való hajózás rendjének szabályozása címmel.
A Duna Gabčikovo-Gönyü szakaszán a hajózhatóság érdekében a teendőket az 1949.évi XIII. törvény II. melléklete tartalmazza. Idézzük a 1949.évi XIII. törvény II. mellékletét:
„Ami a hajózás rendes feltételeinek biztosítása céljából a Gabčikovo-Gönyü közötti (1821 km-től 1701 km-ig terjedő) vonalszakaszon szükségessé vált munkálatokat illeti, a Szerződő Felek egyetértőleg elismerik, hogy ennek a vonalszakasznak hajózás szempontjából megfelelő állapotban tartásához közös érdekek fűződnek és hogy az ebből a célból szükséges munkálatok messze meghaladják azoknak a munkálatoknak a mérvét, amelyeknek teljesítését ésszerűen lehetne követelni az illetékes part menti államtól.
Ezért egyetértés jött létre aziránt, hogy a Duna bizottságnak tárgyalnia kell és el kell döntenie azt a kérdést, hogy ennek a célnak elérése céljából célszerűnek mutatkoznék-e erre a vonalszakaszra nézve egy külön Folyami Igazgatóság felállítása azokhoz hasonlóan, amelyekről a 20. és 21. Cikkek rendelkeznek, vagy pedig elegendő lesz, ha erre a szakaszra a jelen Egyezmény 4. és 34. Cikkeiben (2. bekezdés) foglalt rendelkezések nyernek alkalmazást.
Abban az esetben, ha az Igazgatóságot felállítják, a jelen Egyezmény 20. Cikkében foglalt rendelkezésnek megfelelő rendelkezéseket kell alkalmazni.
Kelt Belgrádban, 1948. évi augusztus hó 18. napján.”

A belgrádi egyezmény aláírói tisztában voltak azzal, hogy a Duna Budapest feletti szakászán a hajózási feltételek biztosítása az állomok közös ügye, tehát napjainkban Magyarország és Szlovákia közös ügye is.

A belgrádi egyezmény 1998-március 26-án jegyzőkönnyel egészült ki. A jegyzőkönyv Németország csatlakozását és a részes államok, köztük a Szlovák Köztársaság státuszát rendezte.
A kiegészítő jegyzőkönyvet és annak aláírási jegyzőkönyvét a Magyar Országgyűlés a 2000. évi CXIV. törvénnyel fogadta el, tehát az első Orbán kormány országlása idején.