Reális Zöldek Klub - Vitorlájukba fogták a felélénkülő atomszelet!

Elsőként a világűrbe embert a Szovjetunió küldött. Most, hogy Putyin ismételten Oroszország elnöke lett, Oroszország első embere a földi versenyre koncentrál.

Fukusimában bekövetkezett reaktorsérüléseket nem emberi tényező, nem tervezési hiba, hanem rendkívüli természeti jelenségek sora okozta. A felületes szakmai alapokat nélkülöző média számára kiváló alkalom volt, hogy az atomcsend hamis mítoszáról szóljon, a nukleáris energia békés felhasználásával szembeni írásaival riogassa a közvéleményt. Teljes az atomcsend Japánban címmel jelent meg írás a Magyar Nemzetben (2012. 05.20.) Az ilyen és hasonló közlések megalapozatlanul erősítik a nukleáris energiát irracionálisan ellenző mozgalmak hangját. Nem így Putyin elnököt, aki biztosította Lukasenkó a fehérorosz elnököt, Oroszország atomerőművet szállít az egykori szovjet tagköztársaságnak.
Az elnöki ígéret minden valószínűség szerint valósággá válik, mert Oroszországban épülnek az atomerőművek az orosz energetikai ipar egészét átfogó Roszatom állami konszern vezényletével.
A Roszatom állami konszern meghatározó gépgyártó leányvállalata a Atomenergomas, amely 1982-87 évek között a Pakson üzembe helyezett négy reaktor blokk gépészeti berendezéseit szállította.

Az atomerőművek berendezéseinek gyártásában Európa keleti felén 1980-ban meggyeztek egymás között, a KGST országok. 1980-ban voltak még olyanok, amelyek emlékeztek Lenin mondására: kommunizmus egyenlő szovjethatalom plusz villamosítás jelszóra. Olyanok viszont egyáltalán nem voltak, mint napjaikban a Greenpeace, amely a nukleáris energia békés felhasználást ellenezi. Közös volt az akarat 1980-ban: a jövő nemzedék számára épüljenek atomerőművek. A politikusok a gyártók és beszállítók kiválasztását, nem a piaci versenyre bízták, hanem munkamegosztásban egyeztek meg. Minden bizonnyal ma szégyenpadra kényszerülnének ülni, az Európai Bizottság kartelezésnek minősítené a munkamegosztást.
A svájci származású Ganz Ábrahám vasöntőmester vasöntödéjéből az idők során kinőtt és a második világháború után államosított GANZ gyár átrakó berendezések és hűtővízszivattyúk gyártására szakosodott.

Kőbányán a gyártás céljából felépült telep az 1959-ben létrejött Ganz—MÁVAG Mozdony –és Gépgyár nagyvállalat modern üzeme lett. A nagyvállalat szétszedése 1987-ben történt meg. A politika úgy gondolta a rendszerváltás egyenlő: demokrácia plusz a villanytalanítás, erőmű építésére egyhamar nem kerül sor.

Ami a villanytalanítást illeti a politikának igaza lett, a rendszerváltás után Magyarország bruttó villamosenergia fogyasztása jelentősen visszaesett. A demokrácia pedig kimerült abban, hogy a Duna –Körnek módja volt „Nem kell erőmű!”jelszóval tüntetni. Ilyen előzmények után a Kőbánya úti telephelyű a GANZ Engineering és Energetika Gépgyártó kft. sikertörténetének kezdete egybe esik a világválság kezdetével, USA-ban a Lehman Brothers bankház 2008-ban történt összeomlásával.

-----------------------------------------

A Kft sikeréről a Magyar Távirati Iroda a következő módon számol be:

Forrás: Budapest, 2012. június 11., hétfő (MTI)

A Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. megrendelései az elmúlt fél évben meghétszereződtek, mintegy 50 millió dollárt tesznek ki, és a cég további bővülésre számít - hangsúlyozta Szitár-Csanádi Attila ügyvezető igazgató hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Az exportra termelő cég külföldről származó megrendeléseinek mintegy fele, 30 millió dollár az orosz piacról származik. Remélik, hogy előbb-utóbb Magyarországon is lehetőséget kapnak, a többi között a kisebb vízierőműveknél, illetve a Paksi Atomerőműben történő beruházásoknál.
Szitár-Csanádi Attila elmondta: megrendeléseik felfutásához jelentősen hozzájárult, hogy 2008-ban a Ganz Holding mellett 51 százalékban tulajdonrészt szerzett a társaságban az orosz Roszatom állami konszerhez tartozó Atomenergomas Nyrt.
Hozzátette, vegyesvállalatként sikeresebben tudtak indulni oroszországi tendereken, amit mutat, hogy éles versenyben jelentős megrendeléseket nyertek el.
A társaság megrendelései közül a ügyvezető igazgató kiemelte, hogy a rosztovi atomerőmű 3-as blokkja számára az idén 9 nagy szivattyút gyártanak, ebből kettőt júniusban már leszállítottak, és rövidesen indítják a többit is, mintegy 2,5 milliárd forint értékben.
Az idén és jövőre a rosztovi atomerőmű 4-es blokkja számára készítenek 9 hasonló szivattyút, illetve szerződése van a cégnek 8 nagy szivattyú gyártására a kalinyingrádi megyében épülő Balti atomerőműbe. Ezen kívül számottevő tételt jelent a Leningrád 2-es atomerőmű 1-es blokkjának készítendő átrakó berendezés részegységek, valamint a szlovákiai Mohi (Mohovce) és a csehországi Dukovany erőművek 1-2 blokki átrakó berendezéseinek rekonstrukciói, amelyekhez a részegységek az idén június elején elkészültek - mondta az ügyvezető igazgató.
További megrendelésekre számít a vegyesvállalat az ukrán piacon, illetve szándékaik szerint a vizierőművek és az olajipar területén is erősítenék pozíciójukat. Ennek alátámasztására Szitár-Csanádi Attila közölte: vízgéppótalkatrészeket szállítanak az idén Pakisztánba és Egyiptomba, és lehetőséget látnak az iráni, a szaud-arábiai és az indiai piacokon is.
A társaság alaptőkéje 3,2 milliárd forint, éves forgalma az idén 4,5 milliárd forint lesz, ami háromszorosa az előző évinek. A cég 51 százalékban az orosz Atomenergomas gépgyártó holdig, 49 százalékban a magyar magántulajdonban lévő Ganz Holding a tulajdonosa.
Összesen 150 munkavállalót alkalmaznak, és a bővülés előtt álló egyik legnagyobb akadálynak a humánerőforrás korlátosságát nevezte Szitár-Csanádi Attila, megjegyezve, hogy Magyarországon nincs megfelelő szakképzett munkaerő a speciális munkára.

-------------------------------------------------

Az MTI hír margójára tartozik, hogy a kormány reménykedik a Dél-Kareai KIA lesz a harmadik autógyártó kishazánkban. Egykori Ganz gyári veteránoknak más a jövő képük: A kormány segítségét kérik a kínai szatócsoknak a Kőbányai telephelyről máshová helyezéséhez.

---------------------------------------------------

Kapcsolódó anyag:

Ganz - prezentáció, képek