A Rio+20 konferencia ökológiai lábnyoma
Dátum: 2012. June 30. Saturday, 22:30
Rovat: Tudományos


Mészáros Milán

Amint a mexikói Los Cabos fürdővárosban véget ért a G20-csoport tanácskozása, a brazil metropolisz Rio de Janeiro vette át a stafétát a Rio+20 csúcsértekezlettel, ahol több mint 130 állam- és kormányfő vitatta meg a fenntartható fejlődés ügyét.


Rio a konferencia lázában égett, a légteret szigorúan őrizték, a tanácskozás környékét négykilométer sugarú körben lezárták, és még a "mega" közlekedési dugókat is megpróbálták felszámolni. A mamut konferencia biztonsága felett több, mint 20 ezer rendőr és katona őrködött. A Rióba utazó állam- és kormányfők különleges védelemben részesültek. A biztonsági intézkedések részeként szigorúan őrizték a város légterét, a tanácskozás helyszínének négy kilométeres körzete egyenesen tiltott övezet volt a repülőgépek számára, Rio de Janeiro más részei felett pedig legalább 6000 méteres magasságot kellett tartaniuk a pilótáknak. A metropolisz néhány főbb közlekedési útvonalát a csúcs idejére egyirányúvá tették, így szabva gátat a brazil nagyvárosokban kialakuló hírhedt "megadugóknak". Sok külföldi delegáció Rio csillogó déli részén, a Zona Sul, vagyis a déli zóna városnegyedeiben, Ipanemában, Leblonban és a Copacabanán talált magának szállást, ahonnan a tanácskozás helyszíne, a Barra da Tijuca kerületben található Riocentro 40-50 kilométerre nyugatra van. Ez a negyed lesz a 2016-os riói olimpiai játékok legfőbb helyszíne is. A Riocentro közelében minden szálloda megtelt, hasonlóan a város más negyedeiben lévő szálláshelyekhez, de még a kisebb panziók is a festői Santa Teresa kerületben, ahol már hetek óta nem lehetett szabad szobát találni. A szobaárak a hotelekben csillagászati magasságokba szöktek, akár 800 dollárt is elkértek egy éjszakáért. Rio de Janeiro taxisai is jó üzletet csináltak a konferencia idején, mivel a csúcsértekezleten közel 50 ezer ember -politikusok, aktivisták, valamint civil szervezetek képviselői- vett részt.

Az Európai Parlament delegációja épp a várható magas költségek miatt mondta le részvételét. Rajtuk kívül távol maradt még Barack Obama amerikai, valamint Vlagyimír Putyin orosz elnök, Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit miniszterelnök is. Ugyanakkor, Népek Tanácskozása címmel alternatív programsorozat is zajlott a városban fórumok, szemináriumok és workshopok százaival. Ez az "ellencsúcs" az Atterro do Flamengo parkban várta az érdeklődőket a Riocentrótól 50 kilométerre. A látogatók többsége ezen utóbbi, Népek Tanácskozása rendezvényt részesítette előnyben.

Rio de Janeiro 110 ezer turistát fogadott a fenntartható fejlődésről szóló Rio+20 ENSZ-tanácskozáson; a brazil városba látogatók 274 millió reált (137 millió dollárnak megfelelő összeget) költöttek a mamut konferencia idején a városvezetés közlése szerint. Eduardo Paes polgármester szerint a Rio+20 tanácskozás idején sikeresen vizsgáztak azok a biztonsági intézkedések, amelyeket a város a 2014-es labdarúgó világbajnokságon, majd két évre rá a nyári olimpiai játékokon akar bevezetni.
Ekkora felhajtás nem kis környezeti terhelést jelent. Nézzük is a számokat, s próbáljunk meg becslést adni a konferencia ökológiai -vagy inkább karbon- lábnyomára. A karbon-dioxid lábnyom általában a teljes ökológiai lábnyom 50%-át jelenti. Tekintsük úgy, hogy a konferenciára csak 45 ezer ember érkezett repülőgéppel, a maradék 5 ezer pedig -a kontinensen belülről- más eszközzel. Nem tévedünk nagyot, ha egy repülőgéppel érkező utas esetében átlagosan 5 tonna CO2 kibocsátással számolunk. Ez összesen 45,000x5=225,000 tonna CO2. (Ez már egy CO2-ben kifejezett ökológiai lábnyom.) Ehhez a 225 ezerhez hozzá kell még adni az 5000 -más közlekedési eszközzel érkező- ember karbon lábnyomát is, ami nagyjából 10 ezer tonnára tehető. Ez összesen 235 ezer tonna CO2. (Ez közel 425 millió köbméternek felel meg 20 C-on és földfelszíni nyomáson.) Ehhez hozzá kell még venni a 110 ezer túristát is, akiknek csak az odaérkezésére számításba vehetünk 400 ezer tonna CO2-őt. Ez már összesen 635 ezer tonna szén-dioxid. (Ez közel 1.15 milliárd köbméternek felel meg 20 C-on és földfelszíni nyomáson.) Ha figyelembe vesszük a felszíni és légtéri forgalom-eltereléseket, biztonsági intézkedéseket, felszíni városi közlekedést (taxik egyebek), szállodák klímaberendeezéseit és a plusz kivilágításokat stb., akkor nagyjából 800 ezer tonna CO2 adódik, ami közel 1.5 milliárd köbméter széndioxiddal egyenértékű. És ez még csak a szén lábnyom értéke az ökológiai lábnyomban.

Maradjunk azonban a karbon lábnyomnál. A 800 ezer tonna CO2 egyenértékű 80 ezer hektár hazai őshonos erdő éves megkötőképességével. Azaz 800 ezer tonna CO2-őt 80 ezer hektár őshonos erdő képes asszimilálni egy év alatt. Ez a 80,000 hektár a Rio+20 konferencia karbon lábnyoma. A teljes ökológiai lábnyoma pedig 160,000 hektár, ami több, mint háromszorosa nagy Budapest területének.

Tehát az abszolút sikertelen Rio+20 konferencia ökológiai lábnyoma Budapest területének többszöröse. Vagyis, példamutató és bölcs dolog lenne, ha ezen konferenciák rendezői a sokkal kisebb lábnyomot részesítenék előnyben, törekedve a 0 hektár lábnyom -azaz a konferencia-nélküliség- felé, ezzel is hozzájárulva a tisztább és egészségesebb környezethez.

2012. június 26.






A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2760